Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-28
1767 Az Országgyűlés 28. ülése 1962 ELNÖK: Kérdem Gyimóthy Dénes képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? GYIMÓTHY DÉNES: Igen. ELNÖK: Kérdem továbbá az Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik Csornai Károly képviselőtársunk interpellációja a Péti Nitrogénművek bővítése tárgyában a nehézipari miniszterhez. Csornai Károly képviselőtársunkat illeti a szó. CSOM AI KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Mint országgyűlési képviselő, és mint tsz elnök szükségszerűen foglalkozom a mezőgazdaság fejlesztésének keretében a műtrágya-ellátás kérdésével. Ezért a Péti Nitrogén-művek bővítése tárgyában fordulok kérdéssel a nehézipari miniszter elvtárshoz. Tudomásom van arról, hogy a Veszprém megye területén levő Péti Nitrogénművek jelenleg mintegy 100 ezer tonnás műtrágya termelése viszonylag alacsony beruházási költséggel mintegy háromszorosára növelhető. Az általam ismert tanulmányból kitűnik, hogy ez a bővítés a jelenlegi technikai feltételek mellett 1965-re megvalósítható lenne. Ezen túlmenően a Péti Nitrogénművek bővítésénél még a következő előnyök is lennének: 1. A gyár háromszoros bővítésével a Dunántúl közvetlenül ellátható lenne nitrogén-műtrágyával. Ez más bővítéssel vagy telepítéssel szemben igen nagy fuvarköltség- és gördülőanyagmegtakarítással járna. 2. A földgázbázison történő bővítés megvalósítása esetén a nitrogén-műtrágya tonnánkénti önköltsége a jelenleginek mintegy a felére csökkenne. 3. A műtrágya-importot lényegesen csökkenteni lehetne. 4. A bővítés keretében megvalósulhatna a karbamid műtrágya gyártása, amely eddig a mezőgazdasági kísérletek szerint főleg a Dunántúlon, a régi típusú műtrágyával szemben igen kedvező eredményt hozott. Ezek után felteszem a kérdést a miniszter elvtársnak, miért késik a miniszter elvtárs által is ismert ügyben a döntés? ELNÖK: Az interpellációra Czottner Sándor nehézipari miniszter elvtárs válaszol. CZOTTNER SÁNDOR nehézipari miniszter Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az Országgyűlés legtöbb tagjának tudomása van róla, a hároméves tervben és a második ötéves tervben óriási lépésben kívánjuk a nitrogén és a szuperfoszfát műtrágya-gyárakat fejleszteni. 1951-ben kezdtünk Borsodban, Kazincbarcikán egy gyárat építeni, amely 1958-ban indult be. 1959-ben elhatároztuk, hogy ennek a gyárnak 100 százalékos bővítését fogjuk végrehajtani, mert itt felébe kerül az egy tonna műtrágyára számított beruházás, mint ha sima helyen, rétre telepítenénk. Ugyanakkor 1959-ben megkezdtük Tiszapalkoévi február 17-én, szombaton 1768 nyán építeni hazánk egyik legnagyobb műtrágyagyárát, amely 2,7 milliárd forintba fog kerülni. A péti bővítés 1960-ban került első alkalommal napirendre. A péti gyár műszaki kollektívája tervezetet dolgozott ki, amelynek alapján meg lehetne háromszorozni a gyár jelenlegi mintegy 70 ezer tonnás évi termelését. Mi három variációban dolgoztunk ki tervet, hogy megmaradunk a jelenlegi lignitbázison és ebből csináljuk a műtrágyát, vagy pedig két variációban földgázbázison. Figyelembe véve, hogy Magyarország földgázkincse növekedett, s a leggazdaságosabb módon a vegyiparban lehet a földgázt felhasználni, ezért olyan elhatározásra jutottunk, hogy a földgzázbázison való műtrágyagyár bővítését választjuk. Ennek a bővítésnek is két akadálya van. Az egyik az, hogy a második ötéves tervre nem is tudjuk betervezni már, mert a tervei nem készülnének el. Ugyanis ennek a gyárnak a bővítését több nyugati gépcsoporttal kívánjuk megvalósítani, s így akarjuk elérni a háromszoros termelést. Ezekre az ajánlatkérések kimentek, de még minden ajánlat nem érkezett meg. A másik az, hogy csak az ajánlatok beérkezése után, a teljes kép ismeretében tudjuk csak idehaza a terveket a bővítésre elkészíteni. És ez sem olcsó mulatság, mert mintegy 700 millióba kerülne csak magának a gyárnak a bővítése. Mintegy 200 millióba kerül továbbá a gázvezeték építése és ha figyelembe vesszük, hogy még karbamidot is kívánunk gyártani, akkor úgy fest a dolog, hogy ez körülbelül 1,1—1,2 milliárdba fog kerülni. A második ötéves tervben nekünk erre ennyi pénzünk nincs. Amennyiben a tervek elkészülnek és népgazdaságunk fejlődése olyan lesz, hogy ekkora öszeg is rendelkezésre áll kezdetnek, akkor még a második ötéves terv végén megkezdjük a gyár bővítését, illetőleg a lignitről a földgáz bázisra való átállítását. Jelenleg nem áll rendelkezésre keret a Péti Nitrogénművek fejlesztésére, ezért kérem Csornai képviselőtársamat, hogy bár ismerjük a kérdést és nagy erőfeszítéseket kívánunk tenni a műtrágyatermelésre, a jelen pillanatban az elmondottak alapján vegye tudomásul válaszomat, és a tisztelt Országgyűlést is kérem válaszom tudomásulvételére. (Helyeslés.) ELNÖK: Kérdem Csornai Károly képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? CSOM AI KÁROLY: Igen. ELNÖK: Kérdem továbbá az Országgyűlést, hogy szintén tudomásul veszi-e a választ? (Igen.) Ellenvélemény nincs? (Nincs.) Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik dr. Tóth István képviselőtársunk interpellációja Borsod megyében propán-bután gázpalack csere-telephelyek létesítése és propánbutángáz ellátása tárgyában a nehézipari miniszterhez. Dr. Tóth István képviselőtársunkat illeti a szó.
