Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-28

1757 Az Országgyűlés 28. ülése 1962. évi február 17-én, szombaton 1758 dést, hiszen intézkedést eddig is tett, annak érdekében, hogy a helykijelölés megtörténjék és senki se akadályozza, hogy Budapesten felépüljön ez az új, modern, korszerű áruház. Kérésem a fővárosi tanács végrehajtó bizottságához ezzel kapcsolatban, hogy adjon segítséget a hely kijelöléséhez, hiszen ez érdeke a budapesti fővárosi tanács végrehajtó bizottságának is, érdeke az egész országnak és én remélem, hogy ez az interpelláció is hozzá fog segíteni ahhoz, hogy a kérdés megoldódjék, annál is inkább, mert egy ilyen áruház felépítéséhez, a terv- és tervdokumentáció előkészítéséhez mintegy kétkét és fél év szükséges. (Közbeszólás a bal oldalról: Egy év elég.) A helykijelölés hiányában azonban nem lehet ehhez a munkához hozzákezdeni. ELNÖK: Az interpellációra Tausz János belkereskedelmi miniszter válaszol. TAUSZ JÁNOS belkereskedelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Fővárosunk egyre növekvő áruforgalma és fejlett kereskedelmi hálózata mellett valóban nélkülöz egy korszerű, európai színvonalnak megfelelő áruházat. Ezért már korábban elhatároztuk, hogy építünk egy ilyen modern áruházat. Egy ilyen nagyobb beruházási létesítmény előkészítése természetesen nagy gondosságot igényel, hiszen a hely kiválasztásánál a kereskedelmi, forgalmi szempontok mellett közlekedési, városképi és különböző szempontokra kell tekintettel lenni. Az áruház helyére több javaslatot tettünk. Ezek közül — jobb megoldás hiányában — a fővárosi tanáccsal a Bajcsy-Zsilinszky út — Bank utca — Arany János utca — és Vadász utca által határolt területben állapodtunk meg. Erről a tisztelt országgyűlés elnökségét Ligeti László elvtárs képviselőtársam a nyáron itt elhangzott felszólalása után értesítettem, hogy ez a kijelölés megtörtént. Később azonban az említett terület kijelölésével kapcsolatban különböző szervek részéről észrevetelek merültek fel és előtérbe került, hogy mégis jobb lenne erre a célra egy közlekedési szempontból, kereskedelmi és egyéb szempontból alkalmasabb helyet biztosítani. Megbíztuk ezért a Lakóépület Tervező Vállalatot, hogy a főváros különböző ot ilyen nagyobb telkére készítsen tanulmanytervvazlatot. Ezeket a napokban nyújtották be es a tervek alapján a fővárosi tanács illetékeseivel megtárgyaljuk a dolog jelenlegi állását es ennek eredményeképpen most már rövid időn belül eldöntjük, hogy vajon az eredetinél alkalmasabb helyen, vagy ennek hiányában a kijelölt BajcsyZsilinszky úti területen építjük-e majd fel a főváros új áruházát. Megjegyezni kívánom még, hogy az eddigi tárgyalások és előkészítések elhúzódása - sajnos - az áruház építését nem késleltette, mint-, hogy a második ötéves tervben csak a tervezés költségei szerepelnek és legfeljebb arra van lehetőség, hogy jó gazdálkodás mellett 1965-ben kezdünk hozzá az áruház építéséhez. No, azzal egyetértek, hogy most már ezt a kérdést le kell zárni, ezért megígérem, hogy a magam részéről mindent elkövetek hogy a végleges döntés megtörténjék es remelem, hogy erről interpelláló képviselőtársamat és az országgyűlés elnökségét hamarosan értesíteni tudom. Kérem válaszom tudomásulvételét. ELNÖK: Kérdem Ligeti László képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? LIGETI LÁSZLÓ: Igen. ELNÖK: Kérdem továbbá az országgyűlést, hogy az interpellációra adott választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Ellenvélemény nincs? (Nincs.) Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik dr. Ábrányi István képviselőtársunk interpellációja a falusi kultúrházak és mozik ügyében a művelődésügyi miniszterhez. Ábrányi István képviselőtársunkat illeti a szó. DR. ÁBRÁNYI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kérdést intézek a művelődésügyi miniszter elvtárshoz: a falusi kultúrházak jobb kihasználása érdekében szándékában van-e intézkedéseket tenni? A Heves megyei képviselőcsoport legutolsó ülésén megállapítottuk, hogy bizonyos problémák gátolják a meglevő falusi kultúrházak jobb kihasználását, így a falusi kultúrházak életét, de egyben akadályai is új kultúrházak építésének. Ügy véljük, hogy ez nem lokális probléma, a kérdés országos érdeklődésre tarthat számot, másutt is jelentkezik. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy interpelláció formájában a miniszterelvtárs elé vigyük. Heves megye 116 községe közül 92-ben van kultúrotthon, vagy kultúrház, 80 kultúrházban bent van a moziüzemi vállalat is. Sajnos azonban éppen a legutóbbi időkben nagy költségekkel megépített modern, korszerű kultúrházakba a községi tanács vezetői nem akarják beengedni a moziüzemi vállalatot. A kultúrház a falu kulturális életének központja. A kultúrház ugyanúgy, mint a moziüzemi vállalat a Művelődésügyi Minisztérium ellenőrzése alá tartozik. Természetesen mindkettő külön költségvetéssel dolgozik, így nem egészen érthető ennek a problémának a felvetődése. Poroszlón például a közelmúltban építették meg Heves megye egyik legszebb és legnagyobb falusi kultúrházát. A nagyterem alig van kihasználva. Az elmúlt évben alig 50 napon volt benne rendezvény. A mozi az új kultúrháztól alig néhány lépésnyire van, szegényesen, kopottan, düledezve. A mozihelyiség felújítására félmillió forintot irányoztak elő, a tervekre 22 ezer forintot már ki is fizettek. Hort községben az elmúlt évben a kultúrház nagytermét összesen 61 napon használták, holott ebben a kultúrházban jó kulturális élet folyik. 304 napon át tehát itt is üresen állt a nagyterem. A kultúrház nagytermének befogadóképessége 300 fő. A mozi ugyanakkor 120-as befogadóképességű, kis és rossz helyiségekből áll, ahol még mindig keskenyfilm-vetítés folyik. Az 5000 lakosú nagyközség minden bizonnyal rendes mozit és normálfilmet érdemelne meg. A kultúrház nagytermében ott van a vetítőfülke is és a moziüzemi vállalat már oda is irányította a normál80*