Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-12

687 Az Országgyűlés 12. ülése 1960. ügyi teljesítés a műszaki teljesítés értékénél lényegesen kevesebb, aminek az az oka, hogy az előző év utolsó negyedében a műszakilag megvalósult beruházások nagy részének pénzügyi rendezésére csak a folyó évben került sor. A folyó évben a Központi Statisztikai Plivatal adatai szerint a tavalyinál 13 százalékkal többet fordítottunk beruházásokra. A folyó évben előirányzott eszközök nagyobb részét szántuk a folyamatban levő beruházások befejezésére. Nyilvánvaló, hogy a népgazdaságra nem lehet közömbös, mikor lépnek üzembe 21,3 milliárd forintot kitevő beruházások, és mikor adnak több és olcsóbb terméket az országnak. A beruházások műszaki kivitelezésénél az előző évben tapasztalt fogyatékosságok a folyó évi beruházások során is előfordultak, ezért megszüntetésük érdekében fokozottabb erőfeszítéseket kell tenni. Az anyagellátási nehézségek helyenként a kivitelezési idő meghosszabbítását eredményezték. A felesleges szállítás megdrágíthatja a beruházásokat, a termelőszövetkezeti saját erő hiánya pedig helyenként késleltetheti a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttét. Még mindig nem elég határozott az a törekvés, hogy az új beruházások ne a jelenlegi műszaki-technikai színvonalat tegyék általánossá, hanem lehetőleg ez a műszaki technikai színvonal nagyobb legyen, élvonalban járó legyen. A közületek 1959. évi gazdálkodásában az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás javítása, továbbá a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt a főfeladat. A múlt évi költségvetés lehetővé tette az intézmények által nyújtott ellátás színvonalának javítását. Jobb volt az egészségügyi intézmények gyógyszerekkel, orvosi műszerekkel és egészségügyi szakfelszerelésekkel való ellátása, mint 1958-ban. A szociális és kulturális intézmények ellátási színvonalát segítette az intézmények ellátásának erősítése és az év során végrehajtott egészségügyi és pedagógus bérrendezés is. Mint a zárszámadásból kitűnik, a tanácsok szerepe, feladata és hatásköre is fokozatosan bővült. Az összes kiadásuk meghaladta a 11,6 milliárd forintot, ami az összes kiadásoknak több, mint 20 százaléka. A helyi igények fokozott kielégítését szolgálta a múlt évben is a községfejlesztési alap. Az alapokból eszközölt 1 171 millió forint kiadásból csaknem 720 millió forintot fordítottak beruházásokra és több mint 180 millió forintot felújításokra. A társadalmi munka és a helyi anyagok értéke együttesen megközelítette a 150 millió forintot. Ennek segítségével helyi utakat, járdákat, parkokat és piacokat létesítettek, több, mint kétmillió négyzetméter területen, több mint 420 kilométer hosszú vízvezetéket, illetve belvízcsatornát, 184 hidat, számos gazdasági épületet — silótárolót, mázsaházat — építettek, korszerűsítették a közvilágítást, 1120 autóbusz várótermet, 46 fürdőt és strandot építettek, 165 új kutat fúrattak, 64 törpevízművet és víztárolót létesítettek. A létrehozott egészségügyi és kulturális épületek száma megközelíti az 1040-et. E jelentős eredmények mellett azonban fel kell figyelni arra is, hogy a tanácsok ilyen célokra szolgáló évvégi pénzmaradványa évről évévi augusztus 5-én, pénteken 688 re emelkedik. Miközben az állam több mint félmilliárd forinttal támogatta a községfejlesztési alapokat, ennél is nagyobb összeget — több mint 600 millió forintot — nem voltak képesek anyagi-műszaki fedezet hiányában felhasználni. Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és megállapította, hogy a zárszámadás valóban sokoldalúan és mélyrehatóan elemzi az elmúlt évben elért eredményeinket, de hű képet, nyújt a felmerült fogyatékosságokról is. Külön érdeme a jelentésnek, hogy értékeli a minisztériumok, valamint a tanácsok gazdálkodását, s ezzel elvi segítséget nyújt a munka általános megjavítására. A bizottságok megállapították, hogy az 1959. évi állami költségvetés végrehajtása megfelelt a népgazdasági terv célkitűzéseinek, lehetővé tette a hároméves tervben megjelölt feladatok teljesítését. Ezért a terv és költségvetési bizottság nevében javaslom a tisztelt országgyűlésnek, hogy az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést fogadja el (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (11,44.) ÍSzünet: 11.44^12.05. Elnök: RÖNAI SÁNDOR.") ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Szólásra következik Blaha Béla képviselőtársunk. BLAHA BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az 1959-es év népgazdasági költségvetés végrehajtásának munkaügyi részéhez kívánok hozzászólni, érintve azokat az eredményeket, problémákat, amelyek ebből a szempontból jellemezték az 1959-es gazdasági évet. Egyben ezeknél a kérdéseknél szólni kívánok a Munkaügyi Minisztérium tevékenységéről is. Hozzászólásom első részében a termelékenység növelésével kapcsolatos kérdéseket kívánom kiemelni, mint olyant, amely a párt Központi Bizottsága márciusi „a szocializmus építésének meggyorsításáról" szóló határozatának végrehajtása szempontjából a legfontosabb. Ismeretes mindenki előtt, hogy a korábbi években a termelés növelésének jelentős részét nem a termelékenység emelésével, hanem létszámtöbblettel biztosítottuk. Az 1959-es évben ezen a téren jelentős eredményt értünk el, mert az 1958-as évhez viszonyított 10,5 százalékos termelésnövekedésnek körülbelül egyharmada a termelékenység emelkedéséből származott. Az 1960-as évben a termelés emelkedésének legalább 50 százalékát kell biztosítani a termelékenység növelésével. Az első félév eredményei azt mutatják, hogy ezt teljesítették, sőt, 2 százalékkal túl is teljesítették. Mi, bányászok, nem szeretünk dicsekedni és nem mondjuk azt, hogy nincsenek problémáink és tennivalóink, de el kell mondanunk, hogy az előirányzott termelésnövekedést 97 százalékban a termelékenység növekedésével biztosítottuk. A tervezett 50 százalékos arányszám alatt maradtak olyan fontos iparágaink, mint a végy-