Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-4

181 Az Országgyűlés 4. ülése 1959. február 20-án, pénteken 182 Cialis tudatunk megérett erre. Erről van szó. Az állam, vagy az Egészségügyi Minisztérium, vagy a Munkaügyi Minisztérium ezt a problémát egymagában képtelen megoldani, ehhez szocialista tudat kell és tényleg az az elv, amit pártunk írt ki és meg is tartja, hogy az ember a legfőbb érték. Ezt kell a gyakorlatban is megvalósítani. Bocsánat, hogy így elnyújtottam a hozzászólást, de igen nagy tételekről van szó, nem egyszerű problémákról. Lenin az előbb említett idézet további részében azt mondja: „S ha még akkor is marad egy részben ellátatlan kör, az ezekről váló gondoskodás .már nem az állami szervek, hanem a társadalmi szervek feladata". Ezek azok az emberek, akik közsegélyre szorulnak, akik soron kívüli segélyre szorulnak és akiknek támogatására a tanácsoknál, bizonyos kis összeg van. A minisztériumnál is van. De ne felejtsék el az Elvtársak, hogy mi még nem fejeztük be a szocializmus építését; úgyhogy ezekn

ek az embereknek a száma csökkent, de mégis kevés az, amit a tanácsok támogatásukra k* tudjak utalni. Igen örvendetes, hogy a'Magyar Vöröskereszt, ez a társadalmi szerv mind az egészségvédelmi nevelés, mind az egymáson való segítés lenini gondolatát kezdi a társadalom széles tömegeibe bevinni. Ez nagyon hasznos és szükséges feladat, amiért a Vöröskereszt minden támogatást megérdemel. \ Én nagyon kérem az összes minisztériumokat arra, hogy a költségvetésben a rubrikák között szereplő szociális- és egészségügyi ágazatnak legyenek hűséges gazdái, mert ezek a költségek tükrözik vissza tulajdonképpen a mi népünk szociális színvonalának emelkedését. Még csak egyetlen dologra, az üdültetésre vonatkozólag akarok kitérni. A SZOT üdültet az idén 165 000 •embert, 26 000 gyermeket, a minisztériumok 20 000-et, az üzemek 189 000-et fognak üdültetni, ez összesen mintegy 400 000 ember. Ennyi fog az idén üdülni. Ez elvtársak igen soknak látszik, de mennyi azoknak a száma, akiknek az üdültetési juttatás jár: 3 292 000. Ha mindenkit arányosan akarunk üdültetni, akkor aki igényli az üdülést, nyolc évenként kerül sorra. Ezért csak kullogunk még ezen a vonalon és nagyon vigyázni kell arra, hogy az üdülés problémája ne legyen egy farsangi bál. Nagyon szépen köszönöm a gazdasági részlegnek azokat a beszámolóit, amelyeken tájékoztattak, hogy a termelés az egész vonalon emelkedik. Ez azt jelenti nekünk, hogy akkor mi is többet fogunk kapni egészségvédelemre. Enyhülni 15 fognak gondjaink. Nagyon kérem az illetékeseket, kövessenek el mindent, hogy emelkedjék a kulturális szint, mert akármennyit fogunk gazdasági szinten kapni egészségügyre, ha a kulmrális vonal stagnálni fog, akkor mem jutunk e

lőre. Dacára annak, hogy a legmagasabb olvasási lehetőség nálunk van, arra kérem a kultur

alis vonalat, hogy népünkkel az iskolában szer

ettessék meg az olvasást, mert alapvető hiba v

°lt a múltban az, hogy a tankönyvön keresztül a gyerekek nem szerették meg az olvasást. Ez az egyetlen kérésem a kulturális vonal felé, ha e

zt az egyet megcsinálják, és biztosítják az iskolák tisztaságát, nevelik a gyermekeket arra, hogy magatartásuk kulturált legyen, akkor az egészségügyi vonalon ez nagyon érezteti hatását. Már elöljáróban akartam mondani, hogy részemről tekintsék a költségvetést elfogadottnak. Köszönöm türelmüket, hogy meghallgattak. A költségvetést az Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 15 percre felfüggesztem. (12.15) (Szünet: 12.15—12.32) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik dr. Dezséry László képviselőtársunk. DR. DEZSÉRY LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A Veszprém megyei képviselőcsoport nevében szólok hozzá a művelődésügyi tárca költségvetéséhez, s azon belül is az iskolai-oktatásinevelési kérdésekhez. Ennek a költségvetésnek örülhetnek mindazok, akik a magyar ifjúság nevelésének ügyét szívükön viselik. Ismét emeljük kulturális befektetéseink összegét. így mondom, befektetéseknek, mert ezek igazi befektetések a jövőre. A művelt, a jólnevelt, magabiztos és a haladó világnézetben egységes magyar nép jövőjére gondolok. Az, hogy emeljük a kulturális célokra fordított összegeket, megfelel a párt határozatának, amely a művelődési politika irányelveit szabja an eg s megfelel az országos közvéleménynek is, amely egyetlen fillért sem sajnál abból, amit kultúrára költünk. A nép, amely egy év alatt a világ talán legolcsóbb könyvárai mellett 381 milliót fordított könyvvásárlásra, a nép közös vagyonából is szívesen áldozza az állami költségvetés csaknem 10 százalékát, 6 millió híján 5 milliárdot a kultúrára, és szívesen áldozza azokat a hatalmas összegeket isTerre, amelyeket az állami beruházások között és a tanácsi költségvetésekben a községfejlesztési adókból a művelődésnek nyújtanak. A minisztérium költségvetésében ez a ráfordítás 500 millió forinttal több mint a tavalyi állami költségvetésben. A művelődésügyi kiadásokon belül elsősorban a hároméves tervben előirányzott 3500 új tanterem keltett Jó benyomást, amelyből 1958-ban állami, tanácsi és más erőkből 1442 tanterem meg is épült, s meg fog épülni az 1959-re betervezett 1355 általános iskolai tanterem is. Most nem említettem az óvodai, a középiskolai és az egyetemi, ' főiskolai fejlesztést. Az évi tanteremépítés üteme háromszorosa az 1956 előtti éveknek. A költségvetés előrehaladást biztosít a diákotthonok kollégiumokká fejlesztése terén is és biztosítja az új típusú tanítóképzők létrehozásának költségkihatásait is. Ügy tűnik, hogy a 11 felsőfokú tanítóképző intézet és a 3 felsőfokú óvónőképző intézet megnyitása lesz ez év legnagyobb oktatásügyi vívmánya és teljesítménye. Szeretném kiemelni, hogy a tanácsok a községfejlesztési adó magas százalékát, a kommunális fejlesztéssel járó kiadások után a legnagyobb összegeket fordították tavaly és szánják az idén is művelődésre. Ebben az évben csak az én me-