Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-13

773 Az Országgyűlés 13. ülése 1960, telezettség vonatkozásában is számos helyes rendelkezéssel kívánja elősegíteni. A javaslat szabályozásai e két kötelezettség esetében is helyesen tükrözi a gyökerében megváltozott politikai, társadalmi és gazdasági rendet. A javaslatnak — szemben a régi törvénynyel — leglényegesebb újítása, hogy a munkakötelezettség elrendelését és az anyagi jellegű szolgáltatásokra kötelezést kizárólag háború esetére, illetőleg az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idejére engedi meg és csak rendkívül szűk körben teszi lehetővé a szolgáltatások igénybevételét az állami élet rendes menete során, tehát a szoros értelemben vett béke idején. A törvényjavaslatnak a rendkívüli intézkedésekről szóló hatodik részét illetően a Bizottság elvi szempontból nyomatékosan rámutat, hogy a rendkívüli intézkedések elrendelésére adott felhatalmazások messze mögötte maradnak a fasizmus idején a kormánynak adott kivételes hatalomnak és a javaslat csak olyan mértékben és körben engedi az egyes állampolgári jogok korlátozását, még háború idején is, amilyen mértékben és körben azok a haza eredményes védelme érdekében elengedhetetlenek. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi bizottság behatóan megvitatta az új törvény előttünk fekvő javaslatát, valamint annak indokolását is. Ennek alapján a javaslat egészével egyetért, felmerült azonban néhány módosítás szükségessége is, amelyeket a Bizottság nevében a következőkben terjesztek az országgyűlés elé. A módosításra vonatkozó szöveget képviselőtársaim megkapták, így a továbbiakban indokolni kívánom a módosításokat. 1. A törvény bevezető szövegének, mint ünnepélyes és alapvető elvi kinyilatkoztatásnak tömören, de átfogóan kell macában foglalnia a törvényhozás jogpolitikai indítékait, a törvény céliát és rendeltetését, valamint a benne foglalt jogi szabályozás kereteit és tartalmának fő vonásait. A Honvédelmi Bizottság úgy találta, hogy az előtéri esztett javaslat bevezető szövege nem tükrözi eléggé ezeket a szükséges tartalmi élelmeket, így nem jut benne határozott és világos kifeiezésre államunk politikájának az az alaptétele, hogy dolgozó nénünk a szocializmust építi és ehhez békére és biztonságra van szüksége, ezzel a törekvéssel télies összhangban foglalja törvényi szabályozás keretébe a honvédelmi kötelezettséget is. Kifejezésre kell továbbá juttatni azt is, hogy az úi törvény alkotmán vünk korábbi alapvető rendelkezésének megfelelően az ecfvséges szocialista jogrendszer felépítésének folyamatában, mint az úi politikai, társadalmi és gazdasági alán kialakulását kisérő és azt szolgáló Pf*vik iogi felépítmény kerül beiktatásra Népköztársaságunk törvénvhozása által a legmagasabb rangú jogforrásaink sorába. Megalkotására tehát ezért került sor. Végül a törvény rendeltetését tényleges tartalmának megfelelően kell akként megjelölni, hogy benne azoknak a kötelezettségeknek a rendszere nyer szabályozást, amelyeknek — mint az alkotmányból folyó alapvető kötelezettségekévi december 1-én, csütörtökön 774 nek — a teljesítését a haza védelme az állampolgároktól és az állami szervektől békében, illetőleg háború idején megköveteli. Mindezekhez képest javasoljuk, hogy a törvény bevezető szövegéül az országgyűlés a következőket fogadja el: ,,A Magyar Népköztársaság dolgozó népe a szocializmust békében és biztonságban kívánja építeni. Ez a törvény államunk következetes békepolitikájával összhangban, az országban bekövetkezett mélyreható társadalmi és gazdasági átalakulásra épülő egységes szocialista jogrendszer keretében, az állam polgárainak és szerveinek az alkotmányból folyó azon alapvető kötelezettségeit állapítja meg, amelyeknek teljesítését a haza védelme békében és háború idején megkívánja." 2. A Bizottságnak második kiegészítő javaslata a nők hadkötelezettségére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos. A törvényjavaslat 12. §-ában foglalt rendelkezésekből is következik, hogy a nők hadkötelezettsége kivételes jellegű, az tehát nem tekinthető általánosnak, mint a férfiak esetében. A kivételes jellegre utal az a rendelkezés is, amely szerint a nőket a hadkötelezettség csak háború idején terheli. A nők hadkötelezettségére vonatkozó további kivételes jelleg azonban, nevezetesen az. hogy a nők háború idején is csak szakszolgálatot teljesítenek, a törvényjavaslat szövegében nem jut egészen világosan kifejezésre. Ezért a Bizottság a törvényjavaslat 12. §-ának olyan kiegészítését javasolja, amelyből egyértelműen és világosan megállapítható, hogy a nőket a hadkötelezettség keretében kizárólag szakszolgálatra lehet igénybe venni és nem lehet őket fegyveres szolgálatra kötelezni. 3. A törvényjavaslat 24. §-ának (1) bekezdése szerint a sorkatonai szolgálati kötelezettség tartama három év. A fejlett technika folytán a rendkívüli kiképzési követelmények szükségessé tehetik, hogy egyes fegyvernemeknél vagy szolgálati ágaknál a sorállomány a teljes három évi időtartamban teljesítsen sorkatonai szolgálatot. Egyes fegyvernemeknél és szolgálati ágaknál viszont a behívott sorkötelesek három évnél rövidebb idő alatt is kiképezhetők. A törvényjavaslat erre tekintettel ad a honvédelmi miniszternek felhatalmazást, hogy egyes fegyvernemeknél, illetőleg szolgálati ágaknál a kiképzésre három évnél rövidebb időt állapítson meg. Előadódhat olyan helyzet, hogy nemcsak egves fegyvernemeknél, illetőleg szolgálati átraknál képezhetők ki három évnél rövidebb idő alatt a behívott sorkötelesek, hanem ez elérhető általában egész sorévfolyamoknál is. A törvényi avaslat viszont nem ad a honvédelmi miniszternek felhatalmazást arra, hogv három évnél rövidebb sorkatonai szolgálati időt állapítson meg egész sorévfolyamok esetében, A Bizottság iavasolia a honvédelmi miniszter felhatalmazását ilyen irányban kiterjeszteni. 4. A törvényjavaslat több rendelkezésével szoluália azoknak az érdekeit, akik a katonai szolgálat előtt már alkalmazásban voltak. Ilyen például a hadköteles munkaviszonyának (ter-