Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-30
1847 Az Országgyűlés 30. ülése 1 gyűlés az interpellációra adott írásbeli választ tudomásul veszi. Tisztelt Országgyűlés! Madarász Istvánné képviselőtársunk a községfejlesztési és községi beruházási tervek végrehajtásában társadalmi munkát végzett személyek nyilvántartása tárgyában intéz interpellációt a munkaügyi miniszter elvtárshoz. Madarász Istvánné képviselőtársunkat illeti a szó. MADARÁSZ ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kérdést intézek Kisházi Ödön munkaügyi miniszter elvtárshoz 4/1960. számú rendeletével kapcsolatban, melyben a községfejlesztési és községi beruházási tervek keretében társadalmi munkát végző személyekről a tanácsi szerveknek kötelezővé tett olyan nyilvántartás vezetését, amelybe sorszámot, s a társadalmi munkát végző személy nevét, anyja nevét, születési évét, valamint azt a naptári időpontot kell felvenni, amelyen a társadalmi munkát végezték. A rendelkezés szerint a társadalmi munkát végző személyek után személyenként és naponként 10 fillér baleseti járulékot kell fizetni az SZTK területileg illetékes alközpontjának, naptári negyedévenként utólag. Ez a rendelkezés községi tanácsaink végrehajtó bizottságaira sok adminisztrációs munkát ró és a nyilvántartások vezetésével kapcsolatban gyakori a méltatlankodás és egyet nem értés. A rendelet a közösség érdekében tevékenykedő társadalmi munkást van hivatva védeni, biztosítani baleset esetére. A mezőgazdaság átszervezésének megtörténtével azonban a falu dolgozói is szinte valamennyien SZTK biztosítottak. Ügy gondolom tehát, e rendelet hatályban tartása nem indokolt, vagy pedig a rendelet módosításra szorul. Véleményem szerint csak azokat a társadalmi munkásokat kellene nyilvántartásba venni, akik nem SZTK biztosítottak ; vagy pedig a társadalmi munka értéknek megfelelően átalányt lehetne megállapítani, amelyet az évi községfejlesztési zárszámadás alkalmával le lehetne róni. Kérdezem, mit tesz a Munkaügyi Minisztérium ennek a rendeletnek a megváltoztatása erdekében. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Kisházi Ödön munkaügyi miniszter elvtárs közbejött külföldi útja miatt az interpellációra az ügyrendnek megfelelően írásban adott választ. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék ezt a választ felolvasni. DR. PESTA LÁSZLÓ jegyző (olvassa): Tisztelt Országgyűlés! Madarász Istvánné képviselőtársam interpellációjában két kérdést vet fel: 1. Kifogásolja, hogy a községfejlesztési és községi beruházási tervek keretében társadalmi munkát végző személyek baleseti biztosítását szabályozó 4/1960. számú munkaügyi miniszteri rendelet a nyilvántartások vezetésénél túl sok adat felvételét követeli meg. A rendeletnek ezt a hiányosságát már korábban észrevettük és az 1962. március 18-án megjelent 3/1962. Mü. M. számú rendelet 31. §ha úgy szabályozza a kérdést, hogy „A társadalmi mun62. évi július 4-én, szerdán 1848 kát végző személyek nyilvántartásával, valamint az őket üzemi baleset (foglalkozási betegség) esetén megillető szolgáltatások igénylésével, továbbá a baleseti járulék fizetésével kapcsolatos eljárás tekintetében az SZTK-nak a társadalmi munkát végeztető szervvel kötött megállapodása az irányadó". A rendelet alapján az SZTK a Budapesti Fővárosi Tanáccsal, a Szegedi Városi Tanáccsal és még néhány más szervvel is a megállapodást megkötötte. A rendelet végrehajtásáról országos viszonylatban most intézkednek. A megkötött megállapodás kevesebb adat nyilvántartását kéri és a fizetendő járulékot is a munkában részt vevők száma és a végzett munka értéke szerinti átalányösszegben állapítja meg. 2. Az interpellációjában felvetett második kérdés az, hogy nem lenne-e elégséges csak azokat bevonni a balesetbiztosításba, akiknek nine» társadalombiztosítási jogosultságuk. A munkaviszonyban álló dolgozók a munkaviszonnyal összefüggő feladataik teljesítése közben végzett munkánál bekövetkezett baleset esetén vannak biztosítva. Hasonlóképpen a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok is, akiknek a balesetbiztosítása csak a közösség érdekében munkaegység ellenében végzett munka közben bekövetkezett balesetekre vonatkozik. Tehát ha ezek a személyek nem a munkaviszonnyal, tehát a termelőszövetkezeti tagsággal kapcsolatos feladataik teljesítése közben sérülnek meg, a társadalombiztosítás alapján nem részesülhetnek balesetbiztosításban. Társadalmi munkát azonban ezen túlmenően nemcsak munkaviszonyban álló dolgozók vagy termelőszövetkezeti tagok végeznek, s ezeket a személyeket is szükséges a társadalmi munka végzése közben bekövetkező balesetre biztosítani. A társadalmi munkát végző személyek balesetbiztosításáról tehát az ott bekövetkezett balesetek esetére függetlenül attól gondoskodni kell, hogy munkaviszonyban álló dolgozók, vagy termelőszövetkezeti tagok-e. Jelenlegi társadalombiztosítási rendszerünkben a társadalmi munkát végzők balesetbiztosításának megszüntetésére nincs lehetőség, ha őket az elszenvedett baleset miatt bekövetkezett eseményekért kártalanítani akarjuk. Kérem a t. Országgyűlést, hogy az interpellációra adott választ tudomásulvenni szíveskedjék. Budapest, 1962. július 2. Kisházi Ödön s. k. ELNÖK: Kérdem Madarász Istvánné képviselőtársunkat, hogy az írásban adott választ tudomásul veszi-e? MADARÁSZ ISTVÁNNÉ: Egyetértek a válasszal, az abban foglaltakkal, csak javasolom a kérdést továbbra is vizsgálódás tárgyává tenni. ELNÖK: Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy tudomásul veszi-e az írásban adott választ (Nem — KOSSÁ ISTVÁN közlekedés- és postaügyi miniszter: további vizsgálat tárgyává kell tenni) az interpelláló képviselőtársunknak ama javaslatával együtt, hogy a minisztérium további vizsgálódásokat folytasson. (Helyeslés.)
