Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1867 Az Országgyűlés 31. ülése 1962. évi november 5-én, hétfőn 1868 A törvényjavaslat hatodik paragrafusa törvényi szinten teszi lehetővé a külföldi villamosenergia-rendszerekkel államközi szerződés keretében való együttműködést. Ez a jövő fejlődési irányát illetően nagyhorderejű rendelkezés, mert a hazai villamosművek együttműködése mellett megkönnyíti a szomszédos országok energiarendszeréhez való csatlakozást. Mi teszi ezt szükségessé és indokolttá? Az előzetes távlati tervek szerint villamosenergia-importunkat a következő ötéves tervek időszakában jelentékenyen növelni vagyunk kénytelenek. 1980-ban összes várható szükségletünknek közel egynegyed részét import villamosenergiából tervezzük fedezni, amelynek biztosítását a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében a Szovjetunió helyezte kilátásba. Előnyös feltételek mellett ebben az évben indult meg a villamosenergia-szolgáltatás a Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszeréből Munkács és Sajószöged között épített 220 kilovoltos távvezeték-rendszeren keresztül. 1965-re ezen az együttműködésen keresztül annyi villamosenergiát fogunk kapni, mint amennyit az egyik legnagyobb erőművünk, a Borsodi Hőerőmű termel. A munkácsi alállomás a közeljövőben nemzetközi kooperációs csomóponttá fog kiépülni. Itt négy ország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia és Magyarország nagyfeszültségű távvezeték-rendszere kerül közvetlen kapcsolatba. Ezen országok rendszeréhez csatlakozik a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország, majd később Bulgária villamosenergia hálózata is. E baráti szocialista államok együttműködő villamosenergia-rendszerét operatíve irányító központi szerv, a prágai Nemzetközi Teherelosztó pedig 1963 elején kezdi meg működését. A nemzetközi együttműködést irányító prágai Nemzetközi Teherelosztó biztosítja a nemzeti érdekek összehangolását és az egész együttműködő rendszer gazdaságos üzemét. A Teherelosztó személyzetét az érdekelt országok szakembereiből állítják össze. A villamosenergia-cserére vonatkozó nemzetközi megállapodások általában a kölcsönös üzemzavar-kisegítés elvén alapulnak és az így egyre bővülő nemzetközi villamosenergia-rendszer lehetővé teszi a tagállamok csúcsidei költséges tartalékainak csökkentését is. Ez az együttműködés jó példa arra, hogy a nemzetközi munkamegosztásból kifolyóan a részvevő államok hazai erőforrásaikat milyen jelentős mértékben növelhetik. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A törvényjavaslat a villamosenergia-iparág valamennyi jelentős problémáját alapelveiben törvényi szinten rendezi és ez elősegíti a villamosenergia-termelés és elosztás előtt álló nagy feladatok egységes és egyöntetű megoldását, öszszehangolja a népgazdaság különböző ágainak érdekeit és megfelelő jogi eszközöket nyújt az ország villamosításával kapcsolatos hatalmas feladatok megvalósításához. A törvényjavaslatot az ipari és közlekedési bizottság megtárgyalta, egyétértett vele és elfogadta. Erre való tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést is, hogy a törvényjavaslatot fogadja el és emelje törvényerőre. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a törvényjavaslat előadójának a szót megadnám, bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz négy képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Gácsi Miklós képviselőtársunkat, a törvényjavaslat előadóját illeti a szó. GÁCSI MIKLÓS előadó: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az Országgyűlés elé terjesztette a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot, azt minden képviselőtársam megkapta, tanulmányozta, megismerte. Az Országgyűlés ipari és közlekedési bizottsága nevében a törvényjavaslatot vitára bocsátom és jóváhagyásra előterjesztem. Engedjék meg, hogy elmondjak néhány gondolatot az előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban. Tanulmányoztam az 1931. évi XVI. törvénycikket, nehezen értettem meg 74 paragrafusát, közel 200 bekezdését. Kizárólag üzleti vállalkozás volt, túlnyomó része már hatályon kívül helyezett, szakszempontból korszerűtlen, elavult. Az 1931. évi törvény a kapitalizmus szolgálatában született és a tőkés kizsákmányolást szolgálta. A használati szolgalom fogalmát például 12 bekezdésben szorgalmazza, különös hangsúlylyal az évjáradékra. Az engedélyokirat szövegezésének szabályozását 12 pontban rendeli el. A vezetékjog és kisajátítás körülményeit szintén 12 bekezdésben szabályozza. A közhasználatba vétel fogalmát porhintés céljából megtalálhatjuk a törvényben, általában azonban az üzleti érdek, a csődtől való félelem hatja át a törvényt. Az üzleti érdek szülte például az 1931. évi törvényben a 66. paragrafus (3) bekezdését, melynek egy részét idézem: „Ha a működési engedélybe átvett árszabást az eredeti árszabást módosító döntőbizottsági megállapítás szabja meg, a működési engedély kiadásának közzétételétől számított hat hónapon belül bármelyik érdekelt a 39 paragrafus (1) és (2) bekezdésének esetén kívül is kérheti a 60. paragrafus értelmében alakuló bíróság előtt új árszabás megállapítását." Tisztelt Országgyűlés! Legyen szabad idéznem még a 73. paragrafust:,,

A m. kir. minisztérium a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás szabályainak módosítása esetében e törvénynek a csődön kívüli kény szeregyezségi eljárás esetére szóló rendelkezéseit is megfelelően módosíthatja." Tisztelt Országgyűlés! Az idézetek alapján olyan törvénnyel van dolgunk, amely -— úgy gondolom — mindannyiunk számára elég világos, elsősorban politikailag. A szövegezés és a jogászkodás enyhén szólva nem egészen közérthető. Ez a törvény gazdaságtalan energiagazdálkodást, öncélú hálózatfejlesztést, a lakosság érdekeinek mellőzését és rablógazdálkodást eredményezett főleg szénvagyonunkban. Kedves Képviselőtársak! 1948-ban államosítottuk a villamosműveket. Az államosításokkal új tulajdonviszonyok alakultak, amelyek