Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-30
1849 Az Országgyűlés 30. ülése 1962. évi július 4-én, szerdán 185d Megállapítom, hogy az Országgyűlés az írásban adott választ tudomásul veszi, az interpelláló képviselőtársunk részéről elhangzott javaslatnak megfelelően azonban további vizsgálódásokat tart szükségesnek. Tisztelt Országgyűlés! Következik Schuchman Zoltán képviselőtársunk interpellációja a bányász lakótelepek hovatartozása tárgyában az építésügyi miniszterhez. Schuchmann Zoltán képviselőtársunkat illeti a szó. SCHUCHMANN ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! A salgótarjáni bányatelepek igen rossz körülmények között kerültek dolgozó népünk tulajdonába. Az ott lakó bányászok lakásviszonyai olyanok voltak, hogy sok esetben az élethez legszükségesebb feltételeket sem biztosították részükre. A bányák állami tulajdonba vételével bányászaink élet- és munkakörülményeinek javítására sokat tettünk. Ezzel egy időben sajnos mind a mai napig nem történt megfelelő gondoskodás a múltból ránkmaradt bányász kolóniák felújítására, tatarozására, a kommunális szolgáltatások megjavítására. Jelenleg is olyan a helyzet, amely akadályozza a szükséges fenntartásokat. Az utóbbi évek során kormányrendelet alapján megkezdődött a korábban a bánya kezelésében levő lakótelepek értékesítése. Az értékesítés folyamán a salgótarjáni medencében a meglevő épületek többségét a benne lakó bányászok megvásárolták. Az olyan területeken azonban, mint a Csizmadia Sándor telep, Károly-akna, József-telep, öreg József-telep, Üjakna, Baglyasalja Katalin-telep, ahol az épületek nagy részének már leltári értéke sincs, vagy csak nagyon minimális, az értékesítés nem történt meg és erre előreláthatólag nem is kerül sor. Ezen felül pedig telepenkint eltérően maradnak szolgálati lakások is állami tulajdonban. Ez olyan állapotot teremtett, hogy a bánya már nem ad pénzt a fenntartásra, a tanácsnak meg erre nincs lehetősége, s ezért lehetetlen helyzet áll elő. Például a telepeken a bánya időnkint megszüntetteti az ivóvízellátást és a szemétszállítást. De a korábban már említett bányász lakótelep egy része tovább már nem is tartható fenn emberi lakás céljára, mert faszerkezetes, kátránytetős és már elavult épületek, s ezek felújítására nincs pénzügyi lehetőség. Mindezek — mondanom sem kell — igen rossz politikai hatást váltanak ki. -'" '• " Ezért kérem az építésügyi miniszter elvtársat szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy mit kíván tenni az említett bányász lakótelepek kommunális helyzetének megjavítása, a tarthatatlan állapot felszámolása, valamint e lakótelepek hovatartozása ügyében. ELNÖK: Az interpellációra dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter elvtárs válaszol. DR TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter :'Tisztelt Országgyűlés! Schuchmann Zoltán képviselőtársam interpellációját időszerűnek és indokoltnak tartom.Tény,hogy a felszabadulás előtt épült szénbányászati lakóházak legnagyobb része felújításra, tatarozásra, vagy egyáltalán leORSZAGGYOLÊSI ÉBTESlTÖ bontásra szorul. Mindez olyan nagy anyagi kihatással jár, hogy egyszerre nem, csak a távlati lakásfejlesztési terv keretében lehetséges a javításokról, illetve a folyamatos pótlásokról a szükséglet teljes terjedelmében gondoskodni. Ismeretes, hogy 1960-tól nemcsak az új lakásberuházások lebonyolítása vált a tanácsok feladatává, hanem a meglevő lakóépületek karbantartása és felújítása, a lakásvagyon kezelése is. A legszükségesebb igények kielégítése az éves lakásépítési tervek keretében az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságainak a feladata. Az interpellációban megemlített Nógrád megyei bányászkolóniák ez évben még a szénbányászati tröszt kezelésében vannak. Ezeknek az épületeknek a felújítása és korszerűsítése tehát jelen pillanatban a Nehézipari Minisztérium feladata. Jelenleg tárgyalások folynak e kolóniák tanácsi kezelésbe vételéről. Remélhető, hogy e tárgyalások rövidesen eredményre vezetnek, az átadás, illetve az átvétel megtörténik a nehézségeket növelő átmeneti állapot megszűnik. Az átadás után a kolóniák felújítási előirányzatáról — a népgazdaság mindenkori teherbíró képességének megfelelően — már a megyei tanács végrehajtó bizottsága éves terveiben kell gondoskodni. Ugyancsak tanácsi feladatkörbe kerül a kommunális szolgáltatások — így a vízellátás, szemételtakarítás — rendszeres biztosítása is. A kérdés anyagi hátterének illusztrálására megemlítem, hogy a szénbányászati tröszt Nógrád megyében az elmúlt évben 4900 lakást kezelt. Erre a múlt évben 42 millió forintot fordított. Ugyanakkor a lakbérbevétel 3 millió forint volt. Remélem, hogy az átmeneti állapotban is, majd pedig azt követően, javítani tudunk az interpellációban ecsetelt kedvezőtlen állapoton. Àz illetékes szakminisztériumok nevében megígérhetem, hogy az éves tervek előirányzataiban megoldáshoz segítjük a lakótelepeket kezelő szénbányászati trösztöt, illetve később a megyei tanácsot. A felvetett kérdéskomplexumban végső megoldást természetesen csak az egyébként közismert lakástejlesztési terv megvalósítása hoz. Az ország lakásvagyonának gyarapítása, a jelenlegi lakásállomány korszerűsítése, valamint a lakosság közmű- és egyéb kommunális szolgáltatással való ellátása a kormányzat célkitűzéseinek változatlanul központi kérdése és ebbe az itt említett Nógrád megyei bányászkolóniák problémái is — mint az egésznek szerves része — természetszerűen beletartoznak. Kérem az interpellációra adott válaszom szíves tudomásul vételét. ELNÖK : Kérdezem Schuchmann Zoltán képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e. SCHUCHMANN ZOLTÁN: Igen, tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdezem az Országgyűlést, hogy tudomásul veszi-e a választ. (Igen.) Van-e ellenvélemény? BORKA ATTILA: A választ nem veszem tudomásul. 86
