Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1865 Az Országgyűlés 31. ülése 1962. évi november 5-én, hétfőn 1866 Amikor például az első ötéves tervünk valamennyi baráti ország között a legmerészebb ütemű iparosítást irányozta elő, és ennek következtében a népgazdaság fejlődésében aránytalanságok keletkeztek, ez azonnal villamosenergia-hiányra vezetett. Az 1953/54. év telén bekövetkezett, közismerten súlyos villamosenergiaellátási nehézségek egyaránt sújtották az ipart, a közlekedést, a lakosságot, és népgazdaságunknak jelentős anyagi és erkölcsi károkat okoztak. Ezt a szomorú jelenséget annak a gazdaságpolitikai követelménynek a megsértése idézte elő, hogy a villamosenergia-igényes népgazdasági iparág fejlesztését meg kell előznie a villamosenergia-szükséglet kielégítésére való felkészülésnek. Ma már ismerjük a villamosenergia-ipar előtt álló feladatokat, és éppen e törvényjavaslatban foglalt rendelkezések megtartásával is azt akarjuk elérni, hogy az ország villamosenergia-ellátásában a jövőben nehézségek ne keletkezzenek. Tisztelt Országgyűlés! Kedves elvtársak! Az elmondottakkal tömören kívántam alátámasztani a benyújtott törvényjavaslat tárgyának, a villamosenergiának általános és országunkban elfoglalt fontos szerepét és jelentőségét. Az erőművek és hálózatok létesítésével, a villamosenergia-ellátás biztosításával azonban olyan problémák is felmerülnek, amelyeket államunk jogrendszerével összhangban a villamosenergiaipar sajátos viszonyainak megfelelően a törvényesség érdekében rendeznünk kell. Magyarországon a villamosenergiával kapcsolatos viszonyok átfogó jogi rendezése még a kapitalista rendszerben, 1931-ben történt, noha az ország villamosítása már 1888-ban megkezdődött. Abban az időben a villamosenergia-ellátást szinte községenként más és más magánvállalkozó végezte, akik megfelelő hasznot húzhattak már abból is, hogy a villamosenergia termelésének és elosztásának kérdéseivel-a törvényhozás nem foglalkozott. El lehet képzelni, hogy a profit milyen lehetőségei keletkeztek annak folytán, hogy 1931 előtt a villamosenergia árának és termelési költségeinek az ellenőrzésével az állam nem törődött. Ettől az 1931. évi XVI. törvénycikk sem kívánt eltérni, gyökeres változást elérni, mert az életbeléptetésekor a már működő régebbi villamosművek részére az engedélyt minden további nélkül megadta. A kapitalista időszak alatt a hálózatok kiépítésében sem a tervszerűség uralkodott, hanem a haszonszerzés. Az akkori helyzet fonákságára jellemző például, hogy az egymással versenyző kapitalista bányavállalatok közül a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Tatabányáról Tokodra és Veszprémbe távvezetéket építtetett ki a SALGÓ dorogi és várpalotai erőműveinek a tőszomszédságába, csak azért, hogy a másik vállalattól a fogyasztókat elhódíthassa. Nem szorul különösebb indokolásra, hogy e régi törvénynek a rendelkezéseit a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok között megfelelően alkalmazni nem lehetett. A Polgári Törvénykönyv létrehozása, a további kod ifi kációs munkák után a régi villamosenergia-törvény már csak csökevényként élt törvénytárunkban és szükségszerűen jelentkezett az az igény, hogy a gazdasági alap fejlődésének megfelelően új villamosenergia-törvényt hozzunk létre. A törvénytervezet kialakításánál nagy segítséget kaptunk a felhasználó iparágak képviselőitől. Minthogy a népgazdaság valamennyi ága érdekelve van a villamosenergia-ellátásban, számtalan szempontot és érdeket kellett összeegyeztetnünk annak érdekében, hogy a törvényjavaslat megfeleljen a kívánalmaknak. Figyelembe vettük a baráti államoktól szerzett tapasztalatokat As jogalkotásokat is. A tervezetet tudományos egyesületek szakemberei is megvitatták. Milyen fontosabb alapelveket képvisel e törvényjavaslat? Kifejezi, hogy a villamosmű csak társadalmi tulajdonban lehet és a fogyasztók közvetlen ellátását biztosító villamosművet csak az állam tarthat üzemben. A villamosművek kötelessége a szabványos feszültség és periódusszám biztosításával az igények folyamatos kielégítése. Ennek érdekében megfelelő műszaki együttműködést kell fenntartani a fontosabb hazai erőművek között, valamint a hazai erőművek és a baráti államok által létrehozott közép-európai villamosenergiarendszer között. Ugyancsak alapvető rendelkezés, hogy a villamosmű csak el nem hárítható műszaki és gazdasági okból korlátozhatja vagy szüneteltetheti az ellátást. A törvényjavaslat rendezi a villamosművel kapcsolatos beruházási kérdéseket, az állami beruházásokra vonatkozó általános szabályokkal összhangban. A Beruházási Kódex szabályaitól a villamosmű létesítésénél csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a sajátos adottságoknál fogva erre a törvényjavaslat lehetőséget ad. A villamosmű üzemben tartója a törvényjavaslatban foglalt rendelkezéseknek megfelelően jogosult berendezéseit idegen ingatlanokon elhelyezni. Ennek jogi formájaképpen a javaslat megállapítja a használati jognak, a vezetékjognak, az előmunkálatok végzésének, a füpgőpálya létesítésének és a biztonsági övezet létrehozásának a szabályait. A törvényjavaslat rendezi a villamosművek és a fogyasztói berendezések feletti államigazgatási felügyeletet és a műszaki hatósági ellenőrzést, szabályozza a villamosmű dolgozóinak szakmai képesítését. Kiemelkedő fontosságú a villamosenergia- és teljesítmény-gazdálkodásra vonatkozó rendelkezése, amit a korszerű energiagazdálkodás követelményei tesznek indokolttá. Ez utóbbi rendelkezések azt célozzák, hogy a villamosenergiát biztonságosan termeljék, és takarékosan használják fel. A jövőben még hatékonyabb módszerekkel kell a villamosenergiával, valamint a teljesítménnyel gazdálkodnunk és a javaslat ennek a törvényi alapjait veti meg. A törvényjavaslat megfelelő alapelveket állapít meg a villamosmű és a fogyasztók jogviszonyára nézve. A törvényjavaslat kijelölt előadója majd részletesen foglalkozik az egyes rendelkezések szakmai indokolásával. Engedjék meg azonban hogy a törvényjavaslatnak egyik fontos rendelkezésével, a villamosművek együttműködésére vonatkozó szakasszal külön is foglalkozzam.