Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-28

1755 Az Országgyűlés 28. ülése 1962. lépést tartani a lakosság növekvő igényeivel, és ezért a tervek sem tudták még az összes és teljes igények kielégítését biztosítani. Ide tartoznak a vízvezeték-szerelési anyagok, különböző elektromos cikkek, amelyekből a termelésnek az építőipart, a javító ipart és a kereskedelmet is el kell látnia, de ide tartozik a jogosan megemlített műanyag-borítótábla is, amelynek nyersanyagában szintén nem vagyunk bőségben, mert importcikk. Végül olyan, úgynevezett apró cikkek, valamint alkatrészek, amelyek rendkívül nagy számuk miatt nem cikkenként kiemelten vannak tervezve, hanem főbb árucsoportokban — ezeknél az ellátottság mértéke azoknak a tárgyalásoknak az eredményességétől függ, amelyeket a konkrét rendeléseknél a kereskedelmi vállalatok az ipari vállalatokkal folytatnak. Itt részben szintén anyag- vagy kapacitáshiány miatt, gyakran az ár és az anyagi ösztönzők rendszerének mecha-? nizmusából keletkeznek nehézségek. A még fennálló áruellátási hiányosságok okainak megvilágítása után engedje meg a tisztelt országgyűlés, hogy vázoljam az eddig megtett intézkedéseket és a megtenni szándékolt intézkedéseimet. Az alkatrészek biztosítása érdekében ez évtől kezdve a tartós fogyasztási cikkeket, alkatrészeket külön tervsorban tervezzük, kiemelten. Ezáltal biztosítottabb lesz az anyagellátás és a feldolgozó kapacitás. Az anyagi ösztönzés mechanizmusában rejlő akadályozó körülmények kiküszöbölését segítette elő a Gazdasági Bizottságnak az a határozata, amely évenként egy kis keretet bocsátott a belkereskedelem rendelkezésére a jövedelmezőségi okokból nem gyártott ilyen kis hiánycikkek hiányának megszüntetése érdekében. Ezáltal már eddig mintegy 120 ilyen apró hiánycikk hiányjellegét sikerült megszüntetni. Az aprócikk-ellátás javítása érdekében több irányú intézkedést tettünk a kereskedelemben is. Így a múlt év folyamán több, úgynevezett ezer apró cikk-üzletet, áruházi osztályt, bolti részleget szerveztünk és az év folyamán minden megyében fog működni néhány ilyen üzlet vagy részleg. Az itt dolgozó kereskedelmi alkalmazottak anyagi érdekeltsége kizárólag az úgynevezett apró cikkek értékesítésén alapul és ez ösztönzőleg hat mind a rendelésre, mind a választék bővítésére, az értékesítés fokozására. Kedvezően hat az apró, kisértékű fogyasztási cikkek hiányjellegének megszüntetésére az az intézkedés, amely az Országos Tervhivatalon keresztül lehetővé tette egy kis volumenű anyagkeretnek kizárólag az ilyen kicsi, de a háziasszonyok, a háztartások szempontjából fontos cikkek termeléséhez való biztosítását. Ilyen módon a kiskereskedelmi vállalatok és az áruházak egyes hiányzó aprócikkeket a helyi iparral termeltethetnek. Tisztelt Országgyűlés! Berki elvtársnő, képviselőtársam helyesen vetette fel, hogy ezeknek az apró és egyéb hiánycikkeknek a hiánya még sokszor okoz bosszúságot a lakosságnak. Éppen ezért kötelességünknek és fontos feladatunknak tartjuk, hogy következetesen küzdjünk, harcoljunk e cikkek hiány jellegének megszüntetése érdekében. Ugyanakkor engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy kijelentsem: azt hiszem, hogy áruellátásunknak nem ezek a jellemzői, annak | évi február 17-én, szombaton 1756 színvonalát, egészséges fejlődését raktáraink bőséges készletei, üzleteink, kirakataink vonzó árukínálata jelzik és jellemzik és egyben ezek a fokmérői gazdasági helyzetünk szilárdságának, dolgozó népünk emelkedő életszínvonalának. Tisztelt Országgyűlés! Amikor kérem Berki elvtársnőt, hogy válaszomat vegye tudomásul, megköszönöm közérdekű észrevételeit, és ígérem, hogy azok hasznosításával igyekszünk a lakosság ellátását még zökkenőmentesebbé, még színvonalasabbá tenni. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Berki Mihályné képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? BERKI MIHÁLYNÉ: A miniszter elvtárs válasza megnyugtató, ezért elfogadom, tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem továbbá az országgyűlést, hogy az interpellációra adott választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Ellenvélemény van? (Nincs.) Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Ligeti László képviselőtársunk interpellációja a Budapesten építendő új áruház helykijelölése tárgyában a belkereskedelmi miniszterhez. Ligeti László képviselőtársunkat illeti a szó. LIGETI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! 1961. február 22-én parlamenti hozzászólásomban többek között foglalkoztam egy Budapesten építendő áruház kérdésével. Bár az áruház építkezésére vonatkozó elgondolások megvoltak, mégis a terv nem válhatott valóra azért, mert két éven keresztül folyt a vita az illetékesek között az áruház helykijelölésével kapcsolatban. Azóta eltelt egy esztendő és a két évből három lett, a vita folyik tovább. Ez annál sajnálatosabb, mert parlamenti felszólalásom után úgy nézett ki, hogy az új, korszerű áruház felépítési helyének kijelölése meg fog oldódni. Azonban ez nem így történt. Azóta népgazdaságunk második ötéves terve, amelyet a parlament elfogadott, lehetőséget biztosított és biztosít egy ilyen új, korszerű, modern áruház felépítésére. Ezt azonban veszélyezteti az a tény, hogy az áruház helyének kijelölése még a mai napig sem történt meg. Én nem akarok hosszasabban foglalkozni ezzel a kérdéssel, nem akarok visszaélni az interpelláció adta lehetőségemmel, de engedjék meg az elvtársak, hogy egyet ezzel kapcsolatban mégis elmondjak. Budapesten egyetlen egy korszerű áruházzal sem rendelkezünk és most, amikor megvan rá a lehetőség, hogy egy ilyen áruház felépüljön, úgy gondolom, nem akadályozhatja meg ennek felépítését az, hogy nem lehet megtalálni Budapesten azt a helyet, ahol ez az áruház felépülhetne. Én hivatkozom Gáspár elvtársra, aki azt mondta, hogy a vágyakat nem lehet tervesíteni. Itt nem vágyakról, hanem lehetőségekről van szó, de veszélyeztetve van ez a lehetőség. Éppen ezért nekem az a kérdésem a belkereskedelmi miniszter elvtárshoz, hogy milyen intézkedést kíván tenni, helyesebben milyen fokozottabb intézke-