Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

75 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 76 építő országok — köztük a Magyar Népköztársaság — mindig a legteljesebb szolidaritást vállalták a nemzeti felszabadulásukért küzdő népek imperialistaellenes, gyarmatosításellenes harcával. A Magyar Népköztársaság kormánya az elsők között ismerte el a Guineai Köztársaság kormányát, s a maga részéről arra törekszik, hogy minél jobb kapcsolatok épüljenek ki a két ország között. A guineai kormányküldöttség hazánkban tett látogatása azt mutatja, hogy a Guineai Köztársaság vezetőit is hasonló célok vezérlik. Engedjék meg, hogy ismételten üdvözöljem a körünkben megjelent vendégeket, s az Országgyűlés és az egész magyar nép nevében sok sikert kívánjak a Guineai Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz. (Viharos, nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Beavogui Louis Lansana miniszter úr kívánja üdvözölni az Országgyűlést. (Beavogui Louis Lansana a képviselők nagy tapsa közben felmegy a szónoki emelvényre és melegen kezetráz az Országgyűlés elnökével.) BEAVOGUI LOUIS LANSANA, a Guineai Köztársaság kormányküldöttségének vezetője: Elnök úr! Miniszter urak! Képviselő urak! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy mielőtt átadnám Guinea népének üdvözletét, megköszönjem önöknek azt a fogadtatást, amelyben részünk volt ebben a szép épületben. Számunkra ez a bizalom jele, mert számunkra nagy jelentősége van annak, hogy részt vehetünk az önök országgyűlésének, az önök legfelsőbb államhatalmi szervének ülésén. A guineai küldöttség boldog és büszke, hogy közvetítheti önöknek kormánya és népe üdvözletét. (Nagy taps.) Ez a küldöttség — amelynek tagjai Keita Fodeba belés biztonságügyi miniszter, Diop Alassane tájékoztatásügyi államtitkár, Niang Mouhamadoul Habib, az együttműködési miniszter kabinetjének igazgatója és jómagam, aki gazdasági és tervezési miniszter vagyok — szeretné kifejezésre juttatni, milyen nagy fontosságot tulajdonít Guinea kormánya és népe ennek a látogatásnak. Azért is jöttünk, hogy kifejezzük hálánkat a Magyar Népköztársaságnak, amely elsők között ismerte el köztársaságunkat. Jó alkalom ez számunkra azért is, hogy erősítsük a barátságnak azokat a szálait, amelyek összekötik országunkat. Amint önök is tudják, Guinea kikiáltotta függetlenségét 1958. október 2-án,i közvetlenül az 1958. szeptember 28-i népszavazás után. A guineai nép válasza ezen a népszavazáson teljesen egyöntetű és egységes volt, teljesen egyöntetűen és egységesen mondott nemet az alkotmánynak. Mindig el voltunk határozva arra, hogy likvidáljunk minden forma rabszolgaságot, minden forma gyarmatosítást. Meg akartuk mutatni emberi méltóságunkat és afrikai méltóságunkat a világnak. (Nagy taps.) És ha az előbb azt mondtam önöknek, hogy a guineai nép akarata egységes volt, akkor az azért volt, mert az ország demokrata pártja — amely az ország egyetlen politikai pártja — képes volt arra, hogy megszervezze egységes akaratként az egész lakosságnak — a munkásoknak, az alkalmazottaknak, a tisztviselőknek, a parasztoknak — az akaratát. A férfiak, a nők, még a gyermekek is részt vettek ebben a harcban. Nagyon büszke voltam az előbb, amikor az Önök miniszterelnöke azt mondotta nekem, hogy az önök országgyűlésében a lakosság minden rétege — munkások, parasztok, értelmiségiek — megtalálható, mert ugyanaz a helyzet a mi parlamentünkben, a mi kormányunkban is, ahol szintén megtalálhatók a lakosság legkülönbözőbb dolgozó rétegei. A guineai példa messze felül múlja Guinea határait. Afrikai probléma, amely példát mutat Afrikában. Mert ma Afrika tömegeinek egyetlen egy akaratuk van, hogy felszabadítsák magukat a gyarmati iga alól. Biztosíthatom önöket, hogy a jóindulatú népek, a jóakaratú népek segítségével, a barátok segítségével Guinea népe és Afrika népei máris aláírhatják a gyarmatosítás halálos ítéletét. (Nagy taps.) Azt mondottam az előbb, hogy érkezésünknek nagy jelentősége van. Zavarban vannak ma azok, akik azt hitték, hogy még éretlen kisgyermekek vagyunk, akik nem tudják saját sorsukat irányítani. A fiatal Guineai Köztársaság még csak négy hónapja létezik, de már 60 ország ismerte el függetlenségét és 82-ik tagállamként felvették az ENSZ-be. (Taps.) Ezeknek a szkeptikusoknak tehát megadtuk a választ. Guinea megtalálta helyét a jóindulatú népek között. Harcunknak az alapja a népeknek és a fajoknak az egyenlősége és a szolidaritása. Ennek az alapja: függetlenség mindenáron, csakis a függetlenség. Azért, hogy Afrika előre mehessen, hogy végre hallathassa szavát, azért határoztuk el, hogy egyesítünk különböző afrikai államokat, amelyek most visszanyerték függetlenségüket. Elsősorban egyesülünk Ghánával. Bizonyosak vagyunk a magunk részéről abban, hogy a magyar nép, amely szereti a szabadságot, ez a magyar nép, amely már megértett bennünket, meg fog érteni bennünket abban is, ha azt mondjuk, hogy azért, hogy jobban hallathassuk szavunkat a világban, egyesítenünk kell erőinket. És ez a harc, amelyet a messze Afrika kontinensén folytatunk, egybefonódik azzal a harccal, amelyet a világ más részein folytatnak a függetlenségért és a szabadságért. Elnézést kérek önöktől, hogy feltartottam önöket fontos munkájukban. A nép és a guineai kormány nevében kérném önöket, hogy higgyenek érzéseinknek az őszinteségében a magyar néppel szemben. Éljen a barátság Guinea és Magyarország népei között! Éljen a népek szolidaritása. (A szónok a jelenlévők hosszantartó tapsa közben hagyja el az emelvényt.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint következik az 1959. évi állami költségvetés, és a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása. Antos István pénzügyminiszter kíván szólni. ANTOS ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A forradalmi munkás-paraszt kormány az j 1959. évi költségvetés összeállításánál azokra az I eredményekre támaszkodott, amelyeket 1958-