Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-11
635 Az Országgyűlés 11. ülése 1960. évi augusztus 4-én, csütörtökön 636 Ez a 763 lakás azonban, ami a szerződési kötelezettségen felül lett átadva, nem jelenti azt, hogy a tervszerűség terén is ilyen arányú a fejlődés. Így pl. az Építésügyi Minisztérium a lakásépítési tervét túlteljesítette, mégis a tény az, hogy 1960 első felében 20 százalékkal kevesebb lakást adtak át az állami építőipari vállalatok, mint 1959 hasonló időszakában. Ez azt jelenti, hogy a második félévben az egész lakásépítési terv 80 százalékát kell az építőiparnak megvalósítani és ez tisztelt Országgyűlés nagyon komoly feladatot jelent. Az, hogy ez a jövő esztendőben elő ne forduljon, már most, a második félévben induló lakásépítkezéseknél, az eddigieknél nagyobb összegű beépítést kell előirányozni, hogy a következő évre átmenő lakások túlnyomó része az első félévben befejeződjék. A kiviteli szerződéseket már ennek megfelelő határidővel kell megkötni. De mind emellett a kivitelező vállalatoknak meg kell gyorsítani a harmadik . negyedévben munkájukat, hogy az éwégi torlódás már 1960ban is csökkenjen. A lakásépítkezésekkel kapcsolatban nem lehetünk megelégedve a fejlettebb ipari módszerek elterjedésével, a közép- és nagy blokkos rendszerrel épülő lakások arányszámával. Ez az arány ez évben az állami építőipar által felépítendő lakásoknak körülbelül 10 százalékát teszi ki. A második ötéves terv ideje alatt ez az arány 25—30 százalékkal növekedni fog. Az építőipar a fejlettebb építőipari módszereket elsősorban az ipari objektumok építésénél alkalmazza. E téren a fejlődés nem lebecsülendő. Korántsem mondhatjuk ezt el a lakásépítkezéseknél, ahol messze el vagyunk maradva az ipari építkezések technikájától, de messze el vagyunk maradva a szocialista országok lakásépítkezése mögött is. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arra a szemléletre, ami sok építőipari vezető szakembernél még ma is tapasztalható lakásépítkezésünk viszonylagos elmaradottságát illetően. Igen sokan vannak építőipari szakemberek, akik gyakran emlegetik napjainkban is, hogy ipari építkezéseink színvonala megüti, sőt nemegyszer meghaladja a közép-európai építőipari színvonalat, de ha lakásépítési módszereinket hasonlítjuk össze, sokszor az a válasz, hogy itt a különböző mérési módszerek miatt a lakószobaszám négyzetméter és köbméter stb. — nincs megfelelő összehasonlítási alap. Nem helyes az ilyen szemlélet az összehasonlításra vonatkozólag, igen is van összehasonlítási alap, és ez a megépítési idő tartama, a minőség, a gazdaságosság. Ezt a szemléletet és az ebből fakadó gyakorlatot nagyon gyorsan fel kell számolni. Kedvező a helyzet az ez évi iskolaépítkezéseknél. Bár az átadásra kerülő 606 tanteremből az első félévben csak 42 tanterem készült el teljesen, azonban a többiek készültségi foka olyan, hogy az új iskolaév megkezdésekor ezek a tantermek rendelkezésre állnak. Jelentős programot jelent ebben az évben is az állami. építőipar számára a termelőszövetkezeti, mezőgazdasági építkezési tervek teljesítése, elsősorban a több mint 30 000 férőhelyes tehénistállók megépítése. A mezőgazdasági építkezések kielégítő ütemben haladnak, de itt sem. lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy néhány megye területén, mint például Vas, Zala, Bács, Somogy megyékben a helykijelölés elhúzódása miatt még több mezőgazdasági létesítmény építése nem kezdődött meg. Tisztelt Országgyűlés! Az ez évi, de különösen az ötéves terv építőipari programja időben történő megvalósításának egyik alapvető feltétele a műszaki tervek, dokumentációk megfelelő időben való biztosítása. Az Építésügyi Minisztérium a Típustervezési Központ létrehozásával határozott lépéseket tett a típustervezés fejlesztésére. Ugyanakkor a műszaki tervező és beruházási szervekben még mindig tapasztalható a tipizálás elleni szemlélet. A tervezés színvonalának növelése mellett az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a tervek gazdaságosságára. Van ezen a téren — különösen az utóbbi időben — előrehaladás, de figyelembe véve a lehetőségeket, ez korántsem kielégítő. A tervezőirodákban igen gyakori még, hogy tervezőink egyes objektumok tervezésénél — gyakran kényelmi, óvatossági okokból — feleslegesen nagy biztonsággal terveznek, aminek következtében sokkal több vas, sokkal több cement, vagy más értékes építőanyag kerül felhasználásra. Az Építésügyi Minisztérium nem folytat kellő elvi, vagy ha szükséges, adminisztratív harcod nem vonják felelősségre azokat, akik a tervezésben súlyosan vétenek a gazdaságosság elve ellen. Az Építésügyi Minisztériumnak rendkívül nagy feladata van az építési költségek csökkentésének tekintetében. A költségcsökkentést már a tervezőirodában kell megkezdeni és folytatni az építkezés minden területén. Az építési költségek csökkentése szempontjából nagy jelentőséggel bír a fix árrendszerre való áttérés mindenhol, ahol erre lehetőség van. Az Építésügyi Minisztérium követelje meg, hogy ez a rendszer minél hamarabb és minél szélesebb körben megvalósuljon. Megfelelő előkészítő munkával biztosítani keU, hogy az építőipar a választéknak és a szükséges minőségnek megfelelő anyagokat kapjon. , Gyakran előfordult a betongömbvasnál és más építkezéshez szükséges anyagoknál is, hogy nem a kiírt szabványméretű anyagot kapja az ipar, aminek eredménye a magasabb anyagfelhasználás. Például a 44. számú Építőipari Vállalat a szükségesnél 400 tonnával több betongömbvasat épített be csak azért, mert nem kapta meg az építkezéshez szükséges minőségű és méretű vasat. De sok mindent lehet és kell tenni az építőiparon belül is az anyagok ésszerű felhasználására. Elsősorban meg kell követelni, hogy a vas- és cement felhasználás mindenütt az előírásoknak megfelelően történjék. Helyes lenne megvizsgálni annak lehetőségét, hogy ott, ahol erre lehetőség van, hogyan lehet a sokszor felesleges túlbiztosított vasbetonalapok alkalmazását más anyagokkal, például I nagyobb szilárdságú téglával, kővel stb. pótolni.
