Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-12

685 Az Országgyűlés 12. ülése 1960. évi augusztus 5-én, pénteken 686 Az év folyamán 340 millió forint költségkihatással felemelték a családi pótlékot is. Vagyis ebből is látható, hogy az életszínvonal rendszeres és állandó emelése kormányunknak állandóan alapvető tevékenysége. Tisztelt Országgyűlés! A folyó évi vállalati gazdálkodás nem végleges adatai. szerint az egész évre tervezett feladat megoldásának nehézségei még hátra vannak. Az állami iparvállalatok 100 forint termelési értékre jutó költsége az év első negyedében ugyan 3,7 forinttal kisebb volt, mint egy évvel korábban, de ugyanakkor 2,3 forinttal nagyobb volt, mint az elmúlt év utolsó negyedében. Az 1959. évi átlagos költségszinttel megegyező költség az állami ipar egészében 1,5 forinttal haladta meg az 1960-ra előirányzott költségszintet. Ez nem a legkedvezőbb. De még ennél is kedvezőtlenebb volt a helyzet az építőiparban és az építőanyagiparban, a gépgyártásban és a tanácsi iparban. Ennek folyományaként az első negyedévi összes vállalati eredmény 3 százalékkal kevesebb, mint amenynyi tervezve volt. A második negyedévi gazdálkodásra vonatkozóan a mérlegbeszámolók még nem állnak rendelkezésre, s ezért nincsenek összesített adatok. De a különböző adatokból és többek között abból, hogy az első félévben az előző évhez és a tervhez képest is a termelési többletnek nagyobbik része származott a munkatermelékenység emelkedéséből, feltételezhető, hogy a termelési költségek színvonala már a második negyedév átlagában megközelítette, vagy esetleg el is érte az éves tervben előirányzott költségszínvonalat. Az idén természetesen már lényegesen nehezebb olyan mértékű költségcsökkentést elérni, mint a múlt évben, amikor a termelői árrendezés lazaságai is segítettek a vállalatoknak. Vállalatainknak tehát komolyan neki kell gyűrközniük olyan többleteredmény eléréséhez, amely mellett a népgazdaságnak 1960-ra is biztosítja az 1959-es évinél magasabb szintet, a dolgozóknak pedig a magasabb nyereségrészesedést. Hogy ezt elérhessék, főleg az anyag- és rezsiköltségek csökkentése, a termelés korszerűsítése, a műszaki fejlesztés terén kell a tartalékokat feltárniuk. Tisztelt Országgyűlés! Köztudomású, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődése következtében a szocialista szektor részesedése az ország szántóterületéből 1960. március végéig 74,3 százalékra növekedett. Két év alatt mintegy 624 000 család közel 700 000 tagja lépett a szocialista gazdálkodás útjára. Az állami költségvetésen keresztül munkásosztályunk, egész népünk hatalmas támogatást nyújt termelőszövetkezeti parasztságunknak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. A több milliárd forintot kitevő támogatásból csak a hosszú- és középlejáratú hitelek, gépállomási díj- és adókedvezmények, valamint a vissza nem térítendő állami támogatás összege kereken 5,7 milliárd forintot tett ki 1959-ben. Állami gazdaságaink, gépállomásaink és a már megszilárdult régi és egyes új termelőszövetkezeteink elért eredményei a növénytermelésben és az állattenyésztésben kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorának nyújtott nagyarányú támogatás hasznos befektetés. Ennek a befektetésnek gyümölcse természetesen nem azonnal, hanem csak az elkövetkezendő esztendőkben érlelődik meg teljesen. Az elmúlt év tapasztalata igazolta azt is, hogy ha helyesen veszünk számba minden lehetőséget, akkor az a kettős feladat, hogy a mezőgazdaság viszonylag gyorsütemű átszervezésével egyidejűleg emeljük a mezőgazdasági termelést is. sikerrel megoldódik. A mezőgazdasági termelés 1959-ben 4,5 százalékkal több volt, mint 1958-ban és meghaladta a tervezettet is. Mindezekben természetesen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jó eredményei jutnak kifejezésre. A közeljövőben döntő fordulatot kell elérni az állattenyésztésben, ahol a hozamok fokozása és a költségek csökkentése terén van sok tennivaló. Mindenekelőtt gondoskodni kell az anyaállomány — tehenek és kocák állományának — emeléséről, s mind a közös, mind az egyéni és háztáji gazdaságokban az elhullások csökkentésével és az indokolatlan kiselejtezések megszüntetésével is elő kell mozdítani a termelést. Az is fontos, hogy a közös állatállomány előbb-utóbb kizárólag saját nevelésből gyarapodjék. Az állati termékek, így például a hús, a tej, a tojás és a többi emelésének egyik legfőbb forrása a takarmány termelés mellett a takarmányfélék lehető leggazdaságosabb felhasználása. az okszerű gazdálkodás, s nem lebecsülendők a növénytermelés fejlesztése terén reánk váró feladatok sem. Ezeken kívül természetesen még számos üzemgazdasági, üzemszervezési és egyéb feladatokat is meg kell oldani. A termelőszövetkezetek 1959. évi zárszámadása terén a régiek egy kat. holdanként! közös áruértékesítése 38,9 százalékkal haladta meg az 1958. évit, A régi szövetkezetek 1959-ben országos átlagban holdanként 758 forinttal több árut értékesítettek és ebből a többletből 410 forint a növénytermelésre, 187 forint pedig az állattenyésztésre jutott. Ezek az eredmények új termelőszövetkezeteink számára sem elérhetetlenek. A jó új szövetkezetek közös áruértékesítése kat. holdanként már 1959-ben, az indulás évében sem volt rosszabb, mint a régi gyenge szövetkezeteké. A 100 kat. holdra jutó kukorica, burgonya árumennyisége pedig már nagyobb volt az új jó szövetkezeteknél, mint a régi gyenge szövetkezeteknél. Az elért eredményekkel természetesen még távolról sem lehet megelégednünk, mert ilyen vonatkozásban a tartalékok kihasználásának még csak a kezdeténél tartunk. Tisztelt Országgyűlés! Ezek a kiemelkedő gazdasági eredményeink nem jöhettek volna létre, ha a felszabadulás után nem törekedtünk volna következetesen hazánk szocialista iparosítására, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság alapjainak lerakására. A népgazdaság fejlesztése évről évre a nemzeti jövedelem jelentős hányadát kötötte le. 1959-ben például az előző évinél mintegy 40 százalékkal fordítottunk többet beruházásokra. Eredeti beruházási terveinket sikeresen teljesítettük, a felemelt terv azonban nem teljesült. A költségvetésben elszámolt pénz-