Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-2

67 Az Országgyűlés 2. ülése szocialista átszervezését, s ezen keresztül a szocializmus felépítését. Befejezésül szeretném kihangsúlyozni, hogy a Münnich elvtárs által elmondottakkal teljes egészében egyetértek és a magam területén mindent el fogok követni a jövőben, hogy a kormány programja maradéktalanul végre legyen hajtva. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Minthogy a beszámolóhoz több felszólaló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a Tisztelt Országgyűlést jóváhagyólag tudomásul veszi-e a Minisztertanács beszámolóját? Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul veszi a Minisztertanács beszámolóját. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk második pontjaként következik a Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő békeszerződés tárgyában 1959. január 10-én tett javaslatával kapcsolatos állásfoglalás. Az Országgyűlés külügyi bizottságának határozata alapján a napirend előadója Kiss Károly elvtárs, a külügyi bizottság elnöke. KISS KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnöke beszédében foglalkozott az európai feszültség fő okával, a megoldásra váró német kérdéssel. Érdekes részletekkel támasztotta alá ezt az állásfoglalását dr. Ortutay Gyula és Németh Károly képviselőtársam. A békére vágyó emberiség széles tömegeit nyugtalanítja ez a probléma és az Országgyűlés külügyi bizottsága is szükségesnek látta, hogy az Országgyűlés mondjon véleményt a magyar népet közelről érdeklő német békeszerződés kérdésében. Erre annál is inkább szükség van, mert a közelmúltban ismét tanúi lehettünk a szovjet kormány nagyjelentőségű kezdeményezésének, amelyet a nemzetközi élet egyik legfontosabb, régóta megoldásra váró kérdése, a német probléma rendezése céljából tett. A szovjet kormány békeszerződés-tervezet kíséretében jegyzéket nyújtott át az érdekelt államoknak. Javasolta, kezdjenek tárgyalásokat a német kérdés rendezésére, a békeszerződés megkötésére. Ismeretes, hogy a potsdami egyezmény értelmében a háború után Németország területén egységes, demokratikus, békeszerető államnak kellett volna létrejönnie, amely egyszer s mindenkorra megszüntette volna a militarizmus feltámadásának, a fasizmus újjáéledésének lehetőségét. De a nyugati hatalmak a háború befejezése után hamarosan az egyezmény felszámolásának útjára léptek. Az említett hatalmak jóváhagyásával, sőt aktív segítségével NyugatNémetország olyan állammá vált, amelynek militarista, revansista törekvései aggodalommal töltik el a világ békeszerető népeit. A nyugatnémet állam bekapcsolódott a fékevesztett fegyverkezési versenybe, atomfegyverekkel felszerelt hadsereget szervez. Hitler egykori táborno1959. február 18-án, szerdán 68 kainak kezében alig másfél évtizeddel a „Hari madik birodalom" gyalázatos bukása után a nyu; gáti hatalmak jóvoltából új Wehrmacht és töI megpusztításra alkalmas fegyverek lehetnek. És , a német militarizmus ott szeretné folytatni, ahol : 1945-ben abba kellett hagynia. Európa népeit | nem nyugtathatják meg a nyugati hivatalos po] litikai körök által oly gyakran hangoztatott biz| tosítékok a német revansizmus állítólagos ellen, őrizhetőségéről, melyet — úgymond — a NATO | keretei nyújtanak. Nem is beszélve arról, hogy a j támadó célokat szolgáló agresszív katonai szöj vétség, a NATO, előttünk nem látszik alkalmas: nak a német militarizmus „megfékezésére". Mi, magyarok nagyon sokat szenvedtünk a I történelem folyamán a német uralkodó osztályok | hódító törekvéseitől. Példákat hozhatunk a múltJ ból, a közelmúltból, a jelenből is. Nem felejtettük el, hogy a Magyarországról kiseprűzött fasisztáknak még most is nagy számú hada él Nyugat-Németországban, akiknek eszük ágában I sincs, hogy lemondjanak népellenes terveikről. ! Szemléltető példákat sorolt itt fel dr. Ortutay I Gyula képviselőtársam erről. Sőt, különböző típusú kém- és diverzánsképző iskolákat tartanak fenn számukra, hogy a népi demokratikus országokba átdobva, így hazánkba is, felforgató tevékenységet hajtsanak végre. Mindenki előtt ismeretes, hogy 1956-ban milyen szerepük volt ezeknek a szervezeteknek. A hírhedt Szabad Európa-rádió tevékenységéről sem kell sok szót vesztegetni. Amelyik állam területén ilyen szervezetek működését engedélyezik, sőt támogatja azokat, attól nem várható más, mint ami a valóságban történik; hogy az európai feszültség megszüntetésére irányuló minden kísérletet elvetne, ha egyedül rajta állna. Azonban Európa népeinek — köztük nem utolsó sorban a német népnek — szerencséjére a militaristák újjáéledő hatalma nem terjedhetett ki Németország egész területére. Az egykori szovjet megszállási övezet területén a német történelemben első ízben munkás-paraszt hatalom alakult, az első békeszerető német állam, a Német Demokratikus Köztársaság. Ez az állam testesíti meg a német nép valódi érdekeit. Megnyugvással tölt el mindenkit az a tudat, hogy a Német Demokratikus Köztársaság, ellentétben a revansista és militarista törekvéseket felélesztő Német Szövetségi Köztársasággal, minden erejét mozgósítja, hogy békében és biztonságban építse országát, jólétet teremtsen népének, s következetesen harcol az egységes, békeszerető Németország megteremtéséért. A magyar nép teljes szolidaritást vállal a Német Demokratikus Köztársaság népével és békeszerető kormányával, és sok sikert kíván törekvéseihez. (Taps.) Adenauer kormánya a szovjet békeszerződés-tervezetre minden előzetes tanulmányozás [ nélkül nemet mondott, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya figyelemre méltó kezdeményezésekkel, a konföderáció gondolatának kidolgozásával komoly alapot teremt a békés meg! egyezésre és alkalmas a két német állam közei ledésére és Németország békés egyesítése elői készítésére. Bennünket a fent említettek miatt különö-