Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1869 Az Országgyűlés 31. ülése 1962. évi november 5-én, hétfőn 1870 megteremtették a nagyarányú fejlesztés lehetőségeit. A régi kiskapacitású, jobbára kisüzemi módszerekkel dolgozó villanytelepek helyett villamosenergia ipar fejlődött ki hazánkban. Ezt a szocialista iparosítás programja az egész ipar területén szükségessé tette. Még inkább szükségessé vált ez a mezőgazdaságban végbement változásokkal, és a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kialakulásával. Érdemes röviden visszatekinteni az eddig megtett útra. Míg 1930-ban hazánk villamosenergia-termelése 700 millió kilowattóra volt, 1938-ban 1399 millió kilowattóra, addig 1950ben már elérte a 3,200 millió kilowattórát, tehát az 1938-as év 2,3-szeresét. 1950 óta 11 erőművet építettünk és már kivitelezés alatt áll a tizenkettedik, a Dunamenti Hőerőmű, amely magában többet termel majd, mint 1945 előtt az össztermelés volt. Fejlődésünknek ebben a szakaszában — Tisztelt Országgyűlés — villamosenergia-termelésünk 1960-ra elérte az 1938. évinek 5,7-szeresét. A párt helyes iparpolitikája révén az 1950 és 1960 közötti 10 év alatt 7,5-szeresére növeltük villamosenergia-termelésünket. A villamosenergia-termelés szocialista tulajdonba vételével egyidőben fejlődött hálózatunk is, létrejött az új elosztási rendszer, és mind jobban kielégítettük a lakosság igényeit, megteremtettük a falu villamosításának alapjait is. Alig több, mint fél év múlva minden magyar faluban kigyullad a villany. Tisztelt Országgyűlés! Mi testvéri szocialista közösségben élünk barátainkkal, a többi népi demokratikus állammal és természetszerűleg problémáink is közösek. A Csehszlovák Szocialista Köztársasággal, ezen keresztül a Német Demokratikus Köztársasággal, valamint a Lengyel Népköztársasággal már a korábbi években olyan kooperációt hoztunk létre, amely csak ilyen közösségben lehetséges. Ez év elején megkezdte működését a Szovjetuniót Magyarországgal összekötő Béke magasfeszültségű távvezeték, a Borsod megyei Sajószögeden bekapcsolták a magyarországi hálózatba a határon túlról érkező villamosenergiát. Nyugat-Ukrajna és Magyarország energetikai rendszerének egyesítésével közel 300 kilométeres ukrajnai vezeték vonal megépítésével energiahálózatunkba jutott az ukrajnai, dobrotvori hőerőműben termelt áram. Ez a KGST-kooperáció nagy gazdasági előnyöket nyújt, mert lehetőség van a legésszerűbben kihasználni közös természeti erőforrásainkat, villamosenergia teljesítőképességét, biztosítja e kooperáció a költségek csökkentését, a szükségletek zavarmentes kielégítését. Kedves Képviselőtársak! Az országos és nemzetközi kooperáció megindulásával és kiszélesítésével egyidőben jelentős anyagiakat áldozott a kormány a hálózati hossz növelésére. Amíg 1934-ben 5000 kilométer volt az országos hálózati nyomvonalhossz, addig ma már ennek 14-szerese, 70 000 kilométer. A hazai erőforrásokban és barátaink segítségével előteremtett elektromos energia kering immár 70 000 kilométer hosszú vezetékben. A 70 000 kilométernyi vezeték, mint idegpálya az emberi testet, hálózza be az ipari és mezőgazdasági üzemeket, a városokat és falvakat, az egész országot. Fényt varázsol a dolgozók otthonába, az utcákra és terekre, villamosenergiát ad ahhoz, hogy dolgozóink százai, ezrei tanulhassanak és művelődhessenek, hallgathassák a rádiót, nézhessék a televíziót, összegyűlhessenek a művelődési otthonokban, egyszóval minél nagyobb mértékben hasznosítsák a kultúra lehetőségeit. Tisztelt Országgyűlés! Alapjaiban megváltozott helyzet van tehát ma, és ezt tükrözi az új törvénytervezet, annak általános és részletes indokolása, valamint Czottner nehézipari miniszter elvtárs előterjesztése. Amikor azonban a mi Országgyűlésünk törvényt alkot, eredményeink megállapítása mellett a távlatba nézünk, biztosítani kell a törvényhozással a fejlődést. Ez választópolgáraink megbízásából elsőrendű kötelességünk. Az Országgyűlés ipari és közlekedési bizottsága ilyen vonatkozásban is megvitatta a törvényjavaslatot. Parlamentünk az ország ügyeit, felelősségteljes munkáját a párt VIII. kongreszszusának határozatai alapján végzi. Az ipari termelés jelentős növelése után feladataink újból megnőttek, és a párt gépipari határozata alapján mélyreható, általános, korszerű iparfejlesztés előtt állunk. Megkezdtük a szocializmus teljes felépítését és ezen belül döntő jelentőségű a villamosenergia-ipar fejlesztése. Ezt szolgálja a tárgyalásra bocsátott törvényjavaslat is. Fejlődésünknek abban a szakaszában vagyunk, hogy nem tartható fenn tovább az 1931. évi törvény, szükséges az új törvény megalkotása. A műszaki fejlesztés és az ezzel összefüggő automatizálás, műszerezés, a mezőgazdaság nagyüzemi fejlesztése, a közlekedés modernizálása, a magasabb színvonalú kulturális előrehaladás ma már nem képzelhető el a villamos- I energia fokozott növekedése nélkül. Olyan törvényt kell tehát alkotnunk. \ tisztelt Képviselőtársak, amely az összes társadalmi érdekek fipvelembe vételé vei a szocialista termelés soron következő feladatainak megfelelően szabályozza az ország villamosenergia-ellátásával kapcsolatos alapvető kérdéseket. Ezt szolgálja a törvényjavaslat. Biztosítja a törvényjavaslat, hogy az 1960. évi egy főre eső 740 kilowattóra villamosenergiafelhasználást 1980-ra 4500 kilowattórára növeljük és ezzel megközelítsük a fejlett ipari államok színvonalát. Ügy gondolom, tisztelt Képviselőtársak, hogy a törvényjavaslat tanulmányozása után mindannyian helyesnek tartjuk az előttünk levő, viszonylag szűkszavú, eredményeinket hűen tükröző, jövő fejlesztésünket biztosító kerettörvényt, amely felszabadulásunk óta szocialista törvényhozásunk újabb jelentős lépése. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elnöke a törvényjavaslatot előzetesen átadta megvitatás céljából az Országgyűlés ipari és közlekedési bizottságának. A bizottság ülésén nyolc hozzászólás hangzott el, és a vita után a bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Elfogadta mégpedig azért, mert a törvényjavaslatban biztosítékot lát további fejlődésünkre és