Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

125 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 126 ruházassál jár, s időben 6—8 esztendő múlva várható csak, hogy teljes kapacitással lép be a termelésbe. Az említett lakások pedig, akár le­műveljük az itt elfekvő szénvagyont, akár nem, hétről hétre, hónapról hónapra jobban rongá­lódnak, és becslésünk szerint 4—5 év múlva teljesen használhatatlanná válnak. Minthogy ez a probléma a szaktárca előtt nem ismeretlen, de minthogy az idő sürget, a népgazdaság anyagi forrásai korlátozottak, azért javaslom, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány illetékes szervei e problémát tegyék vizsgálat tárgyává, s ia lehetőséghez mérten a tartalékkeretből a nehézipari tárca részére már ez évben keretet biztosítson. Tisztelt Országgyűlés! Megelégedéssel tölthetnek el bennünket az elért eredmények, de egyben köteleznek arra, bogy az adott lehetőségeket a szocializmus épí­tésének .meggyorsítása érdekében jobban hasz­náljuk ki, s jobban fokozzuk. Véleményem sze­ri nt az idei költségvetés erre módot is ad. Nép­gazdaságunk egyensúlya és fejlesztése újabb lé­pessel visz bennünket előre a szocializmus épí­téséhez vezető úton. Magam és a Komárom megyei képviselők nevében az 1959-es költségvetést általánosságban es részleteiben elfogadom, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. ELNÖK: Szólásra következik Benkei András képviselőtársunk. BENKEI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1959. évi állami költségvetés földművelésügyi költségvetéséhez szeretnék az Országgyűlés me­zőgazdasági bizottsága nevében hozzászólni. Mielőtt az 1959. évi költségvetéshez hozzá­kötnék, engedjék meg, hogy röviden áttekintsem a Földművelésügyi Minisztérium elmúlt évi költ­ségvetésének végrehajtását. Az elmúlt költségvetési évben népgazdasá­gunk — ezen belül a mezőgazdaság helyzete — tovább szilárdult. A népgazdaság területén elért eredmények lehetővé tették a kiviteli és a beru­nazási tervek teljesítését, a készletek további nö­vekedését. A lakosság szükségleteinek kielégítése, ipari A 5 mez őgazdasági cikkekkel, zavartalan volt. z elmúlt évi állama költségvetésen belül a Föld uvelésügyi Minisztérium költségvetése általá­lár biztosította a mezőgazdaság feladatainak el­j | asan °z ~~ a népgazdaság helyzetének megfe­a szükséges fedezetet, hatékonyan tá­eev'-i a ^ erni előszövetkezeti mozgalmat és az lao? 1 • S gazdalk odó parasztságot. Meg lehet ál­tos> ++ 1 ' hogy az elmult évi költségvetésben biz­niszt'- elöirán y za tokat a Földművelésügyi Mi­zterium a népgazdasági érdekeknek megfe­dj, er edinényesen használta feL iele ^­rtun k és kormányunk az elmúlt év során term V határozatokat hozott a mezőgazdasági tása e ^ a 'termelőszövetkezetek megszilárdi­zeti' meg,erosi tése, valamint a termelőszövetke­™°zgalom továbbfejlesztése érdekében. FölHm " i aroza tok megvalósítása érdekében a nnnda7 V u ügyi Minisztérium, de általában zok a szervek, amelyek kapcsolatban van­nak a mezőgazdasággal, komoly erőfeszítéseket tettek. Az elmúlt évben mezőgazdasági termelésünk az aszályos időjárás következtében, bár kalászo­sokban nem hozta meg a várt eredményt, de a kapásnövények egyik részének termésátlagai, a szőlőtermelés és az állattenyésztés eredményei, a tervezettnél kedvezőbben alakultak. A mezőgazdaság az 1958. évi termelési ter­vét teljesítette, az 1957. évihez viszonyítva mint­egy 4 százalékkal jobb eredményt ért el. Különösen nagy segítséget jelentett a pár­tunk agrárpolitikájában megjelölt célok megvaló­sításában a kormány elmúlt évben hozott 3004-es számú határozata. E határozat a termelőszövetkezetek saját erő­feszítései mellett, jelentős mértékben elősegítette, hogy a termelőszövetkezetek az 1958. évben gaz­daságilag tovább erősödtek és vonzóbbá váltak az egyénileg gazdálkodók számára. Ezt világosan mutatják termelőszövetkezeteink 1958. évi ered­ményei. A kalászosak termésátlagai mintegy két má­zsával haladták meg az egyénileg termelők ter­mésátlagait. Jelentősen növekedett a termelőszövetkeze­tek közös állatállománya. Az elmúlt évben a kö­zös szarvasmarhaállomány 57 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 32 százalékkal, a sertésál­lomány 33 százalékkal növekedett. Jelentősen emelkedett az egy tehénre jutó átlagos tejhozam is. Termelőszövetkezeteink átlagos tej hozama 2380 liter s magasan meghaladja az egyénileg dolgozó parasztok átlagát. Termelőszövetkezeteink az elmúlt évi példás gazdálkodás és az elért eredményeik alapján nemcsak megerősödtek, -teanem számszerűleg is tovább fejlődtek. Az 1958. január elsejei álla­pothoz viszonyítva az 1958. év végéig mintegy 400 új termelőszövetkezet alakult, földterületük több mint 270 000 katasztrális holddal növeke­dett. Az 1958. év végén 2776 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet működött 144 000 taggal, 1 470 000 katasztrális hold földterületen, 784 ter­melőszövetkezeti csoport 30 000 taggal, 177 000 katasztrális hold földön. Ezenkívül 6643 egysze­rűbb formájú szövetkezet működött 118 000 tag­gal, 162 000 katasztrális hold földön. Szövetkezeti mozgalmunkat nagymértékben erősítette, hogy az elmúlt évi költségvetésből mintegy 11 mülió forintot fordítottak a termelő­szövetkezeti agronómusok illetményének és a termelőszövetkezeti vezetők továbbképző tanfo­lyamának biztosítására. Az elmúlt költségvetési évet minden terüle­ten a takarékosság jellemezte, így a mezőgazda­ság területét is, és az 1958. évi költségvetési elő­irányzatból a költségvetés jóváhagyása után je­lentkező új feladatokra több esetben nem volt szükséges igénybe venni az állam erőforrásait. Például a burgonyabogár elleni rendkívüli véde­kezés költségeire, s lehetne még több ilyen pél­dát felsorolni, amely alátámasztja az elmúlt év költségvetésének takarékos felhasználását. Népi államunk az elmúlt költségvetési évben is nagymértékben támogatta és elősegítette, hogy termelőszövetkezeteink saját erőből történő be­ruházásait kiegészítse közép- és hosszúlejáratú

Next

/
Thumbnails
Contents