Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-28

1761 Az Országgyűlés 28. ülése 1962. évi február 17-én, szombaton 1762 Mint ismeretes, pártunk VII. kongresszusának határozata értelmében a műszeripart kiemelt iparágnak kell tekinteni és ennek megfelelően kell fejleszteni. Ezen belül az elektronikus mérőműszerek gyártásának gyors ütemű fejlesztésére is határozat született. Az elektronikus mérőműszerek termelésének ma már mintegy 30 százalékát exportáljuk, ezek a műszer- és híradástechnika, sőt már a gépgyártás fejlesztésének is elengedhetetlen követelményei. Hazánkban ezeknek a műszereknek az előállítását túlnyomó többségben az Elektronikus Mérőműszerek Gyára, az EMG végzi. A vállalat gyártmányai már ismertek és megbecsültek a baráti államokban, ahová azokat elsősorban exportáljuk, de egyre ismertebbé válnak a kapitalista országokban is. A perspektíva ismeretében a népgazdasági tervekből a vállalat eddig minden anyagi eszközt, termelőgépeket, épületeket megkapott, hogy termelését és exportját növelhesse, és ma már olyan szakképzett munkásgárdával is rendelkezik, akik képesek ezeknek a célkitűzéseknek a végrehajtására. A gyorsütemű fejlődést, az export növelését azonban elsősorban a műszeriparban, de nem kis mértékben az egész híradástechnikai iparban két súlyos tényező megoldatlansága gátolja. A vállalatoknak a műszer rendelések beérkezése előtt több mint fél évvel kell az importanyagokat és alkatrészeket megrendelni, tehát lényegesen előbb, mint amikor tudhatnák., hogy azokat mire fogják felhasználni és mikor fogják megkapni. Szükségesnek látszik ennek az ellentmondásnak most már népgazdasági szinten való megoldása. A másik igen komoly nehézség abban jelentkezik, hogy az elektromos alkatrészeket felhasználó vállalatok gyorsabban fejlődnek, mint azok a gyárak, amelyek ezeket az alkatrészeket előállítják. Ez elsősorban a REMIX Rádió Technikai Vállalatra vonatkozik. Jellemző itt, hogy a REMIX gyár az eddigi gyakorlat szerint maximális erőkifejtés mellett is csak az Elektronikus Mérőműszerek Gyára rendeléseinek körülbelül mintegy 60 százalékát tudta visszaigazolni, a kapacitás elégtelensége miatt. Éppen ezért kérdezem a kohó- es gépipari miniszter elvtársat, hogy ebben a vonatkozásban is milyen intézkedéseket lát szükségesnek és lehetségesnek tenni. ELNÖK: Az interpellációra Csergő János kohó- és gépipari miniszter elvtárs válaszol. CSERGŐ JÁNOS kohó- és gépipari miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Mázi elvtárs két kérdést tett fel. Az első kérdés volt az IKARUS nagy teljesítményű autóbuszaival kapcsolatos 180 lóerős motor kihozatala, a második kérdés volt az elektromos alkatrészek fennálló hiánya, az ezzel kapcsolatos problémák. Engedjék meg, hogy én a második kerdes megválaszolásával kezdjem, az elektromos alkatrészek fennálló hiányának problémájával. Mielőtt konkrétan rátérek a válaszra, engedjek meg azt is, hogy utaljak arra, hogy a gépgyártáson belül jelentős szerkezeti átalakulás következik be, ami különösen vonatkozik a híradástechnikai és a műszer iparágra. A híradástechnikai iparágon belül is nagy szerkezeti átalakulás megy végbe második ötéves tervünk során, mégpedig a híradástechnikai iparunk termékei nagymértékben eltolódnak a nehéz híradástechnikai eszközök és berendezések irányában. Többek között mikrohullámú berendezéseket fogunk nagyobb menynyiségben előálítani, átviteltechnikai berendezéseket, korszerű telefonközpontokat, s ebből természetesen adódik, hogy az alkatrészeknél is jelentős minőségi és mennyiségi igény mutatkozik. Különösen, ha figyelembe veszem, hogy mint az utóbbi években, az elkövetkezendő időszakban is nagyobb erőfeszítést kell tenni azért, hogy berendezéseink és gépeink önsúlyát csökkentsük. Ebből következik, hogy az alkatrészek súlyát is csökkenteni kell és olyan új anyagokat kell előállítani, amelyek lehetővé teszik, hogy az alkatrész-ellátás, az alkatrészek gyártása és fejlesztése területén is végrehajtsuk azokat a műszaki fejlesztési intézkedéseket, amelyek ma megfelelnek a világ műszaki színvonalának. Hasonló a helyzet a műszeripar területén is. A műszeripar szintén az elektronikus, az optikai és a nukleáris elven működő műszerek irányában tolódik el a mechanikai elven működő műszerek rovására, s ebből következik, hogy alkatrészellátásunk fejlesztése terén a miniatürizálást kell a legsürgősebben végrehajtani. Ezekután utalni szeretnék arra, mit tettünk azért, hogy ezt a nagy fejlődést, amelyet híradástechnikai és műszeriparunk már elért és el kell érnie, a második ötéves terv során, megfelelő minőségű és mennyiségű alkatrésszel biztosítani tudjuk. Ennek érdekében Csepelen, a Csepeli Vases Fémműveknél létrehoztunk egy híradástechnikai-műszeripari, tehát elektromos alkatrészekhez szükséges alapanyaggyártó üzemet, amely mintegy 85 millió forintba került. Hatvan újfajta alapanyagból kezdtük meg az alkatrészgyártást, illetve az erre irányuló kísérleteket. Már negyven fajta olyan új alkatrészhez állítunk elő alapanyagot, amit eddig főleg kapitalista országból importáltunk. A második ötéves terv során további milliókat, mintegy 200—250 millió forintot bocsátunk a Csepel Vas- és Fémművek rendelkezésére a színesfémkohászat fejlesztésére azzal, hogy ezekhez az alkatrészekhez szükséges alapot biztosítani tudjuk. Úgyszintén jelentős fejlesztést hajtottunk végre a REMIX Vállalatnál. Az elvtársak tudják, hogy Szombathelyen létrehoztunk egy alkatrészgyártó üzemet, amely most mintegy ezer fővel dolgozik. További beruházásokat fogunk eszközölni a REMIX Alkatrészgyár bővítésére, nem Budapesten, hanem vidéken. Ezen túlmenően a KONTAKTA Villamossági és Szerelési Cikkeket Előállító Vállalatot Szentesre telepítjük, figyelemmel arra, hogy Budapesten nincs lehetőség a vállalat fejlesztésére, és mostani helyét átadjuk olyan alkatrészek előállítására, amelyekre főleg az egyedi gyártás, tehát nem a tömegszerűség jellemző. A KONTAKTA Villamossági Gyár Szentesre telepítésével mintegy 180 millió forint értékű terméket, alkatrészt tudunk majd Szentesen elő-