Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-30

1837 Az Országgyűlés 30. ülése 1962. évi július 4-én, szerdán 1838 nül nagyobb gondot kell fordítaniuk a jövőben a kézi rakodás és anyagmozgatás gépesítésére. Súlyos hiányosságok vannak még az egyéni védőeszközök használata és gyártása területén is. A felvilágosító munka mellett a védőeszközö­ket gyártó vállalatokat jobban kellene kötelezni a részükre nem kifizetődő védőeszköz-gyártás fo»­kozására. Sajnos egyes védőeszközök egyáltalán nem kaphatók, így például mentőövek, respiráto­rok, még ma sem gyártják az acélkaplis bakan­csot — lásd az anyagmozgatás baleseti statiszti­káját —, és egész sor védőeszközt, amelyet a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézete kikísérle­tezett és a Védőeszköz Bizottság jóváhagyott. A vállalatok egyelőre arra hivatkoznak, hogy nincs kapacitásuk a védőeszközök gyártásához szükséges szerszámok legyártására. Véleményem szerint az is javítana a helyzeten, ha az életvé­delmi cikkeket kiemelnék a forgalmiadó-kötele­zettség alól. Nincs megoldva a külföldön bevált védőeszközök behozatala, illetve gyártási jogának megszerzése. Ilyen vonatkozásban a nemzetközi munkamegosztás és a műszaki tapasztalatcsere lehetőségét sokkal jobban fel kellene használni. A költségvetés végrehajtásának számai kö­zött nem lehet kumulálva megtalálni a munkavé­delemre fordított összegek, különösen beruházá­sok felhasználását és azok hatékonyságát. Az el­múlt években jelentős anyagi eszközöket fordí­tottunk* a munkavédelmet szolgáló beruházások megvalósítására, például szellőzőberendezésekre, porelszívókra, légzuhanyokra, mindezek azonban nagy többségükben használaton kívül vannak és karbantarásukról nem gondoskodnak megfele­lően. A MÁVAG-ban például több millió forint összegben elkészült az öntöde porelszívó beren­dezésének gépháza, amely befejezetlen maradt. Az Óbudai Gázgyárban szintén milliós nagyság­rendben elkészült kokszosztályozói porelszívó be­rendezés félórás üzemeltetés után mondott télies csődöt. Az az érzés támad az emberben, hogy egyes helyeken a fürdővízzel együtt kiöntötték a gye­reket is, mert ma egyáltalán nem, vagy csak igen kevés összeget fordítanak ilyen berendezések lé­tesítésére, és az új beruházások tervezésénél a munkavédelmi felelős jóváhagyása is rendszerint hiányzik. Ezért is maradnak el ezek többnyire. Az üzemi balesetvédelmi megbízottak utóla­gos reklamációi, vagy csak költségesen, vagy egyáltalán nem vehetők figyelembe. A hiányzó pénzösszegeket rendszerint újítási javaslatok megvalósításával kívánják biztosítani, ez azon­ban sem az újítómozgalomnak, sem pedig a bal­esetelhárítási tevékenységnek nem válik javára. Ismeretes, hogy az Országos Munkavédelmi Bizottságot körülbelül két éve hozta létre a kor­mány. Működése során főleg munkavédelmi ren­deletek előterjesztésével és munkavédelmi szer­vek beszámoltatásával foglalkozik. Eddigi mun­káját pozitívan értékelve is, nagyobb hatáskört kellene neki biztosítani azért, hogy a különféle iparágak balesetvédelmi és óvórendszabályait jobban koordinálhassa, a munkavédelmi beruhá­zásokat és pénzösszegeket szétoszthassa és ellen­őrizhesse és általában a munkavédelem jelenlegi helyzetében hatékonyabb előrehaladást valósít­hasson meg. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtár­saim! Az elmondottakból láthatjuk, hogy a lehe­tőségekhez képest a Munkaügyi Minisztérium is igyekezett tevékenységével hozzájárulni az el­múlt év gazdálkodásának eredményességéhez. Ezért az 1961. évi állami költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslatot a munkaügyi bi­zottság és a magam részéről elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Minthogy a törvényjavaslathoz több felszólaló nem jelentke­zett, a vitát bezárom. Nyers Rezső pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. NYERS REZSŐ pénzügyminiszter: Tisztelt Elvtársak! Az 1961. évi zárszámadás ellen észre­vétel nem hangzott el. A számszerűségeket min­denki elfogadta. Érdemileg is egyetértés volt ab­ban, hogy a fő arányokat tekintve helyes célokra fordítottuk 1961-ben az ország pénzét. Több olyan hozzászólás hangzott el, amely a tavalyi gazdál­kodás tapasztalataiból merítve elgondolásokat, javaslatokat tartalmazott a jövőre vonatkozólag. Ezeket az elgondolásokat e pillanatban általában nem tudjuk megvalósítani, miután már folya­matban van az 1962. évi költségvetésünk végre­hajtása, amelynek fő öszegét, kiadási céljait és irnáyait az Országgyűlés még valamikor az év elején meghatározta. Ezen változtatni most nincs módunk. Az itt elhangzott javaslatokat, amelyek nagy­részben a szaktárcák ügykörébe, részben a Pénz­ügyminisztérium ügykörébe tartoznak, legkoráb­ban az 1963-as költségvetés készítésekor tudjuk hasznosítani. Meg is ígérem, hogy ott igyekszünk hasznosítani és ha a fglvetett témák visszakerül­nek megvitatásra még egyszer az 1963-as költség­vetés kapcsán, ki fog derülni, hogy mennyire hasznosítjuk ezeket a hozzászólásokat. Ezek közé tartozik Pioker elvtárs javaslata és kritikája a szakmunkásképzésről, amit Vida elvtárs is érin­tett, dr. Sáró elvtárs és Sárfi Rózsi elvtársnő vé­leménye az egészségügyi létesítmények megte­remtésével és az egészségügyi dolgozók munká­jának javításával kapcsolatban, s még néhány más észrevétel is. Szeretnék reflektálni négy kérdésre. Az egyik a termelőszövetkezeti támogatás jövője, amit Né­meth Károly elvtárs vetett fel hozzászólásában. Németh elvtárs azt javasolta, hogy a jövőben az állami hiteleket elsősorban a gyenge termelőszö­vetkezetek felé koncentráljuk, a gazdaságilag erősebb termelőszövetkezetek pedig nagyobb részt saját erejükből gazdálkodjanak. Azt hiszem, helyes ez az elgondolás és igyekeznünk kell ilyen irányban folyósítani az állami támogatást az á\~ lami költségvetésből, ezenkívül a hitelek folyósí­tásánál is szem előtt kell tartani ezt az elvet. Ezzel kapcsolatban meg akarom említeni, hogy már jelenleg, ebben az esztendőben is nagy összegeket folyósítunk a gyenge termelőszövet­kezetek megerősítésére. Több százmillió forint­ról van szó. E támogatás azt célozza, hogy a gyenge termelőszövetkezetekben mielőbb megtör­ténjék a termelés növelése, okos, ésszerű, a helyi adottságoknak megfelelő beruházásokat valósít­sanak meg és a beruházások révén azután saját

Next

/
Thumbnails
Contents