Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-15

877 Az Országgyűlés 15. ülése 1960. évi december 8-án, csütörtökön 878 1955-ben — amikor a legmagasabb volt a sertésbegyűjtés és felvásárlás — a tanácsi szektorban levő márciusi állomány 20,6 százalékát, tavaly 30,5 százalékát vásároltuk fel, az idén pedig 34 százalékát vásároljuk fel. A statisztikai adatok szerint a hároméves terv során a nyershús-termelés az előírt 16 százalékkal szemben 31 százalékkal emelkedett. Mégis: kevés a hús! Jelentős és állandóan növekvő, elsősorban tőkés piacra szánt húsexportunk mellett időnként húsellátási nehézségeink támadnak. Emiatt húst is kell behoznunk. Ennek egyik oka, mint már említettem, hogy a lakosság kereslete — különösen a sertéshús iránt — állandóan nő. Másik oka, hogy az idén több mint 700 000 darabbal kisebb sertésállomány miatt nem tudtuk a tervben eredetileg előírt sertéslétszámot teljes egészében hizlalási szerződésre lekötni. Bár ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy az év első tíz hónapjában hízott sertésből és vágómarhából is jobb volt a felvásárlás, mint a múlt év hasonló időszakában. Vannak-e átmeneti nehézségeink a felvásárlásban és ellátásban? Időnként vannak és lesznek is, bár — reméljük — csökkenő mértékben. Részben természeti okokból vannak, amin egyelőre nem tudunk segíteni. Elemi károk miatt például az. idén kedvezőtlen a gyümölcstermésünk. Gyümölcsfélékből a tervezettnek csak mintegy hetven százaléka termett meg. Ezen belül kajsziból 45, almából 50, szőlőből 71 százaléka termett. Nyíltan meg kell mondani azonban azt is, hogy a kevesebb szőlőtermésből is az erre alkalmas jobb minőségű árut exportáltuk. Hasonlóképpen exportálnunk kell a télálló Jonathan alma nagy részét is, amiért kemény devizát és azért nyersanyagot kapunk a külföldön. A baromfifelvásárlás elég kedvezően alakul. Kevésbé mondható el ez azonban a tojásfelvásárlásról, részben a felvásárló apparátus nem kielégítő munkája, részben pedig a tojó törzsállott^ájiv bizonyosfokú átmeneti csökkenése miatt. A babnak azért 10—12 forint az ára a csarnokokban, mert kevés termett belőle. Nem azért, me

rt kevesebbet vetettek. A vetésterület, különösen a köztesbabé, 25 000 holddal volt nagyobb az idén. A nyárvégi nagy esőzések miatt azonban legtöbb helyen zölden, lábon ment tönkre a termés. Igaz az is, hogy a zöldségárak az első háromnegyed évben átlagosan magasabbak voltak, mint tavaly — mind az állami kiskereskedelmi zöldségboltokban, mind a szabadpiacon. De ez sem a termelőszövetkezeti szervezés miatt van. A főbb mezőgazdasági cikkeknél évek óta stabilizáljuk a felvásárlási és fogyasztói árakat. De nem tudjuk ezt megtenni, sem vállalni a zöldség- és gyümölcsféléknél, amelyeknél a piaci árak a dolog természeténél fogva évről-évre, sőt az időjárásnak megfelelően egy éven belül is szüntelenül változnak. Az idei első félévben például a tavaszi hűvös, később az aszályos időjárás miatt kisebb lett a felhozatal, s magasabb P^aci árak alakultak ki. Az év második felében viszont — különösen októberben és novemberben — teljesen kielégítő volt a zöldségfelhozatal es ellátás is. Sőt jobb, mint az utóbbi években bármikor. Ez a valóságos helyzet. Nem pedig az olyan félrevezető állítások, hogy „az ellátás fantasztikusan rossz és egyre rosszabbodik". Ennek ellenkezőjéről mindenki maga is meggyőződhet, aki veszi a fáradságot és kimegy a vásárcsarnokokba. Az átmeneti nehézségeket célszerű intézkedésekkel és megfelelő szervező munkával le lehet küzdeni. A burgonyakérdést, amely tavaly ilyenkor — nem ok nélkül — idegeskedést okozott Budapesten, egy év alatt kielégítően megoldottuk. Széleskörű gazdasági szervezőmunkával, állami süldőakcióval a kocaállomány csökkenését tavasz óta megállítottuk, sőt háromnegyed év leforgása alatt meg is növeltük olyannyira, hogy az októberi kocalétszám elérte az 568 000 darabot, amely 10 év óta a legmagasabb állomány országunkban. Megfelelő szervezőmunkával — széleskörű takarmányakcióval is alátámasztva — rendbehozzuk és fellendítjük a sertéshizlalást és szerződéskötést is, úgyszintén a baromfitenyésztést, a tojástermelést. Csak az a fontos, hogy a menetközben egyes területeken támadt nehézségeket idejében felismerjük. Leküzdésükre merjünk megfelelő bátor, ugyanakkor átgondolt, hathatós intézkedéseket tenni. Utána ismertessük meg ezeket az átmeneti intézkedéseket a legszélesebb körben a parasztsággal és segítségével valósítsuk is meg azokat! A felvásárlás a hároméves tervben az előirányzott 23 százalékkal szemben előreláthatóan 18—20 százalékkal lesz magasabb az 1957. évvéginéi. A várható lemaradás elsősorban az idei kedvezőtlenebb esztendő, néhány fontos cikknél az egészen gyenge termés és a kisebb sertésállomány miatt következett be. A pár százalékos lemaradás sem homályosíthatja el azonban azt a tényt, hogy a jEalu termelési és társadalmi viszonyaiban végbemenő mélyreható változásokkal egyidőben a mezőgazdaság termelése három év alatt 12—13 százalékkal, a felvásárlás pedig 18— 20 százalékkal lett nagyobb! Amit hosszú évek óta óhajtottunk, először sikerült elérnünk: először sikerült az úgynevezett „kettős feladatot" nagyjában és egészében eredményesen megoldanunk. Tehát azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben és annak alapján nőjön a termelés és ugyanakkor az árutermelés is. Tisztelt Országgyűlés! Idáig sem volt könynyű ez az út és nem lesz könnyű a következő 1961-es esztendő sem. Az utána következő években azonban már törvényszerűen kedvezőbbek, sőt sokkal kedvezőbbek lesznek a kilátásaink a mezőgazdaság fejlődésében. A falu szocialista átszervezésének várható közeli befejezésével megvalósítjuk a VII. pártkongresszus ezzel kapcsolatos határozatát. Az egész dolgozó parasztság szövetkezeti útra térése természetesen nem vége a győzelemnek, hanem kezdete a mezőgazdaság szocialista felépítésének, amely immár a parasztság egésze számára nyitja meg az emberibb, jobb módú életet, a kulturális felemelkedés lehetőségét. Megnyitja mindenek előtt azzal, hogy a parasztság — hű szövetségese és barátja, a munkásosztály segítségével és vezetésével — elsősorban saját szorgalmas munkájával, a nagyüzemi szocialista földművelés összes előnyeinek kihasználásával elkezdheti a mezőgazdaságban levő nagy-nagy tartalékok széles-