Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-3
77 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 78 ban a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozó nép. anyagi és kulturális életszínvonala emelésében elértünk. 1958-ban az ipari termelés a tervezettnél lényegesen kedvezőbben alakult. Az állami ipar termelése 12 százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben. A terv jelentős túlteljesítése döntő részben a népgazdaság számára szükséges és fontos termékekben történt, így növelte a népgazdaság erőforrásait. Kedvezően alakult az ipari termelés gazdaságossága is. A száz forint termelési értékre eső költségek színvonala — a még nem végleges adatok szerint — az állami iparban 2,1 százalékkal, az építőiparban 1,5 százalékkal, a közlekedésben pedig 1,6 százalékkal alacsonyabb volt a tervezettnél. Az ellenforradalom után a termelési költségeken belül a bérköltség nőtt, minthogy a kormány jelentős béremelési intézkedéseket hajtott végre. 1958-ban már — a bányászat és az építőipar kivételével — az ipar döntő része takarékossági intézkedésekkel teljes egészében ellensúlyozta a béremelés önköltségnövelő hatását és alacsonyabb költséggel termelt, mint az ellenforradalom előtt. Az ipari vállalatok vezetői és dolgozói magukévá tették a kormány takarékossági felhívását, intézkedési terveket dolgoztak ki az egyes költségfajták csökkentésére és az intézkedési tervek végrehajtásával tekintélyes összegű terven felüli nyereséget értek el. A takarékossági intézkedéseket jól támasztotta alá a dolgozók anyagi érdekeltsége a vállalati nyereség fokozásában. Jelenleg folyamatban van a vállalati mérlegek összeállítása és felülvizsgálata. Az egyes vállalatokat megillető nyereségrészesedés pontos összege csak a mérlegfelülvizsgálat befejezése után lesz megállapítható. Az előzetes számok alapján a nyereségrészesedés országosan a múlt évit valamelyest meghaladó mértékű lesz. Előre láthatólag a tavalyinál nagyobb nyereségrészesedést érnek el a kohó- és gépipar vállalatai, a múlt évinél valamelyest kisebbet a könnyűipar vállalatai. A mezőgazdaságban a növénytermelés, minthogy a gabonatermelést az aszályos időjárás sújtotta, a vártnál valamelyest kedvezőtlenebbül alakult. A tervezettnél jobbak az állattenyésztési eredmények. Kimagaslóan kedvezően alakult a szőlő- és bortermelés, összességében a mezőgazdaság teljesítette tervét. A két nagy termelőszektor eredményeinek egybevetése alapján megállapítható, hogy 1958ban sikeres volt a gazdasági tevékenység és a népgazdaságban jelentős összegű terven felüli erőforrások jöttek létre. Mire használtuk fel ezeket a terven felül létrehozott anyagi eszközöket? Mindenekelőtt a felhalmozási alapot bővítettük. Az év folyamán 1,5 milliárd forinttal emeltük a beruházásokat, félmilliárd forinttal a felújítási kereteket. Elsősorban a már folyamatban levő beruházásokra biztosítottunk nagyobb összegeket, hogy meggyorsítsuk azok befejezését. A tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek az ipari anyagkészletek és a központi tartalékok. A terven felül létrejött erőforrások másik része az exportterv túlteljesítésére szolgált. Elsősorban az ipari terv túlteljesítésének köszönhető, hogy az exporttervet 12 százalékkal túlteljesíthettük. Es minthogy az alapanyagtermelés is a vártnál kedvezőbben alakult, a magasabb termeléshez szükséges importot csak kismértékben — két százalékkal — kellett felemelni. A bérből és fizetésből élők reáljövedelme — a reálbérek emelkedése, a nyereségrészesedés, valamint a keresők számának növekedése következtében — a tervnek megfelelően alakult. A parasztság reáljövedelme — a gyengébb gabonatermés következtében — csekély mértékben a , tervezett alatt maradt. A kiskereskedelmi forgalom öt százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13 százalékkal nőtt a vegyes iparcikkek forgalma. E cikkcsoporton belül mosógépből, televízióból kétszerannyit, porszívóból 30 százalékkal, bútorból 25 százalékkal vásárolt többet a lakosság, mint az elmúlt évben. . Minthogy 1958-ban a magyar népgazdaságban sikeres gazdasági tevékenység folyt, kedvezően alakultak a pénzügyek is. A költségvetés az év folyamán végig szilárd egyensúlyt mutatott. A termelési terv túlteljesítéséből és a gazdaságosság javulásából eredő .akkumulációs többlet teljes mértékben fedezetet nyújtott a beruházások felemelése, valamint a központi készletek növekedése következtében terven felül jelentkező kiadásokra. Tervszerűen alakult a tanácsok költségvetésének végrehajtása. Az előirányzott adóbevételek maradéktalanul befolytak; a falusi és városi lakosság — igen csekély számú kivételtől eltekintve — eleget tett I adófizetési kötelezettségének. Az exportterv túlteljesítése következtében mind a baráti, mind a kapitalista országok viszonylataiban aktívan zártuk a nemzetközi fizetési mérleget. Ez lehetővé tette, hogy kismértékben növeljük -devizatartalékainkat és csökkentsük a kapitalista országokkal szemben fennálló hiteleinket. Jelenleg a nyugati országokkal szemben fennálló adósságaink kizárólag a kereskedelmi forgalom finanszírozásánál szokásos hitelekből tevődnek össze. Figyelemre méltó jelenség a lakosság takarékoskodásának erőteljes növekedése. A takarékbetétek állománya egy év alatt egymilliárd forinttal növekedett. Hadd említsem meg, hogy ez a folyamat 1959 eddig eltelt időszakában is folytatódik. Ez évben másfél hónap alatt — közel négyszázmillió forintos további betétállomány-emelkedés következett be. A kormány a beosztó, takarékos életmód erőteljes térhódítását örömmel üdvözli. Ebben egyfelől a párt és a kormány politikája iránti bizalom megnyilvánulását, másfelől az életszínvonal emelkedése hatását látja, hiszen ma már százezrek tűzhetnek ki a rendszeres takarékbetétgyűjtés megindításakor, a napi szükségletek kielégítését lényegesen meghaladó célokat. Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi népgazdasági terv fő célkitűzése az volt, hogy megálljunk a magunk lábán, külföldi hitelek nélkül, saját erőforrásainkra támaszkodva biztosítsuk a népgazdaság egyensú5*
