Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-11
o:i«> Az Országgyűlés 11. ülése 1960. évi augusztus 4-én, csütörtökön 640 a mezőgazdaság, egész népünk jövője szempontjából kedvező fejlődése során jelentkeztek. Nem tudtunk minden igényt, ami például anyag szempontjából jelentkezett, kielégíteni. Szórványosan vannak olyan szövetkezetek, ahol a vezetés még nem szilárdult meg és ezért a közös munka megszervezése terén nehézségek mutatkoznak. A fejlődés azonban általában egészséges és biztató. A régiekkel együtt az utóbbi két esztendő során alakult fiatal termelőszövetkezetek is általában jó eredményeket értek el. Óriási változások mennek végbe a mostani időkben a falun és ezeknek a változásoknak nagy emberformáló ereje is van. Azok a parasztemberek, akik néhány hónappal ezelőtt még egyéni gazda módjára dolgoztak és szinte kizárólag saját gondjaikkal voltak elfoglalva, most mint a termelőszövetkezet vezetőségi tagjai, elnökei, brigádvezetői, a közösségi ügyek lelkiismeretes intézői. Dicséretet érdemel az a szorgalom és akarat, amellyel rövid idő alatt elsajátították a szocialista nagyüzemi gazdálkodás vezetésével kapcsolatos alapvető ismereteket. Örvendetes jelenség, hogy termelőszövetkezeteink túlnyomó részében a kezdeti nehézségek ellenére fegyelmezett munka folyik, kialakult és megszilárdult a munkaszervezet. Ez év júniusában már több mint 4200 termelőszövetkezetben megalakították a brigádokat és munkacsapatokat. Csaknem három és félezer termelőszövetkezetben rendszeresen pénzben fizetnek munkaegységelőleget. Bár az időjárás viszontagságai, a fagyok, helyenként a sok eső, másutt az aszály következtében jelentős károk érték a mezőgazdaságot, a termelőszövetkezetek döntő többségében az időszerű mezőgazdasági munkákat megfelelő időben és jó minőségben végezték el. A növények ápoltsága kedvezőbb képet mutat, mint a megelőző években. Az aratás nehéz munkájában is jól vizsgáztak a termelőszövetkezetek. Mindebben kétségkívül jelentős szerepet játszik az a körülmény — amire Münnich elvtárs is rámutatott —, hogy szövetkezeti parasztságunk számtalan formában tapasztalja, érzi egész társadalmunk támogatását, s a korszerű és gazdaságos termelés megalapozásához saját erőfeszítéseik mellett megfelelő központi támogatásban is részesülnek. A kormány ebben az évben is igen jelentős összegeket fordít a termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztésére. Szövetkezeteinkben az idén mintegy tízezer gazdasági épület készül el, zömmel állami támogatásból. Ilyen nagyarányú mezőgazdasági építkezésekre hazánkban még nem is volt példa. Az állami segítség számtalan más formában is megnyilvánul. Kormányunk a közös állattenyésztés erőteljes fejlesztésére ebben az évben százezer kocasüldőt és 50 ezer tenyészszarvasmarhát bocsát a szövetkezetek rendelkezésére. A mezőgazdaság nagyfokú támogatására mutat az a körülmény is, hogy az idén majdnem tízezerrel növekszik a traktorállomány, 1400 kombájnt és sok ezer másfajta gépet kap a mezőgazdaság. Erre a segítségre a mezőgazda-" ságnak a jövőben is szüksége lesz. Nagy gondot kell azonban fordítanunk arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére szánt forintokat úgy használjuk fel, hogy rövid időn belül a legtöbb haszonnal járjanak. A traktor is pl. akkor a leggazdaságosabb, ha jól ki van használva. Ennek azonban feltétele, hogy a traktorhoz megfelelő számú munkagép — eke, fűkasza, kultivátor stb. — álljon rendelkezésre. Mivel ez nálunk még nem egészen így van, nem tudjuk a traktorokat a legmegfelelőbb hatásfokkal üzemeltetni. A jövőben tehát a gépi beruházásoknál erre figyelemmel kell lennünk. Ez az egy példa is rámutat arra, hogy a központi erőforrásokat az eddigieknél is ésszerűbben és körültekintőbben lehet felhasználni. Ugyanakkor minden lehetséges tartalékot, amely nem kíván külön központi beruházást és saját erőből megvalósítható, a mezőgazdaság szolgálatába kell állítani. Így valósíthatjuk meg legelőbb azt a célt — amelyért az egész átszervezés történik —»-, hogy a lakosságot több, jobb és olcsóbb élelmiszerrel lássuk el és ezzel egyidőben kielégíthessük a külkereskedelem és az ipar egyre fokozódó igényeit is. Tisztelt Országgyűlés! A minisztériumok, főhatóságok, tanácsok, vállalatok általában ebben a szellemben végzik munkájukat, sok segítséget nyújtanak a kezdeti nehézségekkel küzdő termelőszövetkezetek számára. Ismeretesek azok az erőfeszítések, amelyeket az oly sokat bírált Építésügyi Minisztérium, az Erdőgazdaságok Főigazgatósága és a vállalatok a szövetkezeti építkezések sikere érdekében tettek. A többi minisztériumok, tanácsok, a patronáló üzemek állami gazdaságok és más szervek termelőszövetkezeteket segítő munkájáról is általában elismeréssel lehet szólni. Az eredmények, amelyek végső soron dolgozó népünk közös erőfeszítéseiből születtek meg, szépek, de lehetnének jobbak is, ha minden szerv megtette volna a szükséges intézkedéseket azért, hogy valóban feltárja mindazt a tartalékot, amely újabb központi beruházások nélkül is a mezőgazdasági termelés jelentős fejlődését eredményezheti. Ehhez gyakran semmi másra nem volna szükség, csak egy kicsit lelkiismeretesebb és körültekintőbb munkára. A mostaninál lényegesen jobb szakmai propaganda, az új haladó módszerek gyorsabb és széleskörű elterjesztése, a rendelkezésünkre álló gépek jobb kihasználása, a megtermelt áru megóvása, a felvásárlás jobb megszervezése, a gyengébb szövetkezetek segítése a jobbak által és még számtalan más lehetőség, mind-mind a termelés nagy tartaléka. A legnagyobb tartalék azonban a vezetés minden fokon való további javítása. Ha mindenki, aki a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért felelős — legyen az miniszter, a tanács, vagy a termelőszövetkezet elnöke, agronómus, traktoros, a növénytermesztő brigád tagja, vagy mezőgazdasági gépgyárban dolgozó — egy kicsit jobban dolgozik, egy kicsit lelkiismeretesebben, egész népünk ügyéért érzett felelősséggel végzi munkáját, akkor lényegesen meggyorsulhat fejlődésünk üteme. Még nem mindenki dolgozik ebben a szellemben. Ezzel kapcsolatban néhány példát szeretnék említeni. Ismeretes, hogy a szerfás építkezéseknél, mint tetőfedő anyagra, milyen nagy szükség van a nádra. Nádtermelésünk jelentékeny része azonban az idén is kárba veszett,
