Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-11

609 Az Országgyűlés 11. ülése 1960. lentősen túlteljesítették termelékenységi tervüket oly módon, hogy fizikai és műszaki dolgozók összefogtak: emelték üzemükben a termelés műszaki színvonalát, korszerűsítették a gyártástechnológiát, javítottak a gyártmányok összetételén, jobban megszervezték az anyag-, illetve alkatrész-ellátást, stb. Ezeknek az üzemeknek jó példája mutatja, hogy megvannak ezek a lehetőségek és tartalékok, csak hasznosítani kell azokat. Felhívjuk a gazdasági vezetők és az ipar összes dolgozója figyelmét arra, hogy most, a második félévben tegyenek meg mindent az' említett tartalékok hasznosítására. Gyakori még a szervezési hibából — tehát nem objektív körülmények folytán — előálló anyagellátási hiányosság. Egyes helyeken a munkafegyelem nem kielégítő, emiatt sok idő vész el, kevesebbet termelnek, mint lehetne. Mégis azt kell megállapítanunk, hogy üzemeink többségében alig folyik rendszeres, szívós tervszerű munka a veszteségidők, főként azok okainak feltárására és megszüntetésére. Szükséges, hogy az ipar vezetői, irányítói gondoskodjanak ennek megváltoztatásáról. Ha a tartalékok hasznosítását továbbra is elhanyagolják, ez károkat okoz a népgazdaságnak, de egészen közvetlenül az üzemi kollektíváknak, hiszen érthetően kihat a nyereségrészesedés alakulására, ha az üzem nem teljesíti termelékenységi előírásait. Az említett hiányosságok sokhelyütt összefüggnek az anyagi ösztönzés hibáival, pontosabban kifejezve azzal, hogy több vállalat vezetői nem élnek megfelelően azzal a nagyfokú önállósággal, amit a bérezés és a munka helyes normázása terén kaptak. A kormány 1957-ben, amikor a jelenleg is érvényben levő bérezési rendszer bevezetésére hozott határozatot, kimondotta: az üzemek vezetőinek feladata — joga és kötelessége —, hogy a bérezéssel is mozdítsák elő a termelékenység növelését. Kormányunknak ez a határozata ma is érvényben van. Az üzemek igazgatói és az üzemi tanácsok szerezzenek érvényt ennek a határozatnak, a minisztériumok pedig ellenőrizzék a végrehajtást. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Statisztikai Hivatal jelentése rámutatott, hogy az ipar anyagellátása ez év első felében általában kielégítő volt, de néhány fontosabb anyagból időlegesen hiányok mutatkoztak. Ez általában érthető is, hiszen a nagyobb termeléshez, a termelési terv túlteljesítéséhez tavaly is, az idén is több anyagot kellett felhasználni. Mivel azonban még többet akarunk termelni, gondolkodni kell azon, hogy a növekvő termeléshez szükséges nagyobb anyagmennyiséget milyen' forrásokból fedezhetjük. Közismert, hogy az iparban felhasznált anyagok túlnyomó nagy többségét külföldön kell megvásárolnunk, s ez akkor lehetséges, ha e vásárlás ellentételét exportálható termékekkel fizetjük meg. Különösen nagy jelentősége van tehát annak, hogy ipari minisztériumaink és üzemeink vezetői rendkívül nagy gondot fordítsanak az exporttervek feltétlen teljesítésére. Mindenütt következetesen szerezzenek érvényt kormányunk ama határozatának, hogy a termelési terv mennyiségi túlteljesítése csak akkor engedévi augusztus 4-én, csütörtökön 610 hető meg, ha az ilyenformán előállított termékek gazdaságosan exportálhatók, növelik a rendelkezésre álló export árualapot, illetve hozzájárulnak keresett cikkekben a belföldi szükséglet jobb kielégítéséhez. Ipari minisztériumaink vezetőinek igen fontos kötelessége, hogy kormányunknak ezt a határozatát is keményen végrehajtsák, megvalósulását ellenőrizzék. Az anyagellátással kapcsolatos gondjaink csökkentésének másik igen hatékony módszere a takarékosság. Kormányunk még 1958 márciusában határozatot hozott, amelyben megjelölte a takarékossági mozgalom irányelveit és konkrét feladatait. E határozatunk megjelenése óta eltelt több mint két esztendő bebizonyította, hogy a dolgozók nagy része megértette a takarékossághoz fűződő nagy népgazdasági érdekeket, magáévá tette e mozgalom célkitűzéseit. Annak idején értékes vállalásokat tettek, s e vállalások nagy részét becsülettel teljesítették is. Helyes lenne, ha szakszervezeti szerveink, s velük szorosan együttműködve az üzemi gazdasági vezetők a szocialista munkaversenyben hangsúlyozottan ráirányítanák erre ismét a dolgozók figyelmét. A takarékosságnak szocialista gazdálkodási rendünk alapvető módszerévé kell válnia, mert népgazdaságunk fejlődése, a dolgozók életszínvonalának alakulása a termelés gazdaságosságától, ezen belül a takarékosság minden területen történő fokozott érvényesülésétől függ. A szocialista munkaversenynek az utóbbi időben sok pozitív vonása van. Helyesnek bizonyult, hogy azt ajánlottuk: mindenütt a helyileg legfontosabb teendők megoldását tűzzék a verseny homlokterébe. Néhány irányelv azonban általánosan érvényesíthető, ilyen az anyagokkal, szerszámokkal való takarékosság, továbbá az, hogy változatlanul törekedni kell az úgynevezett „mennyiségi szemlélet" leküzdésére. Lehetnek és vannak is területek, amelyeken szükség van a „többet" jelszó kiadására, de ezeken a területeken és mindenütt máshol is elsősorban a „jobbat" és a „gazdaságosabban, termelékenyebben, célszerűbben" jelszó tartalmának kell feltétlenül érvényesülnie. Számítunk rá, hogy öntudatos munkásosztályunk és értékesen tevékenykedő műszaki értelmiségünk megérti mindezt, az eddigi sok szép eredmény nem teszi megelégedetté, hanem ellenkezőleg: további jó munkára serkenti, s ennek megfelelően összpontosítja erőit a vázolt feladatok mielőbbi és sikeres megoldására. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk fejlődése és szocialista építésünk szempontjából rendkívül megnövekedett jelentőségére tekintettel — ha röviden is — külön kívánok szólni építőiparunkról. E terület dolgozói is elismerést érdemeltek ki sok nagy feladat sikeres megoldásával. Ezek közül most csak azt emelem ki, hogy termelési tervüket túlteljesítették, csökkentették — átlagosan 10 százalékkal — az építkezések úgynevezett átfutási idejét, az építőanyagipar nemcsak a mennyiségi termelésben, de az önköltség csökkentésében is a tervezettnél jobb eredményeket ért el. Mindeme fejlődés ellenére e területet illetően is azt kell mondanom: gyorsabb és erőtel-