Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-2
65 Az Országgyűlés 2. ülése 1959. február 18-án, szerdán 66 amelyek akadályozzák a helyes anyaggazdálkodást. Mint mondottam, az anyagellátás helyzete igen jó, de a tervek gyakori változtatása miatt a készletek alakulása sok esetben nem a legmegfelelőbb. Az elmúlt év folyamán például az 1958. évi előzetes tervjavaslat után a terv az év végéig 15 esetben módosult. 1958 májusa óta, amikor először kaptuk meg az 1959. évi terveket, ezek a tervek eddig négy esetben módosultak. Igaz, hogy ezek a módosítások legtöbb esetben a menetközben felmerülő exportigényekre vezethetők vissza, ami sok esetben tervösszetételváltozást is von maga után, nemcsak forintváltozást. Ennek következménye azután az, hogy bizonyos megrendelt anyagainkat a kooperáló vállalatok leszállítják, nekünk át kell vennünk. Ugyanakkor legyártásukra az eredetileg betervezett időben nem kerül sor, ami norma feletti készletek növekedéséhez vezet. A Csepel Autógyár viszonylatában — tapasztalatok alapján — ez több mint 13 millió forintot jelent évente. Véleményem szerint az említett okok nagyban akadályozzák a helyes készletezés megvalósítását, másrészt az alapanyaggyártás tervszerű bizlosítását is akadályozzák országos szinten. A jobb anyaggazdálkodásra és fokozottabb anyagtakarékosságra ösztönzi a vállalatokat az ez évben bevezetett termelői árrendezés is. Az új termelői árrendszer amellett, hogy bevezetése iníí 0lt VOlt ' na ^ ban hozzásegíti az üzemeket ahhoz, hogy mérni tudják a tényleges önköltségeket, hogy helyes intézkedéseket tudjanak tenni a leggazdaságosabb anyagfelhasználásokra, s ugyanakkor tervszerűbbé lehet tenni a gyártmányok önköltségének csökkentését is. Fel szeretném azonban hívni az illetékesek "gyeimét arra, hogy az említett intézkedések végrehajtását akadályozza az, hogy több olyan cikk van még, amelyre a mai napig sincs ár, árjegy* ek » így például nincsen a villamos kapcsolókra es készülékekre, világító testekre, villamos fényiorrasokra. Mindezek vitákra adnak alkalmat a szállító es megrendelő vállalatok között, nem beszelve arról, hogy akadályozzák az említett intézkedés végrehajtását. Hozzászólásomban szeretném kiemelni, hogy loäi íf nkat és a népgazdaság egész helyzetét »oö-ban elsősorban az eredmények és a fejlőrf' nem Pedig a hiányosságok jellemezték. A eimerulo hiányosságok felszámolása azonban a nunka további megjavítását teszi kötelezővé mindannyiunk számára. Ív Em 1 lítet Í em már, hogy az elmúlt két év hegyes politikája és intézkedései nemcsak a gazdaZ*^ 1 . munkában tükröződnek vissza, hanem éreznetok a dolgozók fokozottabb bizalmában a párt, es a kormány iránt. Határozottan merem ezt kid k teni ' mert 0tt élek közottük ' és amit mon_ ok, nagyon sok munkatársam véleményére alapozom. A legfőbb tényező ebben a kérdésben véleményem szerint az volt, hogy a párt helyes e b az élet et reálisan értékelő politikát teremtett eoben az országban, ami elsősorban az ellenforradalmi események lezárása után megteremtett nyugodt politikai légkörben mutatkozott meg. nozzajárult azonban a munkásosztály helyzetéORSZÁGGYŰLÉSI ERTEStTÖ nek felülvizsgálása is és az ezzel kapcsolatban hozott határozatok, amelyek nagy részben megvalósultak, részben pedig megvalósulás alatt vannak. Ilyen volt például az új nyugdíjtörvény, amely fokozott elismerést jelentett a becsületes munkában megöregedett dolgozók felé és egy sor igazságtalanságot számolt fel. Vagy például ilyen volt az egészségügyi dolgozók fizetésének rendezése is. Az állandóan növekvő bizalom a fizikai dolgozókon kívül a műszakiak sorában is fokozatosan érezhető. Itt is helyes volt a párt türelmes politikája, ami most kezdi meghozni gyümölcsét. Ezt is a mi gyárunkban tudom a legjobban lemérni, de azt hiszem, hasonló eredmények vannak az egész országban. Gyárunkban a bizalom légköre műszaki dolgozóink részéről új alkotásokban nyer kifejezést mind technikai, mind munkaszervezési téren. Ez a bizalom eredményezte véleményem szerint 1958-ban a gyártás területén megalkotott új, korszerű technológiákat, többek iközött a porkohászat, a precíziós öntés, a hidegfolyatás kísérleti gyártását, bevezetését az autóalkatrészekre vonatkozólag. A továbbiakban műszakiaink új, nagy teljesítményű motort konstruáltak a régi típus megtartása mellett. Ezenkívül több különleges gépkocsi gyártását kezdtük el, például a nyerges-vontató és a cementszállító kocsikét. Véleményem szerint a fentiek mind a műszakiak megváltozott hozzáállását jelentik a szocializmus építéséhez, még akkor is, ha egy részük nem minden kérdésben ért velünk egyet. Ez az egészséges fejlődés volt az alapja az 1958. évi eredményeknek, de szükséges továbbá — és ezt munkásosztályunk el is várja —, hogy a munkásosztály helyzetének felülvizsgálásából született határozatokat maradéktalanul hajtsa végre ebben az országban mindenki, mert ez lesz a jövőbeli fejlődés eredményének további biztosítéka is. Mielőtt hozzászólásomat befejezném, szeretnék még egy-két szót szólni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéséről. Tudott dolog az, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem valósítható meg a munkásosztály aktív támogatása nélkül. Mi. a Csepel Autógyár dolgozói többségünkben egyet is értünk ezzel a támogatással, ez azonban eddig csak egymás közötti beszélgetésben, 'értekezleteken és taggyűléseken merült ki. A párthatározat következtében országos méretekben is kibontakozó termelőszövetkezeti mozgalom szervezéséből úgy kívánjuk kivenni részünket, hogy egyrészt a ráckevei járás terü! létén vállaltuk hét tsz patronálását, amelyeknek I elsősorban politikai, szakmai, szervezési és veze| tési segítséget nyújtunk, másrészt munkásaink i munkaidő után felkeresik a környező falvak I egyénileg dolgozó parasztjait, akikkel mint a ; munkásosztály szövetségeseivel elbeszélgetnek, ! hogy meggyőzzék őket az újról, a haladóról, à | nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Ügy gondolom, a munkásosztály ilyen irá! nyú segítsége nagyban elősegíti a mezőgazdaság
