Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-27
1713 Az Országgyűlés 27. ülése 1962. évi február 16-án, pénteken 1714 súlyos kárt okozó betegségekkel szemben. Ezt a szemléletet és magyarázatot nem fogadjuk el. Több irányú intézkedéssel meg tudjuk akadályozni, meg tudjuk változtatni ezt az állapotot. Nem nyugodhatunk bele, hogy Békés megyében, a takarmányfelhasználást nem is számolva, mintegy 24 millió forint kiesést okozott az elmúlt évben a sertéselhullás. Békés megyében az elmúlt két esztendőben a megyei és a járási tanácsok komoly erőfeszítéseket tették a sertésállomány növelésére. Különösen a kocaállományban olyan mennyiségű állomány biztosítására, amely a szükséges hízó- és tenyészanyagot a fokozódó igényeknek megfelelően biztosítsa, hogy a termelőszövetkezetek saját maguk nevelte állományából biztosíthassák a szükséges hízóanyagot. Ma már Békés megyében ezeknek az erőfeszítéseknek megvan az eredménye. Jelenleg 739 189 darab sertésünk van a megyében. De foglalkoztunk mi, országgyűlési képviselőcsoport is négy esetben, az elmúlt esztendőben a megye mezőgazdasági helyzetével, megtárgyaltuk és megfelelő intézkedéseket sürgettünk járási vonatkozásban, valamint megyei, tanácsi vonalon, sőt előterjesztéseket tettünk a Földművelésügyi Minisztérium felé is. Az országgyűlési képviselőcsoport alapvető feladatának tartotta és tartja, hogy a második ötéves népgazdasági tervünk megvalósítását elősegítse. Az előttünk fekvő költségvetés tételei is azt mutatják, hogy a kormány és az illetékes minisztériumok komoly költségvetési összegekkel rendelkeznek állategészségügyi vonatkozásban. A földművelésügyi tárca kereteben 17 434 000 forint van beállítva állategészségügyi célra, az állategészségügyi intézetekre 8 727 000 forint, a megyei tanácsok költségvetésébe 107 464 000 forint, ez a összeg rendkívül komoly felteteleket biztosít az állategészségügy megjavítására. Azonban a mezőgazdasági vonatkozású termelési probléma e nagyjelentőségű kérdéseben ezek az összegek, amelyek be vannak fektetve nem mindig mutatják meg az eredményeket. Jo es helyes lenne megvizsgálni, hogy ezeket az állategészségügyi célokra kifizetett összegeket hogyan lehetne az eredményesség fokozása szempontjából helyesebben felhasználni. Van itt még egyébként valami, ami a betegség leküzdésére" vonatkozóan véleményem szerint nagyjelentőségű a költségvetés. alapjar.a mezőgazdasági tudományos kísérletek a költségvetésben 18 millió forinttal szerepelnek A költségvetés, amint látjuk, nagy összeg eket biztosit állategészségügyi célokra. Kerdes az, h« mi az g oka, «hia ^^sg^*^ î*™êiï?^ÏÏCiï£ÏÏ állatmozgatás a, Sa^Ä? akSr az élelmezésügyi miniszter vizsgálja meg, a felvásárlás terén milyen intézkedések szükségesek az elhuUasok^ okkentésére. Ha fertőzőek is ezek az állatbetegségek , a felsorolt különböző betegségeknek a gyógykezeléséről is gondoskodni kell, akkor a tudományos kutatók keressék meg a védekezes modjat illetve kutassák fel, ^W**^*™ 0 ™ n £f eszközökkel csökkenteni az e^ull^okat Ha pedig a takarmányozás, vagy a f^^^^Sf ság, vagy a termelőszövetkezetek szakember-ellatottsága terén van probléma, vizsgálja meg a Földművelésügyi Minisztérium az ez irányban' tett eddigi intézkedését, s abban az esetben, ha az nem megfelelő hatású, és ha szükségét látja, tegyen újabb intézkedéseket. Bár az állategészségügyi kérdéssel összefüggően, nem is beszéltem itt a takarmányozási helyzetről, van ezen a vonalon is probléma. Fel kell vetnem az állategészségüggyel összefüggő kérdésként, hogy helyes lenne, ha a Földművelésügyi Minisztérium a szerfás építkezések téliesítését felülvizsgálná Békés megyében. Azt hiszem, hogy országos vonatkozásban is helyes lenne ez, hogy a további elhullásokat így is csökkenteni tudjuk. Ugyanis az a helyzet, hogy ezek a szerfás építkezések lényegében az erdészeti gazdaságok által leadott faanyag szempontjából sem megfelelőek, de általában a termelőszövetkezeteknél sokszor hanyagságból ezeknek az épületeknek a téliesítése, valamint a fedélszerkezete nem olyan, mint amilyennek lennie kell. Nagyobb esőzéskor a szalmafedéllel fedett szerfás épületek beáznak, a malacok ott vannak a sárban a kocával együtt; persze akkor nem lehet egészséges sertése felnevelni. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetést általánosságban és részleteiben is jónak tartom, elfogadom s a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Nagy Zoltán képviselőtársunkat illeti a szó. NAGY ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! A magam, de az ózdi munkások, kohászok nevében is örömmel veszem tudomásul, hogy az 1962-es költségvetés népgazdaságunk további jelentős fejlesztését teszi lehetővé, s ezen belül pénzügyileg fedezi az Ózdi Kohászati Üzemek nagy rekonstrukciós munkáit, elősegíti megteremteni a korszerűbb technikán alapuló termelékenyebb, munkavédelmi szempontból biztonságosabb, a népgazdaság számára előnyösebb munkafeltételeket, örömmel tölt el az is, hogy Özd város nehéz lakásproblémáinak, kommunális, kereskedelmi problémáinak megoldásánoz is jelentős összegeket irányoz elő az 1962-es költségvetés. Ha kismértékben is, de ebben az esztendőben is előbbre tudunk lépni ózdi dolgozóink életkörülményeinek javításában, úgy a lakás, mint a kultúra terén ét más területeken is. Tudjuk, hogy rajtunk, az ózdi Kohászati Üzemek dolgozóin is nagy felelősség van. Hiszen jórészt rajtunk is múlik, hogy népgazdaságunk jelentős összegeit, a súlyos százmilliókat hogyan állítják a legcélszerűbben, a termelés szolgálatába, hogyan tudjuk a rekonstrukció folyamán, a bontás és az építés időszakában teljesíteni az üzem tervét és hozzájárulni az 1962-ik évi költségvetés anyagi fedezetének megteremtéséhez. Múlt évi munkánknak ebből a szempontból több figyelemreméltó tanulsága van. A rekonstrukciós beruházások bonyolult és nehéz munkák. Ugyanis úgy kell végrehajtani, hogy ne fékezze a mindennapi termelő munkát, fordítva sem. Nagyfokú szervezettséggel biztosítanunk
