Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-27
1705 Az Országgyűlés 27. ülése 1962. évi február 16-án, pénteken 1706 kosarakkal dolgoznak a pékek, ami nagy fizikai erőkifejtést kíván. A kedvezőtlen munkafeltételek miatt múlt ősszel rengeteg problémánk volt a szakmunkások visszatartása körül. A szénkosarakból feljövő káros gázokat dolgozóink belélegzik, s ezért kívánnak elmenni korszerű, szocialista létesítményekkel is ellátott más üzemekhez. A vállalat vezetőségének ezért jelentős erőfeszítéseket kellett tennie a dolgozók visszatartása érdekében. Az elmondottak alapján kérem az illetékeseket, tegyék lehetővé, hogy a soproni kenyérgyár a tervezettnél korábban épülhessen fel. Az élelmiszeriparon belül a sütőiparnak nagyon szép 15 éves távlati terve van, s arra gondolok, hogy ezt esetleg lehetne egy kicsit előbbrehozni. Nem olyan formában gondolom, hogy a többi vállalatok rovására történjék, hanem másképpen. A második téma, amellyel foglalkozni szeretnék, a kenyér, illetve a sütemény kiszállítása. Ezen a téren is hatalmas az előrehaladás a múlttal szemben, amikor — még három évvel ezelőtt is _ lovaskocsikkal hordtuk ki az árut. Azóta már gépkocsikat használunk. De még most is csak kétnaponként jutunk ki egyes helyekre, mert nem rendelkezünk elegendő gépkocsival, lovaskocsikkal, tsz-fuvarral szállítunk, ami egyáltalán nem felel meg a jelenlegi követelményeknek, a higiéniai szempontoknak. Megyénkben megtörtént a mezőgazdaság szocialista "átszervezése, így dolgozó parasztságunk joggal elvárja a naponkénti kiszállítást, hogy ok is mindennap hozzájuthassanak a friss sütőipari termékekhez. • Hogy szállítási feladatainkat maradéktalanul és a modern higiénia követelményeinek megfelelően teljesíthessük, feltétlenül szükségünk volna gyorsf'orgású 075-ös IFA kocsikra. Sopron varosában is kevés a kiszállítási eszközünk ahhoz, hogy korszerűen végezhessük el a kenyér vidékre való juttatását. ,,...., . , Pékjeink még a nehéz munkakorulmenyek ellenére'is mindent elkövetnek a megfelelő minőség érdekében, és valóban kifogástalan kenyeret állítanak elő. Minthogy azonban nem rendelkezünk polcos szállítóeszközökkel, a termékek rengeteget veszítenek minőségükből a jutóit szállítás miatt, mire a fogyasztóhoz jutnak. Ezt elkerülhetnénk, ha szaporíthatnánk szállítóeszközeink számát. ..„„. , , ,,., Kérésem tehát az, hogy a sütőipart kellő számban lássák el megfelelő szállítóeszközökkel. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a kenyér szállítása - mint szerte az országban nagyon sok helyen — Sopronban is ugy történik, mint amikor a hasábfát rakjuk fel a szekérre. Hiába követnek el a szakmunkasok mindent, hiába adják bele a munkába szivüket es lelküket, amiről már számosan meggyőződhettek, hiszen amikor kisül a kenyér, formára is nagyon szép, minőségileg is kifogástalan de mire a vásárlóközönséghez jut, deformálódik Nem is beszélve arról, hogy még a kereskedelemnek sincs olyan tároló helye, amilyen a kenyér tarolásához szükséges lenne. A következő kérdésre áttérve az élelmiszerfogyasztás az elmúlt években a következőképpen alakult Győr-Sopron megyében. Az élelmiszerkereskedelem 1958-ban 622 millió, 1961-ben pedig 833 millió forint forgalmat bonyolított le. A vendéglátó ipar forgalma 1958-ban 335 millió, 1961-ben 416 millió forint volt. Ezt azért említem meg, hogy bizonyítsam: itt is szükségessé vált mind a kereskedelmi hálózat, mind a vendéglátó ipar bővítése. Ugyancsak hatalmas fejlődés következett be az utóbbi években a hús- és húskészítmény-ellátásban. A mezőgazdaság szocialista átszervezése bebizonyította, hogy az állattenyésztés sokkal gyorsabb fejlődést ér el, mint a kisparaszti gazdaságokban. Ezzel az ellátás a hús- és a húskészítmények területén lényegében biztosított. Bővült az áruválaszték a húskészítményeknél, a húsfajtáknál, például a halfélék, a baromfi, a sertés és a marhahús területén. Hiányosság van azért ezen a téren is. Fel kell számolnunk a sertés- és marhahús-ellátásban fennálló tervszerűtlenséget. Gondolok itt arra, hogy a felvásárlás — legalább is Győr-Sopron megyében — ütemszerűen történik, az elosztásban azonban látunk valami hibát, összmennyiségében a hús-készlet elegendő.—, inkább úgy gondolom, az elosztással függ össze, hogy vannak hónapok vagy hetek, amikor Győr-Sopron megye 1200 mázsa sertésés 60 mázsa marhahúst kap, vagy fordítva. A probléma megoldásához természetesen az szükséges, hogy a többi megyékben is ütemszerűen történjék a felvásárlás, és csak akkor kérhessenek mindenütt ütemszerű elosztást is, mert különben könnyen felborul a gazdálkodás. Problémánk van a választék, illetve az áruösszetétel tekintetében, különösen ha figyelembe vesszük a megye árutermelését. A tej- és tejtermékellátás terén szintén fejlődés tapasztalható, a tejellátás teljes egészében kielégítő. Probléma van a vaj mennyiségével és a sajt választékával. A konzervipar és az édesipar nagyobb mértékben fejlődött az előbbi iparoknál, a mélyhűtött gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a félkész-termékek választéka nagy előrehaladást ért el és a lakosság egyre inkább megkedveli. Hiányok vannak a bab, a borsó és több száraz, valamint Mirelit áruval. Egyes termelők részéről a zöldség és gyümölcs piaci felhozatala csökkenő tendenciát mutat. Ezért fontos a központi termeltetés, felvásárlás és értékesítés növelése. Az elmondottak alapján kérem az illetékeseket, foglalkozzanak ezekkel az általam felvetett hiányokkal olyan irányban, hogy Sopron városa is minél előbb korszerű kenyérgyárhoz juthasson. Az állami költségvetést a magam részéről elfogadom és a csoport nevében elfogadásra javasolom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Móricz Virág képviselőtársunk. DR. MÓRICZ VIRÁG: Tisztelt Országgyűlés! Legelőször a költségvetés arányainak szépségéről szeretnék szólni, amely olyan, mint egy nyugodt, szorgalmas, okos család háztartási beosztása. Jövedelme nagyobb felét élő és holt tárgyakra, építkezésekre, közlekedésre fordítja, másik felét megint egy nagyobb és kisebb részre osztja. A 77*
