Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1867 Az Országgyűlés 31. ülése 1962. évi november 5-én, hétfőn 1868 A törvényjavaslat hatodik paragrafusa tör­vényi szinten teszi lehetővé a külföldi villamos­energia-rendszerekkel államközi szerződés kere­tében való együttműködést. Ez a jövő fejlődési irányát illetően nagyhorderejű rendelkezés, mert a hazai villamosművek együttműködése mellett megkönnyíti a szomszédos országok energiarend­szeréhez való csatlakozást. Mi teszi ezt szüksé­gessé és indokolttá? Az előzetes távlati tervek szerint villamos­energia-importunkat a következő ötéves tervek időszakában jelentékenyen növelni vagyunk kénytelenek. 1980-ban összes várható szükség­letünknek közel egynegyed részét import villa­mosenergiából tervezzük fedezni, amelynek biz­tosítását a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa keretében a Szovjetunió helyezte kilátásba. Előnyös feltételek mellett ebben az évben indult meg a villamosenergia-szolgáltatás a Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszeréből Munkács és Sajószöged között épített 220 kilovoltos táv­vezeték-rendszeren keresztül. 1965-re ezen az együttműködésen keresz­tül annyi villamosenergiát fogunk kapni, mint amennyit az egyik legnagyobb erőművünk, a Borsodi Hőerőmű termel. A munkácsi alállomás a közeljövőben nemzetközi kooperációs csomó­ponttá fog kiépülni. Itt négy ország, a Szovjetunió, Csehszlová­kia, Románia és Magyarország nagyfeszültségű távvezeték-rendszere kerül közvetlen kapcsolat­ba. Ezen országok rendszeréhez csatlakozik a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyel­ország, majd később Bulgária villamosenergia hálózata is. E baráti szocialista államok együtt­működő villamosenergia-rendszerét operatíve irányító központi szerv, a prágai Nemzetközi Teherelosztó pedig 1963 elején kezdi meg műkö­dését. A nemzetközi együttműködést irányító prá­gai Nemzetközi Teherelosztó biztosítja a nemzeti érdekek összehangolását és az egész együttmű­ködő rendszer gazdaságos üzemét. A Teherelosz­tó személyzetét az érdekelt országok szakembe­reiből állítják össze. A villamosenergia-cserére vonatkozó nem­zetközi megállapodások általában a kölcsönös üzemzavar-kisegítés elvén alapulnak és az így egyre bővülő nemzetközi villamosenergia-rend­szer lehetővé teszi a tagállamok csúcsidei költ­séges tartalékainak csökkentését is. Ez az együtt­működés jó példa arra, hogy a nemzetközi mun­kamegosztásból kifolyóan a részvevő államok hazai erőforrásaikat milyen jelentős mértékben növelhetik. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A törvényjavaslat a villamosenergia-iparág vala­mennyi jelentős problémáját alapelveiben tör­vényi szinten rendezi és ez elősegíti a villamos­energia-termelés és elosztás előtt álló nagy fel­adatok egységes és egyöntetű megoldását, ösz­szehangolja a népgazdaság különböző ágainak érdekeit és megfelelő jogi eszközöket nyújt az ország villamosításával kapcsolatos hatalmas fel­adatok megvalósításához. A törvényjavaslatot az ipari és közlekedési bizottság megtárgyalta, egyétértett vele és elfo­gadta. Erre való tekintettel kérem a tisztelt Or­szággyűlést is, hogy a törvényjavaslatot fogadja el és emelje törvényerőre. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a törvényjavaslat előadójának a szót megadnám, bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz négy kép­viselőtársunk jelentkezett szólásra. Gácsi Miklós képviselőtársunkat, a törvény­javaslat előadóját illeti a szó. GÁCSI MIKLÓS előadó: Tisztelt Ország­gyűlés! Kedves Képviselőtársak! A magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány az Ország­gyűlés elé terjesztette a villamosenergia fejlesz­téséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvény­javaslatot, azt minden képviselőtársam meg­kapta, tanulmányozta, megismerte. Az Ország­gyűlés ipari és közlekedési bizottsága nevében a törvényjavaslatot vitára bocsátom és jóváha­gyásra előterjesztem. Engedjék meg, hogy elmondjak néhány gon­dolatot az előterjesztett törvényjavaslattal kap­csolatban. Tanulmányoztam az 1931. évi XVI. törvény­cikket, nehezen értettem meg 74 paragrafusát, közel 200 bekezdését. Kizárólag üzleti vállalko­zás volt, túlnyomó része már hatályon kívül he­lyezett, szakszempontból korszerűtlen, elavult. Az 1931. évi törvény a kapitalizmus szolgálatá­ban született és a tőkés kizsákmányolást szol­gálta. A használati szolgalom fogalmát például 12 bekezdésben szorgalmazza, különös hangsúly­lyal az évjáradékra. Az engedélyokirat szöve­gezésének szabályozását 12 pontban rendeli el. A vezetékjog és kisajátítás körülményeit szin­tén 12 bekezdésben szabályozza. A közhaszná­latba vétel fogalmát porhintés céljából megtalál­hatjuk a törvényben, általában azonban az üzleti érdek, a csődtől való félelem hatja át a törvényt. Az üzleti érdek szülte például az 1931. évi törvényben a 66. paragrafus (3) bekezdését, melynek egy részét idézem: „Ha a működési en­gedélybe átvett árszabást az eredeti árszabást módosító döntőbizottsági megállapítás szabja meg, a működési engedély kiadásának közzé­tételétől számított hat hónapon belül bármelyik érdekelt a 39 paragrafus (1) és (2) bekezdésének esetén kívül is kérheti a 60. paragrafus értel­mében alakuló bíróság előtt új árszabás megál­lapítását." Tisztelt Országgyűlés! Legyen szabad idéz­nem még a 73. paragrafust:,, A m. kir. miniszté­rium a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás szabályainak módosítása esetében e törvénynek a csődön kívüli kény szeregyezségi eljárás esetére szóló rendelkezéseit is megfelelően módosít­hatja." Tisztelt Országgyűlés! Az idézetek alapján olyan törvénnyel van dolgunk, amely -— úgy gondolom — mindannyiunk számára elég vilá­gos, elsősorban politikailag. A szövegezés és a jogászkodás enyhén szólva nem egészen közért­hető. Ez a törvény gazdaságtalan energiagazdál­kodást, öncélú hálózatfejlesztést, a lakosság ér­dekeinek mellőzését és rablógazdálkodást ered­ményezett főleg szénvagyonunkban. Kedves Képviselőtársak! 1948-ban államo­sítottuk a villamosműveket. Az államosítások­kal új tulajdonviszonyok alakultak, amelyek

Next

/
Thumbnails
Contents