Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-12

679 Az Országgyűlés 12. ülése 1960. évi augusztus 5-én, pénteken 680 az árakat, mint lefelé. Ezen változtatni kell. Biztató mindenesetre az, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorában a zöldségtermelés már most „polgárjogot nyert" és széles körben terjed. A jövedelmezőség növelésére irányuló törekvésekkel mind az állami vállalatok, mind a szövetkezetek viszonylatában egyetérthetünk és azokat támogatjuk. Hiszen a vállalati önköltség csökkentéséből és a jövedelmezőségi színvonal növeléséből származik végül is a nemzeti jövedelem növekedésének jelentős része. Ezért továbbra is éleszteni, ösztönözni kell a jövedelmezőség növelését. Ezt a helyes elvet azonban nem lehet minden területen mereven alkalmazni, mert helyenként az élet mást kíván. A kulturális területen működő vállalatoknál például semmiképpen nem lehet olyan döntő szerepe a nyereségnek, mint a termelőüzemeknél. Indokolt például, hogy a Moziüzemi Vállalatok az MSZMP művelődési politikájának megfelelően a jövőben több ifjúsági előadást tartsanak, melyek a nyereséget nem növelik ugyan, mégis szükségesek. Hasonló a helyzet néhány kommunális vállalatunknál is. A Vízműveknél például a hálózatfejlesztés, vagy a szolgáltatott vízmenynyiség növelése feltétlenül szükséges. Ezek nem emelik, hanem némiképpen rontják a gazdaságosságot, mégis a lakosság jobb vízellátása érdekében nem térhetünk ki a feladat megoldása elől. Népgazdaságunknak ezen túlmenően nincs szüksége olyan nyereségre sem, amelyet a fogyasztók rovására szereznek egyes vállalatok a minőség rontásával, vagy a szolgáltatások csökkentésével. Ilyenek ma már csak elvétve fordulnak elő, de ahol előfordulnak, ott adminisztratív eszközzel és felvilágosító szóval egyaránt fel kell lépni ezekkel szemben. Legutóbb például a TÜKER Vállalat a hitelakció keretében bonyolított tüzelőanyag számlázásánál a tűzifát „aprított fá"-nak számlázta a fogyasztóknak. A tűzifa azonban valójában nem volt aprított, hanem csak keresztbefűrészelt. Ilyen módon a fogyasztó közönség a valóságos értéknél kevesebbet kapott pénzéért, emellett a férjeknek otthon sokat kellett aprítaniuk, a vállalat megtakarítása pedig nyereségként jelentkezett. A Pénzügyminisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium ez ellen fellépett és intézkedett, hogy ilyen megtakarításból eredő többletnyereséget az anyagi érdekeltség szempontjából vonják le a vállalat nyereségéből. Hasonló visszásságokat találhatunk még egyes vendéglátóipari egységek esetében, melyek egy-két osztállyal magasabbra vannak sorolva, mint amit az egységek felszereltsége, kulturális színvonala indokol. Vagy az osztályba sorolást kell lejjebb szállítani, vagy a kulturált felszereltség színvonalát kell javítani. Budapesten például a Vendéglátóipari Trösztnél mintegy 100 esetben indokolt összhangba hozni az egységek színvonalát a Belkereskedelmi Minisztérium megállapítása szerinti osztálykategóriával, de eddig mindössze egy-két esetben hajtották ezt végre. Ismeretes, hogy az export gazdaságosságának növelése gazdasági életünk egyik fontos és sokat vitatott kérdése. 1957 óta megteremtettük ennek még nem tökéletes, de gyakorlatilag is használható mérési módszerét. Mintegy 2000 fontos exporttermékre vonatkozólag már rendelkezünk alapul vehető adatokkal. A kiaknázható lehetőségekre csupán néhány egyszerű példát említek meg. A meggyet nyolcféle formában exportáljuk. Ugyanennek a terméknek különböző formában történő exportja azonban a gazdaságosság szempontjából is különböző. Tőkés viszonylatban például a lekvárként értékesített meggynél ugyanannyi devizát négyszer annyi, a mélyhűtött meggynél kétszer annyi forint felhasználásával termelünk ki, mint a naturális formában eladott meggynél. Hasonló helyzetet találhatunk az exportcipők különféle fajtáinál is. 15 féle bőrcipő közül a legjobban értékesíthető fajta révén negyedannyi forint ráfordítással termelünk ki egy devizaegységet, mint a legkedvezőtlenebbnél. A gépipari termékek közül pedig a háromfázisú árammérő majdnem kétszer olyan gazdaságos, mint az egyfázisú. A gyártmánystruktúra ^ helyesirányú eltolásával tehát népgazdaságunk számára jelentős tartalékokat hozhatunk felszínre. Másirányú példa, de ugyancsak az exportgazdaságosság növelésének lehetőségeit világítja meg, a CHEMOLIMPEX Vállalat és a Rákoskeresztúri Egyesült Vegyiművek együttműködése. Közösen elhatározták, hogy megváltoztatják a gyártmányfajtákat és a meglevő ecetsav üzem épületében — minden további építkezés nélkül — az ecetsavnál hússzor értékesebb import gyomirtószert fognak termelni, mivel érdemesebb és olcsóbb az ecetsavat importálni a gyomirtószer helyett. A gazdaságtalan termék gazdaságosabbal való helyettesítése ebben az egyetlen esetben — amellett, hogy 2—2,6 millió dollár importmegtakarítást jelent — körülbelül 50 milliós nyereségtöbblettel is jár. Az export gazdaságosságának növeléséért még sokat tehetünk. El kell érnünk, hogy minden érdekelt gazdasági vezető és a dolgozók is törjék a fejüket új és új lehetőségek felkutatásán és fogjanak össze azok kivitelezésére is. Növekvő költségvetésünk egyensúlya megköveteli, hogy a gazdaságosság növelése érdekében további intézkedéseket tegyünk az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és közlekedésben. Javítani kell minden szinten a gazdasági irányító munkát. Vonatkozik ez a vállalatokra, a tanácsokra, a szakminisztériumokra, a Pénzügyminisztériumra és az Országos Tervhivatalra is. Tisztelt Országgyűlés! A tanácsok feladata és szerepe az állami költségvetés végrehajtásában rendkívül megnövekedett. Míg 1951-ben a tanácsi szervek költségvetése mindössze 3 milliárd volt, a múlt évben már a 11 milliárd forintot is meghaladta. A múlt évi állami költségvetés előirányzataiból a kulturális kiadásoknak 54,2 százalékát, a szociális és egészségügyi kiadásoknak — leszámítva a családvédelemre, a táppénzre, nyugdíjra és gyógyszerellátásra fordított összegeket — 62,2 százalékát a tanácsok használták fel. A tanácsok feladatainak és hatáskörének növekedését mutatják azok az adatok is, melyek a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok gazdálkodására vonatkoznak. Az 1014 tanácsi vál-