Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-3
127 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 128 hitelekkel, amelyek mintegy 615 millió forintot tettek ki. Ezenkívül mintegy 22 millió forintot fordított népi államunk a talajjavításra. Az 1958. évi költségvetés felhasználását hosszabban lehetne taglalni, de így is világosan látszik, hogy az 1958. évi költségvetés az év folyamán jelentkező feladatokhoz általában biztosította a szükséges fedezetet. A költségvetés végrehajtása során eredménveket értünk el a mezőgazdasági termelési feladatok megvalósítása, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a költségek csökkentése és a takarékosság érvényesítése terén. Azonban meg kell mondani azt is, hogy a tervszerűséget, a takarékosságot az ez évi költségvetésnél is fokozottabb mértékben kell alkalmazni a mezőgazdaság területén. Tisztelt Országgyűlés! A Földművelésügyi Minisztérium 1959. évi költségvetése a hároméves népgazdasági terven alapul, azzal összhangban van. A költségvetés vizsgálatánál a mezőgazdasági bizottság megállapította, hogy az 1958. évi eredményeket, tapasztalatokat, tényszámokat figyelembévéve a minisztérium a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó párt- és kormányhatározatoknak megfelelően állította össze az 1959. évi költségvetést. A költségvetés alapvető irányelvei: a termelőszövetkezetek megerősítését és fejlesztését, az állattenyésztés és növénytermelés színvonalának emelését, a mezőgazdasági termelés növelését, a belterjes gazdálkodás kiterjesztését segítik elő. A költségvetés ez évi nagyobb összegű növekedése világosan tükrözi, pártunk helyes politikája alapján, dolgozó népünk szorgalmas alkotó munkáját és mutatja, hogy évről évre jelentősebb lépéssel haladunk előre. Mezőgazdaságunk 1959. évi tervezett termelése 5,2 százalékkal haladia meg az előző évit. Ezen belül a növénytermelés színvonala az 1958. évihez viszonyítva — az előző évi gyengébb termést figyel em.be véve — nagyobb mértékben emelkedik, mint az állattenyésztésé. Megvan-e erre a reális alap? Ha költségvetésünket vizsgáljuk, akkor leszögezhetjük, hogy igen, megvan. A növénytermelésben a magasabb termés elérésének alapja a talajerő-utánpótlás megfelelő biztosítása. Munkásosztályunk segítsége alapján a vegyipar kapacitásának bővülése folytán ebben az évben mezőgazdaságunk több mint 576 000 tonna műtrágyát kap. Ezzel az egy katasztrális holdra jutó műtrágya mennyisége eléri a hároméves tervben 1960-ra előirányzott színvonalat, 57,5 kilogrammot katasztrális holdanként. A többlettermelést biztosító hibridkukorica vetőmagellátás fokozására ez évben újabb három hibridkukorica feldolgozó üzem létesül. Ennek megvalósulását megfelelő módon alátámasztja az 1959. évi költségvetés. A párt Központi Bizottságának a párt agrárpolitikájával kapcsolatos legutóbbi határozata megállapítja, hogy ez idő szerint nálunk a mezőgazdaság gépesítésének fő útja a gépállomások további erősítése. Gépállomásaink munkája az elmúlt évben tovább javult. Hatékony segítséget adtak a termelőszövetkezeteknek a mezőgazdasági feladatok elvégzéséhez és segítséget nyújtottak az egyénileg dolgozó parasztságnak is. Az 1959-es gazdasági évre tervezett termésátlagok emelkedése megköveteli, hogy megfelelő talaj munka-előkészítéssel és megfelelő termésbetakarító gépekkel erősítsük tovább gépállomásainkat. Gépállomásaink az 1959-es évben mintegy 136 millió forint gépi beruházási keretet kapnak. Költségvetésünk ez évben reálisan számolt e feladattal s mintegy 2892 darab traktorral, 1254 darab vetőgéppel, 840 darab silókombájnnal, 182 darab gabonakombájnnal, 408 cséplőgéppel és 110 darab kenderarató géppel s ezenkívül még számos más munkagéppel erősíti meg gépállomásainkat. Gépállomásainknál ez évben a gépi munkák tervfeladata mintegy 3,5 százalékkal magasabb az 1958. évi tényszámoknál. Ezenkívül a gépállomásoknak komoly segítséget kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősítéséhez, részükre időben végzendő talaj- és egyéb gépi munkák elvégzésével. A nemrég megjelent 3004/1. számú kormányhatározat alapján költségvetésünk biztosítja az újonnan alakult termelőszövetkezetek részére végzett gépállomási munkák állami támogatását is, mintegy 31 millió forintos gépi munkadíj-kedvezmény előirányzásával. A mezőgazdasági bizottság a költségvetés tárgyalásánál állást foglalt abban, hogy felkérjük a Kohó- és Gépipari Minisztériumot — mivel termelőszövetkezeteink gyorsabb ütemű fejlődése a tények alapján világosan látható —, hogy már most megfelelő módon készüljön fel a mezőgazdaság távlati gépesítési igényének kielégítésére. Azt is fel kell vetni, gépállomásaink további erősítése mellett, hogy van egy olyan helytelenül kialakult vélemény, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével egyidejűleg minden munkát azonnal gépesíteni kell. Ezt egyszerre megoldani — Tisztelt Országgyűlés — nem lehet! Mert fejlődésünk ütemének meggyorsításával párhuzamosan a gépesítés mellett még bizonyos ideig szükség van a kézikaszára is, a lóra is és számos más kéziszerszámra, amely helyesen egészíti ki a termelőszövetkezetek gépesítését. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy gépállomásainknak jobban meg kell becsülniük a meglevő gépparkokat, jobban meg kell tanulniuk takarékosan gazdálkodni, megszüntetni a sok üresjáratot s ezzel is elősegíteni népgazdaságunk további erősödését és a gépek kapacitásának kihasználását. A mezőgazdasági bizottság helyesnek tartja a költségvetésben az ország termőterületének védelmét szolgáló vízügyi létesítmények felújítására és fenntartására, az ár- és belvízvédelemre, valamint az egyéb vízgazdálkodási célokra fordított 415 millió forintot. E számok is népi rendszerünk erejét és magasabbrendűségét, valamint a mezőgazdasággal való fokozottabb törődést támasztják alá. A feladatok között kiemelkedő jelentőségűek az ár- és belvízvédelmi művek kiépítésének felújítása, ennek következtében a mezőgazdasági termelés biztonságának fokozása, a
