Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-9

513 Az Országgyűlés 9. ülése 1960. évi január 29-én, pénteken 514 osztályokon, minthogy az igények elsősorban ezen a területen mutatkozn.uk . A folyamatban levő beruházások közül befejeződik a miskolc­szentpéterkapui egészségügyi központ sebészeti osztályának építése, amely több mint 300 ágy­gyal szolgálja majd a borsodi bányavidék ellá­tását. Az ebben az évben meginduló, illetve az áthúzódó beruházások között szerepel a pécsi 400 ágyra tervezett új klinikai tömb, az ugyan­ilyen ágy számú sztálinvárosi kórház építése is és egész sora a kórházak bővítésének, illetve építésének. Javul a rendelőintézetek munkaeaő-ellátott­sága is. A szakorvosi óraszámemelkedés elsősor­ban az ipari munkásság egészségügyi ellátásá­nak további javítását célozza, ezzel egyidejűleg gondoskodás történik a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos szakorvosi óraigé­nyek fokozatos kielégítésére is. Anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi kiadá­sokra 653 millió forint jut, anúből több mint 35 000 bölcsődei, 3600 csecsemőotthoni, 1050 egészségügyi, gyermekotthoni férőhelyet, 70 gyermekorvosi körzetet tartanak fenn. Megemlíteni kívánom még, hogy az ingye­nes babakelengye-akció költsége 56 millió forin­tot tesz ki. A szociális gondozásra és szociális intézmé­nyek fenntartására az előirányzat 576 millió fo­rint. A szociális otthoni férőhelyek száma meg­haladja a 20 000-et. Közel 13 000 nevelőotthoni férőhely biztosít­ja az ifjúsági és gyermekvédelmi célkitűzések megvalósítását. Tovább bővül a fóti gyermekváros. Közegészségügyi, járványügyi és egyéb egészségügyi kiadásokra 468 millió forint szol­gál, s ezáltal lehetőség nyílik a fertőző betegsé­gek fokozottabb megelőzésére, illetve leküzdé­sére. Nem kívánom folytatni valamennyi intézke­désnek ismertetését, amely még megvalósításra vár. Ezekből a kiragadott száraz számokból is láthatjuk, mennyire benne van költségvetésünk­ben egészségügyi kormányzatunk gondoskodása a csecsemőkortól az öregkorig. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy már nincsenek hiányosságaink és nincsenek tenni­valóink. További kórházi ágyakra, ezen belül tbc-s ágyra van szükségünk, s további egyéb egészségügyi intézményre is. De kórházat, inté­zeteket egy év alatt felépíteni nem is lehet. Komoly nehézséget jelent, hogy gyakran egy már megkezdett egészségügyi építkezésről az építő munkásokat elviszik más építkezésre, ez akadályozza a terv teljesítést, gátolja a fejlődést. Itt szükségünk van kollektív segítségre, az egész társadalom támogatására. Sok orvosi állás, kö­zel 800, főleg vidéken nincs még betöltve. Ennek egyik oka az orvoslakás hiányában keresendő. Rossz a helyzet más egészségügyi dolgozók lakás­ellátása terén is, különösen a gyógyszerészeknél. Az ápolónőknél igen komoly segítséget jelente­nek a már elkészült és épülőben levő nővérott­honok. Azokban a járásokban, városokban, köz­ségekben, ahol a vezetők, tanácsok tisztán lát­ják az egészségügyi dolgozók lakáskérdésének jelentőségét, ott nincs is baj, nincs hiány. Pest •megyében egyetlen üres orvosi állás sincs, Sztá­linváros is biztosít az igényeknek megfelelően mind az orvosok és gyógyszerészek, mind az egyéb egészségügyi dolgozók részére megfelelő lakást. Ezen a területen szükség van az egész társadalom megértő segítségére is. A vidéki egészségügyi ellátás javítása külö­nösen 1957 óta óriási fejlődést mutat a közsé­gekbe, járásokba levitt, illetve ott létesített szak­orvosi ellátások, szakrendelések létrehozásával. Ennek eredményeit, előnyeit Pest megyében személyesen is van alkalmam tapasztalni. Az egészségügyi ellátás támogatása érdeké­ben elsősorban vidéken — mert itt a fővárosban nagyrészt megvan — szükséges volna a szakel­látások megfelelő járművekkel való segítése, amely az állandóan növekvő feladatoknak el­végzését megkönnyítené. Ebben az irányban már az utóbbi időkben komoly fejlődés indult meg. A néhány elmondott kiragadott adatból is lát­juk, hogy egészségügyi kormányzatunk költség­vetése jó, gondos és határozott haladást jelent. Egyben lelkesít is, lelkesíti azokat, akiknek, feladata lesz a költségvetést megtölteni tarta­lommal és megvalósítani az abban foglalt célki­tűzéseket. Ez a költségvetési terv az egész la­kosság ügye egyben, éppen ezért várjuk az egész társadalom aktív segítségét, saját kezdeménye­zését, hogy a terv ne csak teljesítve legyen, ha­nem túlteljesítve. Az egészségügyi dolgozók nagy többségükben igazolják magatartásukkal hiva­tásszeretetüket, számosan mint névtelen hősök látják el állandóan növekvő nehéz feladatukat, esőben, sárban, éjjel-nappal egyaránt, hogy ez­zel szolgálják a saját területükön a béke és a szocializmus ügyét. Az orvosi rendtartás, a megalakult etikai' bizottságok alátámasztják és segítik az orvosok szocialista helytállását. Befejezésül engedjék meg nekem, hogy né­hány szubjektív mondattal fejezzem be hozzá­szólásomat. Több mint négy évtizede végzem orvosi munkámat"" ezalatt a négy évtized alatt volt idő, amikor alig adhattam többet a beteg­nek, mint néhány jó szót. Ma már, hogy csak egy példát mondjak, egy kavernás tbc-s beteg meggyógyítására 50 ezer forintot áldoz államunk. A múltban a leg­értékesebb egészségügyi felfedezések a tömegek számára alig voltak elérhetők, mint például a Sabin-oltás, vagy a különböző, igen költséges antibiotikumok. Csak egyes rétegre, az uralkodó osztályra terjedt ki áz egészségügyi gondosko­dás. Ma nagyon jó orvosnak, egészségügyi dol­gozónak lenni. Bár vannak még nehézségek, el­végzendő feladatok, hiányosságok. Nagyon jó azért, mert munkánk során mind több lehető­ségünk van arra, hogy egész népünk egészségét védjük, betegségét megelőzzük. Nagyon jó azért, mert korszerű gyógyító el­járásokat alkalmazhatunk mindenkinél, akinek erre szüksége van, bármibe is kerüljön az. Na­gyon jó szolgálni a szocialista egészségügyet. A költségvetést a szociális és egészségügyi állandó bizottság, a Pest megyei képviselők és a magam nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) 23*

Next

/
Thumbnails
Contents