Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-3
149 Az Országgyűlés 3. ülése 19 tenek takarmányt, mint például 1955-ben. A terület további növelésére — eltekintve a szántóföldi művelésre is alkalmas rétek és legelők egy részének esetleges feltörésétől — nemigen lesz lehetőségünk. Hiszen általában nem csökkenthetjük tovább az ipari és élelmezési célokra termesztett növények, így a cukorrépa, a búza, a zöldségfélék területét. A takarmánytermelés növelésének igen jelentős tartaléka most abban van, hogy az eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyobb figyelmet fordítsunk már ezen a tavaszon a takarmánytermő terület eddiginél jobb kihasználására, vagyis: Először: a takarmány termő területen belül növeljük azoknak a növényeknek a vetését, amelyek egy adott gazdaságban egységnyi területen a legtöbb tápértéket adják. Másodszor: növeljük a termesztett takarmánynövények termésátlagait. Melyik a legnagyobb hozamot adó takarmánynövényünk ? A legnagyobb hozamot adó növényünk kétségkívül a kukorica. Ezért nagyon helyes a kormánynak a kukoricatermesztés kérdései iránti nagy figyelme. A tavalyi országos eredmények alapján például megállapítható, hogy a kukorica egységnyi területen közel háromszor annyi tápértéket adott, mint a zab és több mint kétszer annyit termett, mint a tavaszi árpa. Egyben valamennyi takarmánynövény között a kukoricában rejlenek a hozamok növelésének legnagyobb tartalékai. A kukorica népgazdaságunk és mezőgazdaságunk valóságos kincsesbányája. Bár a kukorica vetésterülete országunkban jelentős, mégsem lehet azt mondani, hogy a lehetőség célszerű felső határát már elértük. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben például a korábbi években nem törődtek kellően vele. Míg országosan a kukorica a szántóföld egynegyedét foglalja el, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az utolsó három év átlagában a kukorica vetésterülete csak 13—14 százalék volt. Itt tehát a kukorica vetésterületének jelentős növelése volna szükséges. Növelni volna célszerű a kukorica, különösen a silókukorica vetésterületét Vas, Veszprém, Zala, Nógrád, Borsod és Heves megyékben, ahol 6 fontos takarmánynövény vetésterülete a 20 százalékot sem éri el. A mi megyénkben is általában a kora őszi fagyok miatt alacsony a kukorica vetésterülete. Azonban rövid tenyészidejű hibridek használatával és különösen a silókukoricatermesztés bevezetésével a kora őszi fagyok kártétele megszüntethető. így a kiterjedtebb kukoricatermesztéssel járó nagy előnyök ezekben a megyékben is a jövőben nagyobb mértékben használhatók ki. A kukoricatermesztésnek döntő kérdése most a hibridkukorica vetőmag használatának minél széleskörűbb elterjesztése. Az Országos Fajtakísérlett Intézet adatai szerint, amelyeket széleskörű termelési tapasztalatok is alátámasztanak, a kettős keresztezésű beltenyésztéses hibridek több év átlagában egységnyi területen 20— 25 százalékkal adnak nagyobb termést, mint a helyi és a nemesített fajták. Nagy hibát követnénk el tehát, ha a termésfokozásnak ezt a ké. február 19-én, csütörtökön 150 zenfekvő lehetőségét nem használnánk ki maximális mértékben. A párt és a kormány felismerte a hibridkukorica vetőmag használatának nagy jelentőségét és az ellenforradalom utáni nehéz pénzügyi helyzet ellenére 1957-ben egy, 1958-ban pedig hat, a versenyt világviszonylatban is álló hibridkukorica vetőmag előkészítő üzem építését tette lehetővé. Ezek az üzemek az elmúlt év őszétől kezdve már kifogástalanul működnek és a legnagyobb igényeket is kielégítő minőségű vetőmagvakat bocsátják a kukoricatermesztők rendelkezésére. A Szovjetunió segítségével az idén újabb három korszerű s az eddigieknél nagyobb kapacitású vetőmag-előkészítő üzem készül el. Úgy gondolom, hogy nagyon helyes volna, ha képviselőtársaim is elősegítenék, hogy valóra váljék az országos kukoricatermesztési tanácskozás részvevőinek, az ország legjobb kukoricatermesztőinek az a helyes célkitűzése, hogy már ez évben az ország kukorica vetésterületének kereken egyharmadán, 1960-ban felén, 1961-ben pedig háromnegyed részén hibridkukorica vetőmagot használjanak fel. Milyen feladatokat kell megoldani a hibridkukorica vetőmag használatának az elmondottak szerinti elterjesztése érdekében? Először: lehetővé kell tenni, hogy az egyéni termelők százezrei is megismerjék a hibridkukorica vetőmag használatának előnyeit. Másodszor pedig nagyon kell vigyázni arra, hogy a szakszerűtlenség miatt egyesek el ne kedvetlenedjenek a hibridvetőmag használatától. Ki kell kísérletezni, hogy az adott éghajlati és talajviszonyok között mely hibridek a legjobbak. Nem szabad elfelejteni, hogy az egyes hibridek között nagy különbségek vannalc. Más-más hibrid lesz a legjobb Békés megyében, vagy Nógrád megyében. A legfontosabb követelmény, hogy a kiválasztott hibrid többet teremjen, mint a vidéken legjobbnak ismert, helyileg használt fajta. Az állam a szükséges hibridvetőmagot nagy kedvezménnyel bocsátja a termelők rendelkezésére. A termelőknek a fajtahibrid, tehát az óvári 5-ös mázsájáért egy és fél, a kettős keresztezésű beltenyésztéses hibridvetőmag, tehát például a martonvásári 5-ös hibrid mázsájáért 2 mázsa árukukoricát kell adni. Ha figyelembe vesszük, hogy 1 katasztrális hold vetéshez átlagban csak 14 kilogramm vetőmagra van szükség és azt sem felejtjük el, hogy a jó hibrid katasztrális holdanként másfél- két mázsa termésnövelést jelent, akkor nyilvánvaló, hogy az okos egyéni gazda, vagy a tagok érdekeit szem előtt tartó termelőszövetkezeti elnök nem fogja sajnálni a hibridvetőmagcserével kapcsolatos utánjárást. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évben a mezőgazdasági termelés egy új, rövid idő alatt a termelők széles körében elismerést nyert módszerrel gazdagodott. Ez a négyzetes-fészkes silókukorica! Melyek az új módszerű silókukoricatermesztés legfőbb előnyei? Először az, hogy egységnyi területen az összes eddig ismert növénytermesztési eljárások között a legtöbb tápanyagot adja. Ennek különös jelentősége van nálunk, ahol a szántóterület kevés, a népsűrűség nagy és a takarmánytermő terület további növelésének csak szűk lehetőségei vannak. Az ado-