Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-9

507 Az Országgyűlés 9. ülése 1960. évi január 29-én, pénteken 508 eredetileg tervezettnél korábban került sor a hároméves tervben előirányzott alacsony jövedelmű családok helyzetének javítására, a nyugdíjak és a családi pótlékok felemelésére. A foglalkoztatottság gyorsabb ütemű növekedése különösen a kislétszámú családok jövedelmének növekedését eredményezte. A nagyobb-létszámú családoknál a családi pótlék jelentős emelése biztosított gyorsabb és arányos emelkedést. TiszXelt Országgyűlés! Az életszínvonal emelkedésének egyik fő kérdése a lakáshelyzet további javítása. A hároméves tervben, de különösen 1959-ben jelentős eredmények születtek a lakásépítkezések terén. Míg az 1950—1954 közötti időben átlagban évenként mintegy 21 000 lakás épült, az 1955—57 közötti időszakban már 36 000 lakás, a hároméves terv évi átlaga körülbelül 42 000 lakás. Ezen belül 1959-ben körülbelül 45 000 lakás épült. A jövő célkitűzései még nagyobb tempót diktálnak. A 15 éves, lakásfejlesztési terv egymillió lakása és ezen belül második ötéves tervünk 250 000 lakása megköveteli, hogy a beruházó, a tervező és a kivitelező szervek az eddiginél még gondosabb tervező és kivitelező munkát végezzenek. Éppen e feladatok nagyságát figyelembe véve nagyon egyetértek azzal, hogy az Építésügyi Minisztérium ez évi költségvetésében a múlt évihez viszonyítva, lényegesen nagyobb összeg van előirányozva. Ezen összegek gondos, tervszerű és takarékos felhasználására kívánom felhívni a figyelmet. A dolgozók szempontjából rendkívül fontos és nagyjelentőségű a szövetkezeti lakások építésének kérdése. Ennek tudatában a szakszervezetek az eddiginél nagyobb szerepet kívánnak vállalni a dolgozók egyéni takarékosságának kibontakoztatásában. Ezt a jelentős mértékben emelkedő reálbérek is mindinkább lehetővé teszik. A lakásépítkezésnél az Építésügyi Minisztériumnak arra kell törekednie, hogy az építkezések befejezése ne húzódjék hosszú ideig és az építkezések határidejét betartsák, az átadások többsége ne az év második felében, illetve az év végén, hanem arányosan elosztva, egész évben történjék. Tisztelt Országgyűlés! Kedves elvtársak! Azok az eredmények, amelyeket 1959-ben elértünk, s amelyeket röviden én is érintettem hozzászólásomban, adják meg az alapot az 1960-ra meghatározott feladatokhoz. Hozzászólásom további részében a munkaügyi tárca költségvetését illetően kívánom elmondani néhány kérdésben véleményemet. Az elmúlt napokban tanácskozott a SZOT VII. plénuma, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusából adódó feladatokat vitattuk meg, így elsősorban azt, hogy milyen módon tudják a szakszervezetek sajátos eszközeikkel legjobban elősegíteni az 1960-as célok megvalósítását. A tanácskozás nagyon nyomatékosan aláhúzta, hogy ebben az esztendőben is elsődleges feladat a termeles terén a termelékenység további növelése. A termelékenység növekedése, a gazdasági mutatók javulása esetén tovább emelkedik a dolgozók keresete, sőt mód lehet arra is, hogy a kereseti arányokat, ha szerényen is. de tovább javíthassuk. Az elmúlt esztendőben nagyon komoly előrehaladást értünk el a pedagógusok és az orvos-egészségügyi dolgozók bérének javításában. E két fontos részleg béremelését egész dolgozó népünk helyeselte. Továbbra is helyesnek tartjuk, hogy a gazdasági eredményektől függően ebben az évben is néhány, a keresetben még elmaradott területen hajtsunk végre kisebb bérkorrekciót. A szakszervezetek fontos feladatuknak tartják, hogy a tervezett béremelkedés ebben az évben is realizálódjék. Ugyanakkor szilárdan őrködnünk kell a bérfegyelem megszilárdítása felett is. Az 1960. évi népgazdasági terv szerint körülbelül 120 000 fővel növekszik a dolgozók létszáma. Ez az emelkedés nagyon komoly, átgondolt szervezést és gondos előkészítő munkát igényel. Ez nem, egyszerű dologi igen sok problémát rejt magában. A foglalkoztatottság növekedése magával hozza a jelen körülmények között -— és ez igen Örvendetes —. hogy tovább növekszik a háztartásbeli nők és fiatalkorúak munkába lépésének lehetősége. A terv módot ad arra, hogy az iskolát végző ifjúság elhelyezkedésében nagyobb lehetőségek legyenek. A pozitív vonások mellett azonban néhány iparág területén várható az eddiginél nagyobb nehézség a szak műnk áshiány miatt. Éppen »ízért nagyon egyetértek azzal, hogy tovább növeljük a bérek ösztönző futását, a magasabb szakképzettség elsajátítását. A SZOT legutóbbi teljes ülése aláhúzta, hogy 1960. évi népgazdasági tervünk sikeres teljesítése érdekében fejleszteni kell az anyagi ösztönzés rendszerét. Szükségesnek tartjuk, hogy a szakszervezetek vizsgálják felül az anyagi ösztönzés jelenlegi rendszerét, főleg olyan szempontból, hogy mennyire segíti az 1960. évi gazdasági terv túlteljesítését. Véleményünk szerint az elkövetkezendő időkben az anyagi érdekeltség különböző formáit úgy kell alkalmaznunk, hogy elsősorban két fő feladatra ösztönözzenek, az egyik a műszaki fejlesztés, a másik a gazdasági termelés. El kell jutnunk oda. hogy a teljesítmény-követelmények necsak a bérezés, hanem a szervezés és a tervezés fontos eszközévé is váljanak. A termelés parancsnokainak nagy szerepét a tervek teljesítésében az anyagi érdekeltség vonalán is kifejezésre kell juttatni főleg úgy, hogy a prémium feltételek a műszaki fejlesztésié és a gazdaságos termelésre serkentsenek. A bérrendszerek kialakításánál arra kell törekedni, hogy a mennyiségi termelés mellett az anyagtakarékosság, a szerszámfelhasználás csökkentése, a selejtcsökkentés, a minőség javítása és a hulladék csökkentése legyen az ösztönzés iránya. E gazdasági szemléletnek érvényt kell szereznünk az élüzem cím és a kiváló dolgozó cím odaítélésénél is. A költségvetés a második ötéves terv irányelveinek megfelelően különös gondot fordít a szakmunkásképzés fokozására és jelentőségéhez képest az elmúlt évinél nagyobb összegeket biztosít a Munkaügyi Minisztériumnak. Már az elmúlt esztendőben is határozott fejlődés volt tapasztalható ezen a területen mind az állami, mind a gazdasági szervek munkájában. Igen nagy feladatot jelent mind az állami, mind a mozgalmi szerveknek — figyelembe véve