Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-14
Az Országgyűlés 14. ülése I960, december 7-ón, szerdán délelőtt 11 órakor Rónai Sándor és Dinnyés Lajos elnöklete alatt Jegyzők : Papp Lajos és Pala Károlyné Tárgyai: Hasáb Ülés megnyitása 793 A nemzetközi helyzetről szóló beszámoló 793 4r. Sik Endre külügyminiszter beszéde 793 Felszólaltak: Kállai Gyula a Minisztertanács első elnökhelyettese 815 dr. Molnár Erik 829 dr. Wild Frigyes 832 Szakaslts Árpád.. , 838 Gosztonyi János 844 Bares Sándor . . . 849 Határozathozatal , 854 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása 854 Az ülésen jelen voltak : Dr. MÜNNICH FEBENC, a Minisztertanács elnöke, KÁLLAI GYULA, a Minisztertanács első elnökhelyettese, KÁD ÍB JÁNOS államminiszter, BENKE VALÉBIA művelődésügyi miniszter, BISZKU BÉLA belügyminiszter, CZINEGE LAJOS honvédelmi miniszter, CZOTTNEB SÍN DOB nehézipari miniszter, CSEBGŐ JÁNOS kohó- és gépipari miniszter, Dr. DOLESCHALL FBIGYBS egészségügyi miniszter, KISHÁZI ÖDÖN munkaügyi miniszter, KOSSÁ ISTVÁN közlekedés- és postaügyi miniszter, KOVÁCS IM BE élelmezésügyi miniszter, LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter, Dr. NEZVÁL FEBENC igazságügyminiszter, NYEBS BEZSŐ pénzügyminiszter, Dr. SIK ENDBE külügyminiszter, TAUSZ JÁNOS belkereskedelmi miniszter, TBAUTMÁNN BEZSŐ építésügyi miniszter. (Elnök: RÓNAI SÁNDOR 11,02) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy képviselőtársaim határozatképes számban vannak jelen. Napirend szerint következik a nemzetközi helyzetről szóló beszámoló. Dr. Sík Endre külügyminiszter elvtársat illeti a sző. Dr. SÍK ENDRE külügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Négy esztendeje annak, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány az ország vezetését kezébe vette. Ha kormányunk külpolitikáját és annak eredményeit akarjuk megvizsgálni, nemzetközi helyzetünk és külpolitikai tevékenységünk négyéves mérlegét kell felállítanunk. Ezt viszont nem tehetjük anélkül, hogy legalább röviden át ne tekintenénk az általános nemzetközi helyzetnek e négy év alatt végbement alakulását. A világpolitika alakulását az utóbbi években mindenekelőtt a nemzetközi erőviszonyoknak a szocialista tábor javára történő, egyre fokozódó eltolódása jellemzi. Ha ennek az erőeltolódásnak okait, tényezőit keressük, mindenekelőtt a szocialista tábor országainak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmas növekedését, műszaki és tudományos eredményeinek gyors kibontakozását, s ami mindezzel együtt jár: katonai erejük jelentékeny megnövekedését kell megemlítenünk. A szocialista országok e négy év alatt elért gazdasági eredményeinek illusztrálására csupán néhány adatot óhajtok felsorolni. Legjellemzőbb mutatója a szocialista országok gazdasági erősödésének összipari termelésük hatalmas ütemű emelkedése. A Szovjetunióban az össz-ipari termelés emelkedése 1956 és 1959 között 35 százalékot tett ki, Romániában és Lengyelországban 32 százalékot, Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársaságban 35 százalékot, Magyarországon 43 százalékot, Mongóliában 54,6 százalékot, Bulgáriában 66 százalékot, Albániában 79 százalékot, nem is szólva a Kínai Népköztársaságról, amelynek ipari termelése 1957-től 1959-ig 131,5 százalékkal emelkedett. Öriási fejlődést mutat mindenütt a népi demokratikus országokban a mezőgazdaság szocialista átszervezése, melynek végrehajtása Kí«RSZÁGGYÜLÉSI ÉRTESÍTŐ 37
