Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

147 Az Országgyűlés 3. ülése 1959 jelentős megtakarítással számolhatunk, amint azt Antos pénzügyminiszter elvtárs is elmondotta. De azért is, mert pártunk és kormányunk szinte előre látva a fejlődést, ezt a feladatot az illetékesek számára kötelezővé tette. Tisztelt Országgyűlés! Ez a költségvetés nagy bizakodással tölti el népünket, minden dolgozót, így a parasztságot is. A parasztságban a párt és a kormány iránt kialakult bizalom nagy érték és hatalmas erő. Feladatunk, hogy ezt az erőt, bizalmat a szocializmus gyorsabb építésére mozgósítsuk. A tárgyalt költségvetés számai úgy bevételig mint kiadási vonalon reálisak, biztosítják további fejlődésünket, a szocializmus építésének meggyorsítását a falun is, — ezért a költségvetést a magam és a Békés megyei képviselőcsoport nevében elfogadom és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik mai ülésünk utolsó felszólalójaként Barta András képviselőtársunk. A képviselő elvtársat illeti a szó. BARTA ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! örülök annak, hogy a Heves megyei képviselőcsoport nevében az Országgyűlés előtt első ízben mondhatok néhány szót a költségvetés mezőgazdasági előirányzatának teljesítéséről. Az ellenforradalom után kialakult gyors konszolidáció és fejlődés jogosan enged arra következtetni, hogy a pártunk Központi Bizottsága és munkás-paraszt kormányunk által hozott határozatok és rendeletek helyesek voltak. Ezek megteremtették az előfeltételeket ahhoz, hogy most még gyorsabban és biztosabban haladjunk előre. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a költségvetés is előbbre visz bennünket, mivel számíthatunk népünk szorgalmas munkájára, amellyel az előirányzatok teljesítését biztosítja. Ez a költségvetés is elősegíti, hogy tovább erősödik a népnek pártunk és kormányunk iránti bizalma. Ezzel a bizalommal élni kell tudni és szüntelenül fáradozni kell továbbmélyülésén, a megszerzett bizalomra pedig úgy kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére. Engedjék meg, hogy egy-két soron következő igen fontos kérdésre felhívhassam a figyelmet a költségvetés teljesítése, sőt az előirányzott bevételek fokozása érdekében. Először is a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésre, de különösen kenyérgatjonavetéseink ápolására szeretném a figyelmet felhívni. Nemsokára itt a tavasz^ itt a mezei munkák ideje. A tavaszi mezőgazdasági munkákra minden termelőnek nagy gonddal kell felkészülnie. Elő kell készíteni a vetőmagot, a gépeket, különféle eszközöket, gondoskodni kell a műtrágyáról és a növényvédőszerekről. Különös fontossága van a kenyérgabonavetések gondos ápolásának, hogy az ország kénye- • rét feltétlenül biztosítani tudjuk. Kenyérgabonából vetésterületünket mast már említésre méltóan nem emelhetjük. Azt is megállapíthatjuk, hogy tavalyi termésünkkel nem lehetünk megelégedve. Idei terveink jó teljesítése érdekében igen fontos, hogy meglevő kenyérgabona vetésterületeinkről minél nagyobb termést takarítfebruár 19-én, csütörtökön 148 sunk be. Mi a teendőnk? Ápolni meglevő vetéseinket a nagyobb termés érdekében. Külön nagy segítséget jelent, hogy kormányunk a kenyérgabonatermelés növelése érdekében a korábbi évekhez képest több műtrágya felhasználását tette lehetővé. Állami gazdaságainkon és termelőszövetkezeteinken kívül indokolt esetben egyéni dolgozó parasztok is hozzájuthatnak műtrágyához a kenyérgabonavetések fej trágyázása céljából. Sok-sok hazai tapasztalat és tudományos vizsgálat igazolja, hogy a nitrogénműtrágya minden mázsája a kenyérgabonatermést legkevesebb 1 mázsával növeli. Egy mázsa nitrogénműtrágya ára 96,40 forint, 1 mázsa búza állami felvásárlási ára pedig 210 forint. Érdemes tehát minden alkalmat megragadni a kenyérgabonavetések műtrágyázására. Űj és bevált módszere a kenyérgabona-termésátlagok növelésének a vegyszeres gyomirtás. Termésfokozó hatása az eddigi széleskörű tapasztalatok szerint — lelkiismeretesen elvégezve — katasztrális holdanként 1—3 mázsa közötti terméstöbblet. Kívánatos volna, hogy az állami gazdaságokon és a termelőszövetkezeteken kívül minél több dolgozó paraszt éljen a vegyszeres gyomirtás adta előnyökkel. Az elmondott példákból is láthatjuk, hogy még sokat tehetünk a kenyérgabona-termésátlagok emelése érdekében. Dolgozó parasztságunknak nagy a felelőssége az ország zavartalan kenyérellátásáért és meg kell ragadnia minden alkalmat, amely az eredményeket javítja vagy a termést biztosabbá teszi. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kenyérgabona műtrágyázása és vegyszeres gyomirtása nemcsak a népgazdaság szempontjából, hanem az egyes termelők szempontjából is nagy előnyökkel jár. Most szeretnék rátérni a mezőgazdasági termelés néhány további problémájára. Probléma természetesen elég sok van. Ezek közül véleményem szerint kettő különösen fontos. Az egyik a talaj termőére jenek fokozása, amely a növénytermesztési átlagok állandó, évről évre való növekedésének alapvető feltétele. A másik -az állati termékek, elsősorban a hústermelés nagyobbfokú növelése. Mindkét kérdés sikeres megoldása elsősorban a takarmánytermesztés színvonalától függ. Ezért, nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a virágzó állattenyésztést biztosító takarmánytermesztés egész mezőgazdaságunk alapvető kérdése. Nálunk a takarmányprobléma nem újkeletű, A takarmánytermesztés elmaradottsága évtizedek óta az állattenyésztés fejlődésének legnagyobb akadálya. Sőt a takarmánytermelés növelése nemcsak az állati termékhozamoknak, a húsnak, a tejnek, a tojásnak, a zsírnak, hanem az állattenyésztés gazdaságossá tételének is legfontosabb feltétele. Vannak-e lehetőségek a takarmány termesztés megjavítására? Igen, a lehetőségek ezen a területen nagyok. A takarmánytermelés növelésének legegyszerűbb módja a takarmánytermő terület növelése lenne. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy most már országunkban mintegy 600 000 katasztrális holddal nagyobb területen termesz-