Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-28

1765 Az Országgyűlés 28. ülése 1962. évi február 17-én, szombaton 1766 Következik Gyimóthy Dénes képviselőtársunk interpellációja a magyar mezőgazdaságnak szuperszelektív vegyszerrel való ellátása tárgyában a nehézipari miniszterhez. Gyimóthy Dénes képviselőtársunkat illeti a szó. GYIMÓTHY DÉNES: Tisztelt Országgyűlés! A Veszprém megyei képviselőcsoport nevében és megbízásából azt kérdezem Czottner miniszter elvtárstól, hogy a kukoricatermelés elősegítése érdekében nem lehetne-e meggyorsítani azokat a beruházásokat, amelyek lehetővé tennék a magyar gyártmányú szuperszelektív vegyszer, a Hungazin termelésének növelését. E vegyszer hatóanyagát külföldi alapanyagokból jelenleg a megyénkben levő Fűzfői Nitrokémia gyártja évi 600 tonna mennyiségben. Tudomásom szerint a gyártó vállalat és a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei három változatú tervet dolgoztak ki arra, hogy hogyan lehetne a Hungazin hatóanyag termelését évi három, illetve ötezer tonnára felemelni, ami annál is szükségesebb lenne, mert éppen a Czottner miniszter elvtárs által elmondottakból tudom, akinek tájékoztatása az ipari bizottság legutóbbi ülésén hangzott el, hogy a jelenleg előállított mennyiség közel sem elég a mezőgazdaság jelenlegi igényeinek kielégítésére pedig a második ötéves terv időszaka alatt terveink szerint csak a mi megyénkben 8—10 ezer katasztrális holddal fog nőni a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban a kukorica vetésterülete — és ez a vetésterület növelés országos irányelv — ami a vegyszer jelentőségét növeli. A Hungazin széleskörű alkalmazása — meggyőződésem szerint — hallatlanul fellendíti a kukorica-termelést. Erre csak egy-két példát szeretnék elmondani. A közel húszezer holdas Pápai Állami Gazdaság a tavalyi rendkívüli aszályos időjárás ellenére is 15,5 mázsás kukoricatermésátlagot ért el, mintegy dupláját a megyei átlagtermésnek. Ha a mi járásunk termelőszövetkezetei az állami gazdaságéval azonos eredményt értek volna el, 53 000 mázsával több kukoricatermést tudtunk volna betakarítani, ami 5 mázsás abrakkal számolva is 10 600 darab hízósertést jelentett volna az ország számára csak egy járásból. Ugyancsak' a Pápai Állami Gazdaság általam ismert tapasztalatai bizonyítják azt is, hogy a vegyszer a gyomirtóhatáson túl is segíti a kukoricanövény fejlődését. A vegyszerrel kezelt terület átlag 2 mázsával termett többet, mint a hagyományos módon négyszer ekézett és háromszor kézzel kapált kukoricatábla. A vegyszer alkalmazása száműzi a kukoricatermelésből a kapát és ezáltal nemcsak könnyebbé válik a termelőszövetkezetekben a munka, hanem jelentős munkaerő-megtakarítást is jelent és ez különösen a május—június eleji csúcsmunkák idején és főleg az ipari megyékben munkaerőhiánnyal küszködő termelőszövetkezetek szempontjából jelentős. De indokolt a Hungazin termelésének növelésével kapcsolatos beruházások gyorsítása népgazdasági szempontból más vonatkozásban is. Ha csak az egyik alapanyag, a ciánürklorid hazai gyártása megvalósul, a már említett szakember kollektíva számítása szerint — tonnánként 3,5— 4 dollár megtakarítás érhető el. A szükséges beruházások a legnagyobb összeget igénylő javaslat megvalósítása esetén is egy év és öt hónap alatt, tehát kevesebb mint másfél év alatt megtérülnek. Ugyanakkor azonban az egy tonna Hungazinra eső önköltség a teljesen külföldről behozott alapanyagból való gyártás esetén jelentkező önköltséghez viszonyítva 21 000 forinttal csökkenne. És végül gazdaságos a gyártásfejlesztés a népgazdaság számára azért, mert az exportlehetőségek — tudomásom szerint — jók és a devizahozama is kitűnő. Hiszen még a felénél is kisebb az az egy dollárért átadott forintérték, mint amit a hivatalos kurzus szerint jelenleg általában biztosítani kell. Tisztelt Országgyűlés! Mindezen meggondolások alapján mi, Veszprém megyei képviselők úgy érezzük, jogos a kérdés feltevése, annál is inkább, mert a szükséges szakember- és szakmunkásgárda a már említett fűzfői Nitrokémia Vegyipari Üzemben biztosított. ELNÖK : Czottner Sándor nehézipari miniszter elvtárs válaszol az interpellációra. CZOTTNER SÁNDOR nehézipari miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Gyimóthy Dénes elvtársnak már az ipari bizottsági ülésen is feltett kérdésére elmondottam, hogy igenis Magyarországon növényvédő és~"rovarirtó szereket kívánunk gyártani. 1960-ban a nitrokémiai üzemben, Fűzfőn, mintegy 600 tonna kapacitású Hungazin gyártására üzemet létesített még a Kohó- és Gépipari Minisztérium. Mi ezt a kérdést úgy kívánjuk megoldani, hogy a Hungazin gyártásában, ahogy Gyimóthy Dénes elvtárs is elmondotta, első lépcsőben nem akarunk teljesen hazai alapanyagok gyártására berendezkedni, hanem bizonyos külföldi alapanyagokat kívánunk behozni, olyan mértékben felfuttatva, mint amilyen mértékben a beruházási keretek rendelkezésre állnak. Mi tudjuk, hogy külföldön a Hungazin egy kilogrammja 3,5—4 dollár. A mi általunk előállított Hungazin — még az alapanyagok bizonyos részének külföldi behozatala mellett is — kilogrammja 1,8 dollár. Ellenben azt is figyelembe kell venni, hogyha teljesen hazai alapanyagok gyártására kell beállni, az a néhány forint, amelyről Gyimóthy Dénes elvtárs beszélt, az egymilliárd forint, és 4—5 millió effektív dollár, amiért mi a gyárat fel tudjuk építeni. Ezért én kérem a tisztelt Országgyűlést: mindamellett, hogy a Nehézipari Minisztérium ezzel a kérdéssel nagyon komolyan foglalkozik, engedje meg, hogy igenis a lassúbb fejlődést követve, még a második ötéves terv során bizonyos külföldi alapanyagok behozatala mellett futtassuk fel a gyártást olyan mértékben, amilyen mértékben a beruházás rendelkezésünkre áll, mintegy 4—5000 tonna Hungazin gyártására. A harmadik ötéves tervben viszont terveink szerint is be kívánjuk állítani a teljesen hazai anyagokból előállított Hungazin-termelést. Kérem a tisztelt Országgyűlést válaszom tudomásulvételére.