Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-13

773 Az Országgyűlés 13. ülése 1960, telezettség vonatkozásában is számos helyes rendelkezéssel kívánja elősegíteni. A javaslat szabályozásai e két kötelezettség esetében is helyesen tükrözi a gyökerében megváltozott po­litikai, társadalmi és gazdasági rendet. A javaslatnak — szemben a régi törvény­nyel — leglényegesebb újítása, hogy a munka­kötelezettség elrendelését és az anyagi jellegű szolgáltatásokra kötelezést kizárólag háború esetére, illetőleg az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idejére engedi meg és csak rendkívül szűk körben teszi lehetővé a szolgál­tatások igénybevételét az állami élet rendes menete során, tehát a szoros értelemben vett béke idején. A törvényjavaslatnak a rendkívüli intézke­désekről szóló hatodik részét illetően a Bizott­ság elvi szempontból nyomatékosan rámutat, hogy a rendkívüli intézkedések elrendelésére adott felhatalmazások messze mögötte marad­nak a fasizmus idején a kormánynak adott ki­vételes hatalomnak és a javaslat csak olyan mértékben és körben engedi az egyes állampol­gári jogok korlátozását, még háború idején is, amilyen mértékben és körben azok a haza ered­ményes védelme érdekében elengedhetetlenek. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi bi­zottság behatóan megvitatta az új törvény előt­tünk fekvő javaslatát, valamint annak indoko­lását is. Ennek alapján a javaslat egészével egyetért, felmerült azonban néhány módosítás szükségessége is, amelyeket a Bizottság nevé­ben a következőkben terjesztek az országgyűlés elé. A módosításra vonatkozó szöveget kép­viselőtársaim megkapták, így a továbbiakban indokolni kívánom a módosításokat. 1. A törvény bevezető szövegének, mint ün­nepélyes és alapvető elvi kinyilatkoztatásnak tömören, de átfogóan kell macában foglalnia a törvényhozás jogpolitikai indítékait, a törvény céliát és rendeltetését, valamint a benne foglalt jogi szabályozás kereteit és tartalmának fő vo­násait. A Honvédelmi Bizottság úgy találta, hogy az előtéri esztett javaslat bevezető szövege nem tükrözi eléggé ezeket a szükséges tartalmi élel­meket, így nem jut benne határozott és világos kifeiezésre államunk politikájának az az alap­tétele, hogy dolgozó nénünk a szocializmust építi és ehhez békére és biztonságra van szük­sége, ezzel a törekvéssel télies összhangban fog­lalja törvényi szabályozás keretébe a honvédel­mi kötelezettséget is. Kifejezésre kell továbbá juttatni azt is, hogy az úi törvény alkotmán vünk korábbi alapvető rendelkezésének megfelelően az ecfv­séges szocialista jogrendszer felépítésének fo­lyamatában, mint az úi politikai, társadalmi és gazdasági alán kialakulását kisérő és azt szol­gáló Pf*vik iogi felépítmény kerül beiktatásra Népköztársaságunk törvénvhozása által a leg­magasabb rangú jogforrásaink sorába. Megalko­tására tehát ezért került sor. Végül a törvény rendeltetését tényleges tartalmának megfelelően kell akként megjelöl­ni, hogy benne azoknak a kötelezettségeknek a rendszere nyer szabályozást, amelyeknek — mint az alkotmányból folyó alapvető kötelezettségek­évi december 1-én, csütörtökön 774 nek — a teljesítését a haza védelme az állampol­gároktól és az állami szervektől békében, illető­leg háború idején megköveteli. Mindezekhez képest javasoljuk, hogy a törvény bevezető szövegéül az országgyűlés a következőket fogadja el: ,,A Magyar Népköztársaság dolgozó népe a szocializmust békében és biztonságban kívánja építeni. Ez a törvény államunk következetes békepolitikájával összhangban, az országban bekövetkezett mélyreható társadalmi és gazda­sági átalakulásra épülő egységes szocialista jog­rendszer keretében, az állam polgárainak és szerveinek az alkotmányból folyó azon alapvető kötelezettségeit állapítja meg, amelyeknek tel­jesítését a haza védelme békében és háború idején megkívánja." 2. A Bizottságnak második kiegészítő ja­vaslata a nők hadkötelezettségére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos. A törvényjavaslat 12. §-ában foglalt rendelkezésekből is következik, hogy a nők hadkötelezettsége kivételes jellegű, az tehát nem tekinthető általánosnak, mint a férfiak esetében. A kivételes jellegre utal az a rendelkezés is, amely szerint a nőket a hadköte­lezettség csak háború idején terheli. A nők had­kötelezettségére vonatkozó további kivételes jelleg azonban, nevezetesen az. hogy a nők há­ború idején is csak szakszolgálatot teljesítenek, a törvényjavaslat szövegében nem jut egészen világosan kifejezésre. Ezért a Bizottság a törvényjavaslat 12. §-ának olyan kiegészítését javasolja, amelyből egyértelműen és világosan megállapítható, hogy a nőket a hadkötelezettség keretében kizárólag szakszolgálatra lehet igénybe venni és nem le­het őket fegyveres szolgálatra kötelezni. 3. A törvényjavaslat 24. §-ának (1) bekez­dése szerint a sorkatonai szolgálati kötelezett­ség tartama három év. A fejlett technika folytán a rendkívüli ki­képzési követelmények szükségessé tehetik, hogy egyes fegyvernemeknél vagy szolgálati ágaknál a sorállomány a teljes három évi idő­tartamban teljesítsen sorkatonai szolgálatot. Egyes fegyvernemeknél és szolgálati ágaknál viszont a behívott sorkötelesek három évnél rö­videbb idő alatt is kiképezhetők. A törvényja­vaslat erre tekintettel ad a honvédelmi minisz­ternek felhatalmazást, hogy egyes fegyver­nemeknél, illetőleg szolgálati ágaknál a kikép­zésre három évnél rövidebb időt állapítson meg. Előadódhat olyan helyzet, hogy nemcsak egves fegyvernemeknél, illetőleg szolgálati átraknál képezhetők ki három évnél rövidebb idő alatt a behívott sorkötelesek, hanem ez el­érhető általában egész sorévfolyamoknál is. A törvényi avaslat viszont nem ad a honvédelmi miniszternek felhatalmazást arra, hogv három évnél rövidebb sorkatonai szolgálati időt álla­pítson meg egész sorévfolyamok esetében, A Bizottság iavasolia a honvédelmi minisz­ter felhatalmazását ilyen irányban kiterjesz­teni. 4. A törvényjavaslat több rendelkezésével szoluália azoknak az érdekeit, akik a katonai szolgálat előtt már alkalmazásban voltak. Ilyen például a hadköteles munkaviszonyának (ter-

Next

/
Thumbnails
Contents