Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-12
703 Az Országgyűlés 12. ülése I960 lom, s ezzel párhuzamosan javult az áruellátás, de nem utolsósorban hozzájárult ehhez az eredményhez a kereskedelmi dolgozók szorgalmas és szakszerű munkája is. A vásárlóerő növekedését bizonyítja, hogy az élelmiszercikkekből 13,9 százalékkal, a ruházati cikkekből 11,8 százalékkal nőtt az áruforgalom. Emellett a vendéglátóipar forgalma is 5,2 százalékkal növekedett az elmúlt évihez viszonyítva. Ezekből a számokból kitűnik, hogy amíg a bolti kereskedelem különböző fő árucsoportjainak forgalma általában 12 százalékkal emelkedett, a vendéglátó iparé 5,2 százalékkal. Tehát megyénk dolgozói nem arányosan költenek szórakozásra is, hanem inkább a nagyobb értékű kereskedelmi és élelmiszer cikkeket vásárolják szívesen. Megállapítható, hogy a vendéglátóipari szórakozás mellett egyre nagyobb mértékben veszik igénybe az otthoni szórakozást. Megyénkben az elmúlt évben 1301 televíziót, 702 lemezjátszót, 7612 rádiót, és 596 magnetofont vásárolt a lakosság. A kiskereskedelem 12 százalékos fejlődésével szemben a hálózat nem egészen egy százalékkal bővült. Tehát szükségesnek mutatkozik, hogy a kereskedelmi forgalom növekedése mellett a hálózat fejlesztésére nagyobb anyagi eszközöket biztosítsunk. Megyénkben a kereskedelmi egységek korszerűsítésére, gépesítésére az elmúlt évben jelentős Összegeket fordítottunk. A tanácsi kereskedelemben erre a célra 148 százalékkal fordítottunk többet, mint az elmúlt évben. A korszerűsítéssel egyidejűleg az arra alkalmas egységeket önkiszolgáló, önkiválasztó boltokká alakítottuk át. Ennek ellenére Baranya megye és Pécs viszonylag elmaradt az új értékesítési módszerek elterjesztésében. Például Komlónak, amelynek közel 25 ezer lakosa van, egyetlen újrendszerű boltja sincs. De ehhez hasonló a helyzet Pécs város területén is. Az eddig elmondottakból is megállapítható, hogy Baranya megye kereskedelmi helyzete a meglevő kisebb hibák ellenére is az elmúlt évben kedvezően alakult. Véleményünk szerint ezeket az eredményeket még növelni lehetett volna, különösen a bolthálózat fejlesztése terén, ha a különböző szaktárcák együttműködése jobb lenne. Itt elsősorban a Nehézipari Minisztériumra gondolunk, mivel a kötelező járulékos beruházásainak végrehajtását sok esetben elhanyagolja. Például a komlói szénbányászati tröszt felépítette a Komló kenderföldi lakóházakat, már 1956-ban, de az 509-es számú épületbe tervezett kereskedelmi helyiségeket még a mai napig sem adták át a rendeltetésének, hanem raktárnak használja az építőipar. Nincs még befejezve egy húsboltnak, egy rövid-, kötöttáru és egy háztartási boltnak szánt helyiség. Ugyancsak Komló Dávidföldön nem építettek meg egy üzletházat, pedig annak berendezési tervei is készen vannak már két éve. Szászvároson fél éve készen van egy üzletház, csak egyes biztonsági berendezések nem készültek el és emiatt természetesen nem lehet megnyitni a boltot. Ehhez hasonló példákat Pécs város két új városrészéről is lehetne hozni (Meszes és Űjmeévi augusztus 5-én, pénteken 704 csekaljáról). De az is lehet, hogy ez országosan problémát jelent. Meg kell említeni röviden egy régóta húzódó kérdést, éspedig az állami és szövetkezeti szektor közti területrendezés kérdését. Vannak területek a megyében, ahof úgy az állami, mint a szövetkezeti szektor jelen van. Azonban itt nem lehet egészséges versenyről beszélni, mert ez a verseny mindkét szektornak csak költségtöbbletet okoz, ami népgazdasági szempontból hátrányos, mivel egyes helyeken a bolti szakosítás nem történt meg. Mindkét szektor készletez ugyanazon cikkekből, ami jelentős felesleges állóeszköz lekötését eredményezi és zavarja a bolthálózat elosztásának és a boltok nyitvatartásának gazdaságos megszervezését is. Például Pécsvárad, ahol egy utcában közel egymáshoz van egy állami és egy szövetkezeti ruházati bolt, mind a két boltnak két és félmillió forint értékű készlete van. Vagy Szigetváron egymással szemben van két ruházati bolt. Az állami boltnak két és félmillió, a szövetkezeti boltnak egymillió forint értékű készlete van. Az állami bolt évi forgalma 12 millió forint, a szövetkezeti boltnak évi hárommillió forint forgalma van. De ehhez hasonló helyzet majdnem minden járási székhelyen megtalálható. Kérdés, szükséges-e ilyen helyeken a két szektor jelenléte? Végezetül egy-két problémát szeretnék felvetni, amit képviselői teendőim ellátása közben vetettek fel a dolgozók. • Az elmúlt évben hiánycikk volt a kereskedelemben a gyermekruházati cikkek közül a klottköpeny és -nadrág, valamint a tornacipő. Ugyancsak nem volt kielégítő az ellátottság az iskolai szerekből, egyes tankönyvekből, rajztáblákból és füzetekből. Azt azonban nem tudnám megmondani, hogy ez az ipar, vagy a kereskedelem hibájából fordult-e elő. Mindenesetre sok bosszúságot okozott a lakosságnak. Nem kisebb jelentőségű probléma a kenyérellátás terén levő hiányosság sem, elsősorban Pécsett, ahol az apró szétszórt, korszerűtlen üzemek okozzák a minőségi hiányokat és néha — ami jelenleg is előfordul — az ellátás hiányosságait is. Itt arról van szó, hogy vannak napok, amikor Pécsett nem lehet a délutáni órákban kenyeret kapni, pedig a dolgozók egy része inkább munkaidő után vásárolná meg a részére szükséges kenyeret. Azonban mire odajutnak, már üresek a boltok. Ezeket a hiányosságokat főleg azért vetem fel, hogy tanulságként fel lehessen használni az 1960. évi terv végrehajtása során. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülésén Tausz elvtárs, belkereskedelmi miniszter beszámolója azt bizonyítja, hogy a kereskedelemben meglevő hiányosságok ismeretesek, s kijavításukra erőteljes intézkedések történtek. Ezek alapján joggal bizhatunk abban, hogy a megyénkben levő hibákat is kijavítják. Ezért az országgyűlés kereskedelmi bizottsága, a Baranya megyei képviselőcsoport és a magam nevében elfogadom az 1959. évi állami
