Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-15

875 Az Országgyűlés 15. ülése 1960. évi december 8-án, csütörtökön 876 ben a beruházások bizonyos átcsoportosítását, illetve terven felül igen nagy összegű beruházást igényelt. A párt és a kormány ugyanis — helyesen — mindjárt a termelőszövetkezetek megalakulásának másnapjától fogva, igen nagy gondot fordított és fordít politikai, szervezeti és gazdasági megerősítésükre, új istállók ezreinek építésére, traktorok beszerzésére, műtrágyára, növényvédőszerekre, szakemberellátásra stb. A hároméves terv során a mintegy 18 milliárd forintnyi terven felüli többletberuházás egyharmadát — a három év alatt összesen több mint 15 milliárd forintot — a mezőgazdaság céljára, elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére fordítottunk. A mezőgazdaságnak — nevezetesen a termelőszövetkezetek megerősítésére — szánt beruházások és pénzügyi támogatás (adókedvezmény, SZTK-jogosultság) az idén például a nemzeti jövedelem 11 százalékát veszi igénybe! Ez kétségtelenül nagy megterhelést jelent a népgazdaságnak, elsősorban a munkásosztálynak. Mégis azt kell mondanunk, hogy — saját létérdeke szempontjából — ne sajnálja a mostani terhek vállalását, mert ezek a legjobb befektetést jelentik a jövőre nézve. Ha rövidlátásból most nem eszközölnénk ezeket a befektetéseket, néhány év múlva élelmiszerhiány, pangás, sőt krízis állna elő a mezőgazdaságban és akkor — megkésve — úgy is eszközölnünk kellene ezeket a beruházásokat, sokkal rosszabb pozicióból, s talán a költségek is többszörösébe kerülnének. A munkásosztály tehát okos előrelátásból, saját jövője biztosítására helyesen teszi, ha legjobbjai tanácsadással, meggyőző szóval segítik a dolgozó parasztságot az új útra való áttérésben, továbbá a kiterjedt patronázsmozgalom keretében a gyakorlatban is részt vesznek az új közös gazdaságok megerősítésében és ugyanakkor, mint osztály, segíti a mezőgazdasági termelés fellendítését azzal is, hogy átmenetileg nagyobb terheket vállal és milliárdokat ruház be a mezőgazdaságba. Mert e terhek valóban csak átmenetiek. Igaz, hogy a szövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődése következtében a terhek előbbre jöttek és emiatt nagyobbak is. De érdemes e terheket vállalni: már eddig is érdemes volt! Igazolja ezt a magyar mezőgazdaságnak az utóbbi években elért fejlődése. Közismert a párt és a kormány politikájának az az alapvető célja — amelyet „kettős feladat"-nak nevezünk —, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben — a népgazdasági helyzetnek megfelelően — nőnie kell a termelésnek és az árutermelésnek is. A hároméves terv a mezőgazdaság számára 12 százalékos termelésnövekedést írt elő. A mezőgazdaság a falun folyamatban levő nagy társadalmi átrendezéssel egyidőben, az ezzel járó egyes átmeneti nehézségek ellenére, teljesíti tervét, sőt valamivel túl is teljesíti! Ez nem arra vall, hogy „csőd előtt" áll a mezőgazdaság, mint amire ellenfeleink áhítoznak. És áhítoztak 15 évvel ezelőtt is, amikor azt jósolgatták, hogy a földreform nyomán lezüllik^a termelés, éhínség tör ki az országban. Mint tudjuk, éhínség nem tört ki, azóta létezünk valahogy» nem is a legrosszabbul élünk: nem utolsósorban éppen a mezőgazdasági termelésben az utóbbi években bekövetkezett, ha nem is túl nagy, mégis jelentős fejlődés eredményeként. Az igazság megköveteli, hogy ehhez hozzátegyük: a fejlődést lényegében éppen annak alapján érhettük el, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom tért hódított, sőt ebben az évben túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban. Az előbbieket bizonyítják felvásárlási tapasztalataink is. Mindenki ismeri, hogy a felszabadulás előtti időkben milyen kedvezőtlen volt a lakosság élelmezési színvonala. Magyarországon fogyasztották Nyugat- és Közép-Európában a legkevesebb húst, tejet, tojást, ugyanakkor a legtöbb kenyeret. A mezőgazdasági termelésnek a korábbi éveknél egyenletesebb emelkedése lehetővé tette és teszi a lakosság élelmiszerfogyasztásának javulását, elsősorban a biológiailag értékesebb élelmiszerek javára. Engedjék meg, hogy ismertessek néhány mutatószámot arra nézve, hogy a hároméves terv folyamán hogyan nőtt az egy főre eső élelmiszerfogyasztás a legfőbb cikkekből. Így: húsfélékből az 1958. évi 41,5 kilogrammal szemben az idén előreláthatólag 45,7 kilogramm lesz az egy főre eső fogyasztás, tejből 135 literrel szemben 168, tojásból 142 darabbal szemben 151, zsiradékból 21 helyett 17,8 kilogramm, kenyérgabonából (őrleményben) 130,6 kilogramm helyett 136, a cukorfogyasztás 25 kilogrammról 27-re nő, a zöldség pedig 85 kilogrammról 107 kilogrammra. Az idei egy főre eső fogyasztás kalória-, zsiradék- és összes fehérje-tartalma elérte a legfejletteb országokét. így alakult tehát az élelmiszerfogyasztás az utóbbi időkben: mindenesetre — a vártnál gyorsabban, i Hogyan elégíti ki mezőgazdaságunk mai állapotában a megnőtt és egyre növekvő belső ellátási igényeket, s az ugyancsak egyre nagyobb exportfeladatokat ? Az idén csaknem negyedmillió holddal kisebb vetésterületről több kenyérgabonát gyűjtöttünk központi készletbe, mint tavaly, elsősorban a termelőszövetkezetek kedvező teljesítése folytán. A burgonyafelvásárlás előreláthatólag meghaladja a 40 000 vagont, a tervbe vett 28 000 és a tavalyi tényleges 25 000 vagonnal szemben. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy a termelőszövetkezetek a vártnál nagyobb mértékben kiterjedt területen kötöttek szerződést az állammal étkezési burgonyára. %z összes zöldségfelvásárlás a tervezett 36 000 vagonnal szemben előreláthatóan jóval meghaladja a 38 000 vagont. Ebben is döntő szerepet játszik, hogy a szövetkezetek kiterjedten végeznek szerződéses termelést. Mindez egyben a termelőszövetkezeti parasztság idei derekas helytállását is tükrözi! Bonyolultabb a helyzet az állatok és állati termékek felvásárlásában. Főleg ezekben a cikkekben gyorsabb a vártnál a lakosság élelmiszerszükségleteinek növekedése. Ennek érzékeltetésére hadd mondjam el, hogy 1955-ben a központi készletből belső ellátásra 9400 vagon húst adtunk. 1957-ben 13 600 vagont, az idén már 16 600 vagon húst fogunk adni. Az Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint a begyűjtés idején