Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

99 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 100 akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha lépést tudunk tartani a piac követelményeivel. Ez vonatkozik a szocialista országok piacaira éppen úgy, mint a kapitalista világpiacra. Mi a piac követelménye? Korszerű, magas technikai színvonalú, kiváló minőségű termék. Következésképpen elengedhetetlen feltétele továbbfejlődésünknek műszaki színvonalunk eddiginél erőteljesebb fejlesztése. Ebben az évben van 10. évfordulója annak, hogy megalakult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A baráti országok együttműködése az elmúlt 10 év alatt sokat fejlődött, de még nem mondható, hogy teljesen kiaknázzuk azokat a gyümölcsöztethető lehetőségeket, amelyek rendelkezésünkre állanak. A műszaki együttműködési bizottságok munkájában való aktív részvételünkkel sok hasznosat tanulhatunk a nálunknál fejlettebb baráti országoktól, miközben mi is átadhatjuk tapasztalatainkat. Műszaki színvonalunk emeléséért folytatott munkánkban ezt a lehetőséget is, az eddiginél fokozottabban kell igénybe venni. A munka termelékenysége emelésének ügye sem választható el a műszaki színvonal emelésétől. Mi a munka termelékenységét elsősorban a fejlettebb technológiák alkalmazásával, korszerűbb, nagyobb hatásfokú gépek munkába állításával kívánjuk növelni. Ismeretes, hogy a munkatermelékenység emelésének milyen jelentős szerepe van a társadalom életében. A kommunizmust építő Szovjetunió és a szocializmust építő országok tapasztalatai kézzelfoghatóan bizonyítják a marxizmus—leninizmus erről szóló tanításainak igazságát. Arra kell törekednünk, hogy a termelékenység emelésére vonatkozó terveinket túlteljesítsük és így gyorsabban haladhassunk előre népgazdaságunk fejlesztésében, a termelés bővítésében, ennek alapján népünk életszínvonalának emelésében. Ebben az évben tovább kell haladnunk iparunk szerkezetének átalakításában. Amikor a struktúra átalakításáról van szó, sokan leszűkítik ezt a problémát és csak a gépiparra gondolnak. A gépipar szerkezetének átalakításában már megindultunk a helyes úton és bizonyos eredményeket már értünk is el. A struktúra átalakítását azonban szélesebben kell felvetni. A követelmény az, hogy egész iparunk szerkezetét úgy alakítsuk át, hogy az jobban megfeleljen adottságainknak és a szükségleteknek. Ebből a szempontból rendkívül fontos a vegyipar fejlesztésének ügye. Miért kell nagy figyelmet fordítanunk a vegyiparra? Azért, mert vegyiparunk fejlesztésével emelhetjük egész iparunk színvonalát. A vegyipar fontos anyagokat biztosít a mezőgazdaság, a gépipar, a könnyűipar és az építőipar számára. A vegyiparban termeljük a műtrágyát, tehát a termelés fokozásával növelhetjük a mezőgazdaság termelését is. A vegyiparban előállíthatunk olyan anyagokat, amelyekkel fémet, különösen színesfémet helyettesíthetünk. A vegyipar fejlesztése alapján növelhetjük a korszerű közszükségleti cikkek termeléséhez szükséges műszálak és műanyagok termelését. Az építőipar is számos új, a régi anyagoknál olcsóbb anyagot kaphat a vegyipartól. A vegyiparban gyártott műanyagok széleskörű felhasználásával az ipar sok ágában növelhetjük a termelékenységet, amellett, hogy a vegyipari ágazat önmaga is rendkívül magas termelékenységű. Ebből a vázlatos felsorolásból is látható, hogy a vegyipar fejlesztése szinte minden népgazdasági ágra kihat. Hazánkban a vegyipar egyik-másik ágát sikeresen fejlesztettük az elmúlt időben. Gyógyszeriparunk komoly hagyománnyal rendelkezik és szépen fejlődött. Ugyancsak jelentős eredményeket értünk el az alumíniumiparban is. Az elkövetkező időkben, amellett, hogy ezeket az iparágakat továbbfejlesztjük, nagy erőfeszítéseket kell tennünk a korszerű vegyipar megteremtésére. Ehhez jelentékeny segítséget kapunk a baráti országokból — elsősorban a Szovjetuniótól és Romániától. A Szovjetunióból idevezetett kőolaj alapján kiépíthetjük petrókémiai iparunkat. A román földgázt pedig elsősorban műtrágya gyártásunk fokozására használhatjuk fel. Iparunk szerkezeti átalakítása szempontjából az előttünk álló feladatok közül a vegyipar fejlesztése a legjelentősebb. A vegyipari termelés bővítésével, népgazdasági súlyának növelésével, jelentékenyen haladhatunk előre iparunk korszerűsítésében, az ipar struktúrájának átalakításában. Feladatainkról szólva figyelembe kell venni, hogy az SZKP XXI. Kongresszusán elfogadott hétéves terv előreláthatóan számottevő hatást fog gyakorolni ipari termelésünkre és külkereskedelmi forgalmunkra. Ennek jelei máris mutatkoznak. A Szovjetunióba irányuló külkereskedelmi forgalmunk már ebben az évben mintegy harminc százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben volt. Már most túlhaladta azt a színvonalat, amelyet 1960-ra terveztünk. A bővülő forgalomhoz bővülő termelésre van szükség. Máris fel kell készítenünk iparunkat a növekvő igények kielégítésére. A Szovjetunió kommunizmust építő programja ilyen módon is hozzájárul népgazdaságunk fejlesztéséhez, szocialista fejlődésünk meggyorsításához. Nagy jelentősége van ez évi tervünk és költségvetésünk végrehajtásában a takarékosságnak. Az elmúlt évben fiatal népi ellenőrzési bizottságunk dicséretre méltó tevékenysége azt is tanúsította, hogy fokozott takarékossággal népgazdaságunkban még sok tartalékot lehet feltárni. A takarékosság minden vezető és minden dolgozó ügye. Gondosabb gazdálkodással, fokozottabb takarékossággal, sok száz millió forinttal növelhetjük népgazdaságunk legfontosabb területeinek fejlesztésére fordítható eszközeinket és egyúttal meggyorsíthatjuk az életszínvonal emelését. A takarékosabb gazdálkodás irányába hat a termelői ár új rendszere is. Még korai volna értékelni az új árak bevezetésének általános hatását, de már vannak figyelemre méltó tapasztalatok. Egyes üzemekben gondosan felülvizsgálják eddigi munkájukat, elsősorban anyagfelhasználásukat és keresik a módját annak, hogy olcsóbban, gazdaságosabban termeljenek. Jobban megnézik, hogy az importanyagokat milyen hazai anyagokkal lehet helyettesíteni, egyáltalán hogyan lehetséges csökkenteni a fajlagos anyagfelhasználást. Természetesen 'még sok munka van