Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-14
811 Az Országgyűlés 14. ülése 1960. évi december 7-én, szerdán 812 litikai kérdésekben — fő kérdésekben — kifejtett tevékenységünkről. 1956-ban, amikor az ENSZ-ben a magyar kérdés volt a fő kérdés s mi kénytelenek voltunk a közgyűlésről kivonulni, más kérdések megtárgyalásában természetesen szintén nem volt módunk részt venni. De már a következő, 1957-es XII. közgyűlésen és azóta is minden közgyűlésen — a Szovjetunió és a többi szocialista ország delegációival szoros együttműködésben — aktívan kivettük részünket minden fontosabb nemzetközi kérdés megvitatásában és részt vettünk a közgyűlés valamennyi bizottságában. Aktivitásunk elsősorban azokra a kérdésekre koncentráltuk, amelyek közvetlenül a béke ügvét és az imperialista háborús és gyarmati politika elleni harcot, valamint az egyes imperialista agressziók elleni harcot szolgálták. Felszólalásainkkal támogattuk a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a leszerelésre, a tömegpusztító fegyverek betiltására, az atomkísérletek beszüntetésére, úgyszintén a békés egymás mellett élésre vonatkozó minden javaslatát, valamint minden más olyan javaslatot, bárkitől is indult az ki, amely ezeket a célokat szolgálta. Minden alkalommal aktívan felléptünk. az imperialisták — és elsősorban az Egyesült Államok — imperialista politikája, agresszív lépései és provokációi ellen. Fenntartás nélkül támogattuk az ázsiai és afrikai országoknak a? imperialista gyarmati rendszer, valamint egyes gyarmati agressziók, úgyszintén a faji megkülönböztetések elleni fellépéseit (így az ázsiai és afrikai országok csoportját Dél-Afrika kérdésében, a szaharai atomrobbantások és Algéria kérdésében, Indonéziát a nyugat-iriáni, Indiát a goai kérdésben stb.). Következetesen kiálltunk Kína ENSZ-tagsága kérdésének napirendre tűzése mellett, követeltük a csangkajsekista klikknek az ENSZből való eltávolítását és azt, hogy a Kínai Népköztársaság foglalja el az ENSZ-ben és annak Biztonsági Tanácsában az őt megillető helyet. Követeltük a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét. Felszólalásainkon túl, nagy súlyt helyeztünk arra, hogy a közgyűlés adta lehetőségek felhasználásával közvetlen személyi kapcsolatokat építsünk ki elsősorban az ázsiai, afrikai és latinamerikai országok, valamint az európai, úgynevezett semleges országok delegációinak tagjaival, egyes bizottságokban pedig még egyes nyugati kapitalista országok képviselőivel is — ami jelentős mértékben sikerült is. Néhány szót idei közgyűlési szereplésünkről. Kádár elvtársnak a közgyűlésen való részvételét és az általános vitában tartott felszólalását nem lehet eléggé értékelni. Maga az a tény. hogy a közgyűlésen személyesen megjelent, de méginkább beszédének határozott, magabiztos hangja, józan és logikus érvelése valamennyi küldöttségre, barátira és ellenségesre egyaránt óriási hatást gyakorolt, jelentékenyen megnövelte delegációnk tekintélyét, s egyben azok számára, akiket még érdekel a magyar kérdés, szinte szemléltető bizonyítékát szolgáltatta annak, amit küldöttségünk az úgynevezett magyar kérdés tárgyalása során mindenkor hangsúlyozott: hogy a Magyar Népköztársaság ügyei .már régen teljességgel rendben vannak, a magyar nép maga sikeresen megbirkózott és megbirkózik a maga problémáival, hívatlan prókátorokra nem szorul és ilyeneket befogadni nem hajlandó. Delegációnk fő feladatának ezen a közgyűlésen azt tekintette és tekinti, hogy minden erejével hozzájáruljon a Szovjetunió által kezdeményezett két legnagyobb világpolitikai kérdésnek — az általános és teljes leszerelésnek és a gyarmati rendszer teljes felszámolásának sikeres megoldásához. Minden kérdéshez — nemcsak az, általános vitához és a két nagy kérdés vitájához, de minden egyes konkrét kérdés megtárgyalásához is e két fő kérdés szemszögéből szólunk hozzá és foglalunk állást. Annál is inkább, mert — rutinkérdésektől eltekintve — a közgyűlés napirendjén szereplő csaknem valamennyi kérdés vagy a leszereléssel, vagy a gyarmati kérdéssel kapcsolatos. A leszerelés vonalán természetesen elsősorban az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslat mellett szállunk síkra, de támogatunk minden más olyan javaslatot is (így pl. az I. sz. Politikai Bizottság előtt szereplő indiai, ír és lengyel javaslatot), amelyek az általános és teljes leszerelés ügyét nem hátráltatják, hanem előreviszik. A gyarmati rendszer felszámolásának problémájával szoros kapcsolatban állnak a közgyűlés napirendjén szereplő azon egyes kérdések, amelyek az imperialista gyarmatosítóknak egyegy gyarmati vagv volt gyarmati ország elleni, régebben húzódó vagy újonnan elkövetett agressziójáról, provokációjáról szólnak — mint a Kongó elleni imperialista agresszió, a Kuba elleni amerikai agresszió, az algériai francia agresszió, a dél-afrikai kormány apartheid-politikája, a függetlenségük elnyeréséért küzdő gyámsági területek problémái stb. E kérdések tárgyalása során minden alkalommal kiállunk az imperialista elnyomás, illetve agresszió ellen küzdő vagy tiltakozó gyarmati, illetve volt gyarmati nép igaza mellett és támogatjuk őket függetlenségükért folytatott küzdelmükben. Igen aktívan vesz részt delegációnk a közgyűlés II. (gazdasági) és V. (költségvetési) bizottságában. E két bizottság munkájának az idei közgyűlésen különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy az ott tárgyalt kérdések a legszemléltetőbben mutatják a főtitkár egyoldalú, kizárólag az imperialista országok érdekeit szem előtt tartó vezetését. Delegátusaink, mind e bizottságok általános vitái során tartott felszólalásaikban, mind az egyes napirenden levő kérdésekhez tartott felszólalásaikban élesen bírálják és leleplezik a főtitkár tevékenységét és konkrét tények feltárásával támasztják alá a Főtitkárság átszervezésére tett szovjet javaslat szükségességét és időszerűségét. Tekintettel arra, hogy az általános és télies leszerelés kérdését az imperialisták nem hajlandók sem a Szovjetunió által előterjesztett javaslat alapján tárgyalni, sem saját javaslatot e kérdésről nem nyújtanak be, hanem ehelyett olvan részletintézkedések megtárgyalását javasolják, amelynek elfogadása vagy az általános és t o1 ^s leszerelés megvalósításának bizonytalan időre
