Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

97 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 98 örvendetes jelenség, hogy különösen az idei esztendőből eltelt másfél hónap alatt mind több egyénileg gazdálkodó paraszt látta be, hogy kisparcellás gazdálkodásával nem gátolhatja tovább a termelés jelentős növekedését, a dolgozók jobb ellátásának biztosítását. Ezért is tízezrével tértek rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára, ahol a terméseredmények növelésének szinte korlátlan lehetőségei vannak. Külön üdvözöljük innen az Országgyűlés üléséről a párt nevében is azokat a dolgozó parasztokat, — és eredményes munkát kívánunk nekik — akik az utóbbi másfél hónap alatt Győr megyében, Veszprém megyében és az ország más megyéiben is, felismerték az ország sorsáért, családjuk és maguk biztos jövőjéért rájuk háruló felelősséget és csatlakoztak a nagyüzemi termelés híveinek táborához. Üdvözöljük azokat a parasztokat, akik a kisparcellák szűk mezsgyéiről elindulva most kiértek a szövetkezeti gazdálkodás egyenes, széles országútjára. (Taps.) Érdemes felfigyelni a mostani fejlődés néhány jellemző új vonására. Figyelemre méltó például, hogy különösen a Dunántúlon, az esetek többségében, egész falvak egyszerre térnek át az új útra. Mit bizonyít ez? Ugy gondolom, egyebek között azt, hogy parasztságunkban a közösségi gondolkozás igen nagymértékben fejlődött. Nemcsak közösen akar termelni, hanem közösen akarja gondját viselni a községnek, a falunak, annak a közösségnek, amelyben életét éli és egyre szebbé, boldogabbá teszi. Másik érdekes jelenség, melyet különösen Győr megyében tapasztalunk, hogy már az indulásnál saját lábukon akarnak megállni és csak a legszükségesebb esetekben és elsősorban az állattenyésztés fejlesztését célzó beruházásokra kívánnak hitelt igénybe venni. Ez azt bizonyítja, hogy nagyon komolyan veszik saját elhatározásukat. A maguk területén, az ő termelőszövetkezetükben, a községükben ugyanazt a „gazdaságpolitikát" kívánják megvalósítani, melyet mi országos viszonylatban sikerrel alkalmaztunk. Nem kétséges, hogy elhatározásuk helyes és sikert fog hozni. Pártunk Központi Bizottsága az elmúlt év decemberében megtartott ülésén határozottan kiállt amellett, hogy szükség van a szövetkezeti m

ozgalom fejlődésének •— ha egyelőre nem is ugrásszerű, de — bizonyos mértékű meggyorsítására. A gyorsabb fejlődésnek — ezt ma már a tények bizonyítják — nemcsak a szükségszerűsége van meg, hanem a lehetősége is. Ilyen lehetőség, hogy meglévő termelőszövetkezeteink jelentősen megjavult munkája, gazdálkodása nagymértékben megváltoztatta a dolgozó parasztok álláspontját, felfogását a termelőszövetkezetekről. Nem maradt hatás nélkül parasztságunkra az sem, hogy orvosoltuk jogos problémáikat, n°gy egyenes, őszinte politikát folytat a párt és a kormány. Minden lényeges problémát megtárgyalunk a dolgozó néppel, őszintén feltárva lehetőségeinket, s ugyanígy az adódó nehézségeket is. A Központi Bizottság decemberi határozata alapján most is nyíltan és őszintén megmondjuk a dolgozó parasztoknak, hogy előbbre akarunk lépni a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében és ebben számítunk józan gondolkodásukra. Tudjuk, hogy nem könnyű szakítani a megszokott termelési formával. Azt is tudjuk, hogy nem kis lelki tusán esnek át a parasztok, amíg aláírják a belépési nyilatkozatot. De azt is tudjuk és meg vagyunk róla győződve, hogy ha nem is egyszerre, de lépésről-lépésre egész parasztságunk megérti a fejlődés szükségszerűségét és saját elhatározásából át fog térni a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. Magáévá teszi azt az utat, amelynek helyességét mind a hazai, mind a nemzetközi tapasztalatok meggyőzően bizonyítják. Mi nem akarunk és nem is fogunk senkit kényszeríteni arra, hogy meggyőződés nélkül a termelőszövetkezetekbe lépjen. Azt azonban elő akarjuk és a továbbiakban is elő fogjuk segíteni, hogy parasztságunk a kisparcellák határán túlnézve, világosan lássa, mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás az ország számára. Mennyivel jobb életet biztosíthatunk az egész dolgozó népnek és ezen belül maguknak a parasztoknak is. Azért keresik fel a parasztokat a párt, a tanácsi szervek és a tömegszervezetek dolgozói, valamint a termelőszövetkezeti tagok, a traktorosok, a pedagógusok, hogy elősegítsék tisztánlátásukat ebben a fontos kérdésben. A mezőgazdaság szocialista átszervezése olyan feladat, melynek elvégzése egész dolgozó népünk ügye. A munkásosztálynak történelmi feladata, hogy szövetségesét, a dolgozó parasztságot átvezesse a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A munkásosztály feladata, hogy a parasztsággal szövetségben felépítsük a szocializmust, megteremtsük a termékek és áruk bőségét. A munkásosztály segítse a termelőszövetkezeti mozgalom növekedését azzal is, hogy mind több gépet ad a mezőgazdaságnak. Olyan gépeket kell a falura küldeni mind nagyobb számban, amelyek elősegítik a termelés növekedését és olcsóbbá teszik a termékeket. A munkásosztály azzal is segíti a dolgozó parasztság nagyüzemi gazdálkodásának eredményes kiszélesítését, hogy ahol arra szükség van, oda elküldi legjobb fiait, a termelés, a nagyüzemi gazdálkodás, a közösségi élet megszervezésének elősegítésére. Dolgozó parasztságunk bízhat abban, hogy a munkásosztály most is ugyanúgy, mint már számtalan esetben megtette, teljes erejével támogatni fogja e történelmi jelentőségű feladat megoldásában. Tisztelt Országgyűlés! 1959. évi feladataink tükröződnek az előterjesztett költségvetésben. Ezek a feladatok az 1958. évi eredményekre épülnek és 3 éves tervünk megvalósítására irányulnak. Az 1959. év folyamán változatlanul nagy figyelmet kell fordítanunk külkereskedelmünk alakulására. Továbbra is feladatunk biztosítani az aktív egyenleget, fizetési mérlegünk egyensúlyának javítását. Ez a feladat nemcsak a külkereskedelem vezetőire és dolgozóira vonatkozik, hanem a népgazdaság szinte minden területének vezetőire és dolgozóira. Külkereskedelmi forgalmunk a tervek szerint egyre bővül. Ám ez csak