Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-2

45 Az Országgyűlés 2. ülése 1959. február 18-án, szerdán 46 tétovázott a meglevő, megmaradt népfront-mozgalom, nem sietett kellő energiával, kellő erővel sem a pártnak, sem a forradalmi munkás-paraszt kormánynak és ily módon magának a magyar népnek a segítségére. De 1957 októbere óta elmondhatjuk: ha éltek is akkor még bizonyos téves nézetek, amire jónéhány hónappal ezelőtt éppen Kállai elvtárs célzott, hogy a Hazafias Népfront amolyan hivatásos ellenzék, csak a pártonkívülieknek, vagy csak a parasztoknak- mozgalma, ha éltek is ilyen nézetek, s talán ma is van egy-két koponya, amelyben megfordul ilyen gondolat, ma már a Hazafias Népfront 3500 bizottsága világosan, becsületesen vállalja, hogy a párt céljait tudatosítsa az ország népében és tevékeny akarattá, cselekedetté változtassa át. A Hazafias Népfront minden téren követi a pártot, tiszteli, tudatosítja országépítő munkáját. Erről szeretnék néhány pontban beszámolni. Már a választás előtt jó néhány hónappal kialakultak a Népfront munkájának olyan vonásai, amelyek értékes, új tartalmat adtak. Ilyenek voltak országszerte az úgynevezett népfront-estek, ahol kérdezz-felelek módján a Hazafias Népfront-bizottságok tagjai, vezetői a legkülönbözőbb politikai kérdéseket megvitatták, megbeszélték a község dolgozóival. Ezeknek a vitáknak, mintegy a Népfront esti vitafórumainak alapján alakult ki népünk és a párt között az a dialógus, az a szükséges párbeszéd, amelyben a dolgozók megismerték a párt és a kormányzat céljait, magukévá tudták tenni és követték. Ezek mellett egy másik vitasort indított el a Hazafias Népfront a választások előtti hónapokban. Ezt úgy nevezhetnők, hogy a „hogyan tovább" vitája. Ezeken a vitákon, főleg falun, ari'ól beszéltünk a bizottsági tagokkal és az egész faluval, hogy hogyan tovább az agrártézisek tanítása alapján a mezőgazdaság szocialista nagyüzemű átszervezése irányában. És nemcsak beszéltünk erről, hanem több helyen már akkor előkészítő bizottságokat alakított a Népfront, mint például Somogy megyében Nagyberkiben alakult egy tsz-előkészítő bizottság már 1958 áprilisában. Természetesen a népfront-bizottság egyéni gazda tagjai közül többen nyomban beléptek ebbe a bizottságba és ezen a réven hamarosan a termelőszövetkezetbe is. Mondom, már csaknem egy évvel ezelőtt. Ezekben a hónapokban több ilyen előkészítő bizottság alakult, ahol bátran, nyíltan felvetettük ezeket a kérdéseket, niert emlékezve Kádár elvtársnak és Kállai elvtársnak a figyelmeztetésére, egyáltalán nem akartuk csak a népszerű feladatokat, csak a legkedvesebb, mindenkinek tetsző feladatokat vállalni. Mi úgy érezzük, ezek a feladatok is, ha becsületesen elvitázunk népünkkel, népszerűvé tesznek bennünket és az tett volna bennünket népszerűtlenné és tette volna munkánkat hitvánnyá, ha színlelni, hazudozni, mellébeszélni akartunk volna ezekben a kérdésekben. Állíthatom, tisztelt Országgyűlés, hogy ezek a viták is segítettek a Népfrontnak abban, hogy megerősödött, hogy kezdett hitele lenni a szavának, hiszen ennyi időn át az 50-es években nem volt semmi hitele a szavának. A harmadik forma, amely a dolgozó népünkkel folytatott, a pártonkívüliek és párttagok közötti termékeny vitában kialakult, az úgynevezett községpolitikai kérdések megvitatása volt. Ez is új formája volt munkánknak. A Hazafias Népfront községi, városi, kerületi bizottságai leültek a tanáccsal, a párttal való megbeszélés alapján, hogy a dolgozókkal megtárgyalják, hogyan lehet fejleszteni a község életét, hogyan lehet előrelépni egyet, és ezen a téren a társadalmi munkát, áldozatkészséget tudták mozgósítani. Csak néhány példát erre. Báos megyében a községfejlesztési hozzájárulás 1955-ben 10 millió forint volt. 1958-ban a párt, a tanács és a Hazafias Népfront szerveinek megbeszélései alapján 57 millió forintra emelkedett ez a községfejlesztési alaphoz való hozzájárulás, tehát átlagban 12—15 százalékos felajánlást jelentett, s elmondhatom, hogy 1959-re szinte kivétel nélkül mindenütt 20 százalékos felajánlást javasoltak. Sok helyen valósággal meg kellett mondani, hogy többet már ne is akarjanak ajánlani. Így van ez például Szolnok megyében is, ahol 1958ban szintén 50 millió forint felett volt a községfejlesztési alaphoz való hozzájárulás és ezen felül még külön négymillió forintot adott Szolnok megye lakossága társadalmi munkában és készpénzben is a fejlesztés céljára. Minden megyére az emelkedésnek ez az aránya jellemző. Általában véve már 1958-ban ennek a munkának révén 12—15 százalékos lett a hozzájárulás és emellett a Hazafias Népfront és külön hangsúlyoznom kell, a KISZ-bizottságok segítségével a társadalmi munkafelajánlásra mozgósítás is igen nagymértékben haladt előre. Hadd hozzak fel néhány példát a tevékeny hazaszeretetnek erre a megnyilvánulására. Békés megyében a Hazafias Népfront kisgyűléseiről több mint kétezer javaslatot terjesztettek a megyei tanács elé, s ezek közül valami 1200-at találtak olyannak, hogy megfelelően beépítendő az 1959. évi tervbe. Békéscsabán egy 8 tantermes iskola építéséhez félmillió forintnyi társadalmi munkát adtak. Nagytarcsán egy kéttantermes iskolához csaknem 100 000 forintot sikerült nyerni a dolgozók társadalmi munkája""ányagi hozzájárulása révén. Csak egy-két kiemelt példát hozok igen tisztelt Országgyűlés, hiszen hosszú órákon át sorolhatnám a példákat. így Veszprém megyében, Pula községben társadalmi munkával hatkilométeres bekötőút földmunkáit végezték el. Füzesabonyban Pásztor János, a Hazafias Népfront elnökhelyettese olyan munkát végzett, hogy ennek következtében társadalmi munkával kétkilométeres járdát építettek. Hollókő falunak — hogy Nógrád megyébe tekintsünk — igen nehéz vízszolgáltatási problémái voltak. A kormány 600 000 forintot adott itt az építkezés céljaira. A Népfront falugyűlésén felajánlottak 120 000 forint értékű társadalmi munkát és 40 000 forint készpénzt. Ebben a 900 lakosú községben tehát fejenként 150 forint értékű társadalmi munkát végeztek, ami igen értékes, megbecsülendő eredmény. Győr megyében a Hazafias Népfront agitációjár a műszaki, mérnöki, technikusi, rajzolói patronáló mozgalom alakult, amely társadalmi munkában például a győri autóbuszvárótermeket, a soproni gyermekjátszótereket hozta létre.