Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-11

649 Az Országgyűlés 11. ülése 1960 kapitalista Magyarországot szárnyalta túl jelentősen, hanem a két világrendszernek a békés egymás mellett élés elvén alapuló gazdasági és kulturális versengésében nem tévedünk, ha úgy érezzük, hogy a kultúra területén meghaladtuk a kapitalista Nyugatot. Űgy kell dolgoznunk, hogy a szocialista kultúra minden eszközével, a .tudomány, az irodalom, az iskola eszközeivel elősegítsük, hogy a többi szocializmust építő testvérnépekkel együtt a gazdasági versengésben is magunk mögött hagyjuk. Ebben a célban nemcsak gazdasági feladataink jobb teljesítése van benne, hanem benne van ezzel együtt munkásosztályunk és egész dolgozó népünk öntudatának emelése, benne van a szocializmus felépítése, teljes győzelme a mi hazánkban. Azért lehet nyugodtan állítani, hogy magunk mögött hagytuk a nyugatot kultúra tekintetében, mert nem az a kulturált ország, amely néhány tucat, néhány száz, vagy ezer művelt fővel tud dicsekedni, hanem az az ország tart előbbre a kultúrában, amely az egész nép kulturális színvonalát emeli egyre magasabbra. És mi. kedves elvtársaim, a népi demokratikus Magyarországon, a szocializmus építésével együtt egész népünk kulturális színvonalát emeljük évről évre magasabbra. Hol tartunk népünk kulturális színvonalának emelésében? A múlt év új eredményeket hozott. Ebben az évben az egészséges fejlődés tovább folytatódik. Céliaink világosak. A szocialista kultúra utat tör magának, persze még sok akadálvba ütközik. Le kell küzdenünk a reakciós nézeteket, az igénytelenséget, a kispolgári ízlés romboló hatását, a tudománytalan világnézetet és más. a kultúra fejlődésének útjában álló nehézségeket. De az új erősödik az emberek fejében, erősödik a szívekben. Az új erkölcs, az új világnézet, az új gondolatok terebélyesednek. Nő egész dolgozó népünk körében a kulturális igény. A szocializmus építésének előrehaladása, a nagy társadalmi átalakulás, amelynek időszakában élünk, a kulturális életben is új eredményeket hoz és megoldásra váró feladatokat tűz elénk. Egy megye — a mi megyénk tapasztalataiból — ragadok ki néhány kulturális kérdést, biztosan megerősítik más megyék tapasztalatai is, halván is eltérés egyes megyék között kulturális kérdésekben, alapvetően egyformán jelentkeznek eredményeink és feladataink. Fehér megyében az elmúlt évben — az ország más üzemeivel egy időben bontakozott ki a szocialista brigádmozgalom. Ez a mozgalom nemcsak a munkaverseny új fellendülését eredményezte, hanem minőségileg valami újat is hozott. A tervek teljesítéséért folyó harccal a szakmai művelődés, a politikai és általános műveltség emelésének igénye is együtt jelentkezett. Emelkedett a munkásosztály művelődési, tanulási kedve. Például hadd említem meg az ismert tényt, hogy a fiatal szocialista városban, Sztalinvárosban a felnőtt lakosság 40 százaléka valamilyen fokon tanul, s ez így van más vasipari üzemekben, a bányászok között, és így van az ország más városaiban is. Az a célkitűzésünk, hogy iparunk fejlesztésében döntő szerepe van a évi augusztus 4-én, csütörtökön 650 műszaki színvonal emelésének, ezen a ponton találkozik a tanulás kérdésével, a kultúra, az általános művelődés feladataival. Ismeretes, hogy hatalmas politikai, társadalmi átalakulásnak, óriási jelentőségű forradalmi változásnak vagyunk tanúi a falvakban. A mi megyénk termelőszövetkezeti megye. A tsz-ek szervezése nemcsak a kis parcellákat tünteti el, nemcsak a tulajdonviszonyokban hozott forradalmi változást, hanem új gondolkozás, új erkölcs és új érdeklődés jelentkezik. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás közös munkájában, a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításáért folyó harcban alakul, születik az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály. Nem sok idő telt még. el (

a tsz-községek létrejötte óta, s máris érezhető, hogy a tsz-parasz*ság kulturális igénye más, nagyobb és növekszik. A kulturális igények sok más ténye közül még egy pozitív jelenségre mutatok rá. Az idén megyénkben az általános iskolát végzett tanulók 50 százaléka — úgy tudom, hogy országosan 56 százaléka —, jelentkezett középiskolai továbbtanulásra. Ez jelentős dolog, még akkor is, ha egy részét ma még nem tudták középiskoláink befogadni. De azt mutatja, hogy azon az úton járunk, amikor népünk gyermekei a középiskolai műveltség felé, mint általános műveltségi színvonal felé törekszenek. Ez helyes. Ez népünk ál+alános műveltségi színvonalának perspektívája. Hogyan állunk a kulturális igények kielégítésében? Sok gondunk van, még több tennivalónk. Tucatjával lehetne delsorolni egy felszólalásban is, de a lényeg az, hogy megoldhatók ezek a gondok. Ha a Művelődésügyi Minisztérium a megyei irányító szervek és a helyi tanácsok még jobban fognak együttműködni, és javítják a kulturális terület irányítását, feltétlenül egymás után meg fogjuk ezeket sorban oldani. Különböző központi szervek megbeszélésein sokszor szerepel a kultúra decentralizálása. Ez összefügg népünk kulturális színvonalának emelésével, s a nagyobb kulturális igények kielégítését sürgetik. Az utóbbi években jelentős feilődés ment végbe, ami*; sokszor nem is veszünk észre. Ez a feilődés vidéki városaink nagyarányú kulturális fejlődésében mutatkozik. Nemcsak a szegedi szabadtéri előadásokra gondolok — Debrecen. Miskolc, Pécs. Győr kulturális fejlődésére — a Vasi Napok, az Fgri Hetek, vagy a keszthelyi Helikon ünnepségek — azt jelzik, hogy a főváros mellett jelentősen fejlődik vidéki városaink kulturális élete. A magasabb színvonalú kultúra, a szocialista kultúra jut el mind nagyobb tömegekhez. A munkásosztály kulturális igényei közül a műszaki propaganda kérdését említem. Fejlődésünk irányát a legmodernebb gépek alkalmazása felé való törekvésünk mutatja. Nemrégen avattuk fel Sztálinvárosban a Dunai Vasmű Meleghengerművét, amely már a legmodernebb technika színvonalán épült és termel. Székesfehérváron folyik a könnyűfémmű rekonstrukciója, bővítése. Ez egy automatizált színvonalon működő üzemmé válik. A bányákban modern gé-