Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-11

641 Az Országgyűlés 11. ülése I960, évi augusztus 4-én, csütörtökön 642 mert. akiknek gondjaira volt bízva, a Könnyűipari Minisztérium, és az illetékes tanácsok nem gondoskodtak a nád-termés teljes betakarításáról. Ez hátráltatta az építkezéseket és kárt okozott az országnak. Megemlítem az új takarmány-gyár megrendelése körüli huzavonát is. Jó dolog, hogy termelőszövetkezetek egyre nagyobb számban fognak hozzá a nagyüzemi baromfitenyésztés megszervezéséhez. Régi épületek átalakításával, helyileg előállítható építőanyaggal, saját építőbrigáddal építik meg legtöbbször a szükséges ólakat. A párt és a kormány bátorítja, ösztönzi ezeket a törekvéseket, mert hasznosak a szövetkezetnek és az országnak egyaránt. A nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztésének azonban elengedhetetlen feltétele a baromfi-táp gyártásának fokozása. A jelenlegi takarmánygyártás ugyanis nem elégíti ki a megnövekedett igényeket és sok a minőségi kifogás is. A Gazdasági Bizottság még 1958 decemberében elrendelte, hogy ,,az Országos Tervhivatal elnöke és a külkereskedelmi miniszter az élelmezésügyi miniszter részére 1959ben import útján, egy teljes céltakarmánygyár gépi berendezését biztosítsa." A takarmánygyárat azonban sok vita után csak ezekben a napokban rendelik meg. A megrendelés elhúzódásáért kétségkívül felelősség terheli az Országos Tervhivatalt és az Élelmezésügyi Minisztériumot is. A megrendelés elhúzódása akadályozta a nagyüzemi baromfitenyésztés gyorsütemű fejlesztését. Ezek az esetek is arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítsenek egyik fontos tartaléka a vezetési munkánk minden fokon való erősítése, az ellenőrzés további javítása. Munkánk annál erdeményesebb lesz, minél inkább a választó polgárok közvéleményének ellenőrzése alá helyezzük. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi időszakban különösen nagy gondot kell fordítani a cséplési munkálatok gyors befejezésére. A cséplés elhúzódása ugyanis egyrészt a termelt gabona károsodásával, másrészt az őszi betakarítási és szántás-vetési munkák megkésésével járhat. Ha jól szervezzük a munkát, minden feltétele megvan annak, hogy a cséplés lényegében augusztus hónapban befejeződjék. Az idén ugyanis kevesebb a csépelni való. mert nagy területen kombájn aratta és csépelte a gabonát. Ugyanakkor megfelelő számban állnak rendelkezésre a cséplőgépek és a termelőszövetkezeti parasztság nagy többsége is megérti, hogy a munka sikerének legfőbb feltétele most is ugyanúgy, mint az aratás idején, az ő szorgalmas, fáradságot nem ismerő helytállása. Ez az egyik legfőbb biztosíték arra, hogy a cséplés időben befejeződjék. A csépléssel egyidőben a gabonafelvásárlás eredményes megszervezése és lebonyolítása felelősségteljes munkát hárít a tanácsokra és a felvásárló apparátusra. Dolgozó népünk kenyérgabonával való ellátása érdekében arra van szükség, hogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok a földadó, cséplőrész és egyéb természetbeni tartozásuknak maradéktalanul tegyenek eleget. A saját szükségletük kielégítésén felüli mennyiséget értékesítsék az állami felvásárló szervek útján. A gondos és előrelátó gazda, a körültekintően gazdálkodó szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztemberek az idei termés magtárbagyűjtésével egyidőben gondolnak a jövő megalapozására is. Mezőgazdaságunk egyik elsődleges feladata, hogy az ország kenyérgabona szükségleteit mielőbb hazai termésből elégítse ki. Az idén ennek a feladatnak még nem tudtunk teljes mértékben eleget tenni. Most azonban, amikor már szélesen kialakultak a mezőgazdasági termelés szocialista keretei és jelentős előrehaladást értünk el a szántás-vetési munkák gépesítése terén, megvan a lehetőségünk ahhoz, hogy egy-két éven belül ezt a feladatot hiánytalanul megoldjuk. A fő figyelmet a termésátlagok növelésére kell fordítani. Fel kell használnunk a nagyüzem adta lehetőségeket, mindenekelőtt annak érdekében, hogy jelentős mértékben növeljük a hazai fajták terméseredményeit. Ezen a téren ugyanis még jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Az országban számtalan állami gazdaság, termelőszövetkezet eredményei azt mutatják, hogv egy kicsit szervezettebb és jobb munkával, 1—2 mázsával is megnövelhetők a holdankénti átlagok. A hazai gabonafajták terméshozamainak növelésére érdemes és szükséges kellő figyelmet fordítani. Ugyanakkor feltétlenül helyes a kormánynak az a törekvése, hogy az állami gazdaságokban és a jobban gazdálkodó termelőszövetkezetekben már az idei őszön mintegv 300 000 kat. holdon nagyhozamú, külföldi, főleg szovjet búzafajtákat vessenek. Ha bizonyos mennyis többlet műtrágya igénnyel is jár, azonban jó befektetés, mert egy éven belül többszörösen viszszatérül és egyúttal jelentős mértékben hozzájárul kenyérgabona problémánk teljesen hazai termésből való megoldásához. Minden egyes állami gazdaságban, termelőszovetkezetben.es egyéni gazdaságban most arra van szükség, hogy nagy gondot fordítsanak és nagy figyelmet szenteljenek arra, hogy az eddigieknél jobban használják ki a hozamok növelésére a legnagyobb és azonnali hatású tartalékot, a szakszerűbb és kellő idejű talajművelést. Az őszi kenyérgabonákat jpminőségű. jól előkészített talajba és időben vessük el. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a két és félmillió hold tervezett kenyérgabona maradék nélkül elvetésre kerüljön. Az egyénileg dolgozó parasztok is tartsák becsületbeli ügyüknek, hogy feltétlenül elvessenek annyi kenyérgabonát, mint a korábbi években szoktak. Külön gondot kell fordítani a munka jó megszervezésére azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek a télen alakultak és ezért a táblák kialakítására az őszi betakarítási és szántás-vetési munkákkal egyidőben kerül sor. Befejezésül helyesnek tartanám, ha a kormány utasítaná az illetékes minisztériumokat, azoknak a problémáknak a megvizsgálására, amelyeket az aszályos időjárás egyes alföldi megvékben-, köztük választókerületemben, Csongrád megye jelentős számú termelőszövetkezeteiben is előidézett. Az aszály a fő kukoricatermő és sertéstenyésztő területeknek csak kis részét érintette. Most, amikor a sertéstenyésztési kedv