Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-13

775 f Az Országgyűlés 13. ülése 1960. évi december 1-én, csütörtökön 776 melőszövetkezeti tagságának) megszüntetését tilalmazó rendelkezés, valamint az a szabály, amely szerint a hadköteles munkaviszonya (termelőszövetkezeti tagsága) a katonai szolgálati kötelezettsége alatt szünetel, továbbá az a szabály, amely előírja, hogy a katonai szolgálati kötelezettségét teljesítő hadkötelest a munkaviszonya (termelőszövetkezeti tagsága) alapján térítés, illetőleg egyes járandóságok illetik meg. A törvényjavaslat 49. §-a azoknak a hadköteleseknek az érdekeit igyekszik felkarolni, akik sorkatonai szolgálatuk előtt még nem voltak alkalmazásban, illetőleg akik a katonai szolgálatból való kiválásuk után más pályán kívánnak elhelyezkedni. Az említett szakasz alapján a kiszolgált katonák munkaviszony létesítésénél előnyben részesülnek. A Bizottság kétirányú módosítást javasol a 49. § vonatkozásában, éspedig a rendelkezés kiterjesztését az egyetemi, főiskolai és általában a felsőfokú tanintézetek hallgatójaként való felvételekre is, valamint olyan szabály felvételét, hogy ez a kedvezmény a sorkatonai szolgálatból való leszerelés után két évig illeti meg a jogosultat, viszont nem érvényesíthető azoknak a hátrányára, akik egyébként sem kötelezettek a sorkatonai szolgálatra. Ennek a módosításnak a felvételét indokolja egyrészt a leszerelő katonák méltányos érdekvédelme az elhelyezkedésük, illetve jövőiük kialakítása szempontjából, másrészt az itt biztosított kezdvezmény korlátait is meg kell vonni azok irányában, akik sorkatonai szolgálatra, például egészségügyi alkalmatlanságuk okából, nem is voltak kötelezhetők. 5. A törvényjavaslat 107. §-a szerint anyagi jellegű szolgáltatás címén a gépjármű birtokosa nem kötelezhető átengedésre, ha a géniárművet a honvédelmi miniszter az átengedés alól ideiglenesen mentesítette. Ugyanennek a §-nak a második bekezdése szerint a Minisztertanács más dolgok tekintetében is adhat mentesítést. A Bizottság úgy találta, hogy a honvédelmi miniszternek a gépjárművek mentesítésére adott felhatalmazás szükségtelen, mert adott esetben a gépjárművek bizonyos kategóriái ieénvhev^telének a mellőzését, illetőleg a gépjárművek meghatározott körű tulajdonosainak mentesítését — csak úgy mint minden más dolog vonatkozásában — maga a Minisztertanács is megállapíthatja, vagy a törvényjavaslatban adott felhatalmazás alapján a konkrét mentesítés jogát a honvédelmi miniszterre vagy más állami szervre ruházhatja. A Bizottság a 107. § szövegét ennek megfelelően javasolja módosítani. 6. A törvényjavaslat 113. §-a a Minisztertanács, illetőleg háború idején a Minisztertanács által kijelöli katonai parancsnok hatáskörébe utalja az anyagi jellegű szolgáltatások teljesítésének elrendelését. A 113. §-ból következik, hogy a honvédelem céljaira történő beszállásolást, valamint gyakorlatok céljára járművek, állatok és hírközlő berendezések ideiglenes átengedésére kőid < vesét minden esetben a kormánynak kell elrendelnie. A Bizottság úgy találta, hogy a most említett intézkedések elrendelésével az alsóbbfokú államigazgatási szerveket is meg lehet bízni és nincs szükség arra, hogy a rendelkezést magasabb fokú államigazgatási hatóság és még kevésbé a legfelsőbb államigazgatási szerv adja ki. Az ilyen intézkedések kiadásával azt a hatósági szervet kell megbízni, amelynek legközvetlenebb kapcsolata van a lakossággal, azaz az illetékes tanács végrehajtóbizottságát. 7. A törvényjavaslat utolsó szakasza rendelkezik a törvény végrehajtásáról. A törvényjavaslathoz nem készül általános végrehajtási rendelkezéseket tartalmazó jogszabály, hanem azt az egyes honvédelmi kötelezettségeket tárgyaló részek végén adott konkrét felhatalmazások alapján kiadandó jogszabályok fogják szabályozni. A javaslat miniszteri indokolásának utolsó bekezdése szerint ezek a végrehajtási jogszabályok fogják részletesen felsorolni azokat a régi rendeleteket, amelyek az új törvény folytán majd hatályukat vesztik. A most elmondottak azonban a törvény 128. §-ának a szövegéből nem tűnnek ki elég világosan és egyértelműen és a Bizottság úgy találja, hogy a végrehajtás során kétségek merülhetnek fel a tekintetben, hogy vajon a régi honvédelmi törvény végrehajtásáról szóló korábbi rendeleteket hatályban levőnek kell-e tekinteni vagy sem. Ezért szükséges kimondani, hogy a régi törvényekben foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályok hatályon kívül helyezéséről a törvényben meghatározott esetekben a Minisztertanács, illetőleg a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter, egyébként pedig az illetékes miniszter gondoskodik. Tisztelt Országgyűlés! A kifejtettek alapján a honvédelmi bizottság javasolja az országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot az előadott módosításokkal fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitájához Keleti Ferenc és Varga Gáborné képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Keleti Ferenc képviselőtársunkat illeti a szó: KELETI FERENC. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi miniszter elvtárs, valamint Szomszéd elvtárs előterjesztették, illetve indokolták a honvédelmi törvényjavaslat jelentőségét. Engedtessék meg nekem, hogy ezzel a két igen fontos felszólalással kapcsolatban azok hangnemére utaljak. Szeretném a tisztelt képviselőtársaimnak megmondani, hogy mindannyian látjuk, ez a hangnem rendkívül szolid, megalapozott, kerül minden frázist és más egyéb olyan kifejezést, amelyet viszont 1939-ben a második törvénycikk tárgyalása kapcsán az akkori országgyűlés tagjai erősen hangsúlyoztak. Erre a szolid és megalapozott hangnemre különösképpen azért szeretnék utalni, mert ennek a teremnek falai között 21 évvel ezelőtt volt már egyszer honvédelmi törvényjavaslat. Az akkori' szellemnek megfelelőképpen hisztériás kitörések, düh-roham és más egyéb jellemezték azt a vitát, amelyet az akkori úri képviselők a törvényjavaslattal kapcsolatban kibontakoztattak.