Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

437 Az Országgyűlés 8. ülése 1960 valósítója és felhasználója, a dolgozók állama. Műszaki fejlődésünk üteme, hatásfoka nagymértékben függ munkásaink technikai műveltségétől, műszaki szakember ellátottságunk mértékétől, színvonalától. Nyugodtan állíthatom, hogy munkásosztályunk nagy többségében él tudásuk, műszaki ismereteik szélesítésének vágya. Ennek olyan bizonyítékai vannak, mint a több ezer szocialista brigád több tízezer tagjának írásos vállalása, szakmai, műszaki ismereteik növelésére. Ügy vélem, munkásosztályunk tudásszomjának kielégítésében, a továbbképzés szervezésében a szakszervezetek, az illetékes gazdasági, állami vezetők, általában a vezetés egy kicsit elmaradt, holott nekünk azzal is számolni kell, hogy a tanulni óhajtó munkások száma nem csökken, hanem nőni fog. Népgazdaságunk és ezen belül iparunk egyes ágazatai már most műszaki szakemberhiánnyal küzdenek — annak ellenére, hogy mérnökeink, technikusaink száma az utolsó tíz évben megháromszorozódott. Ha emellett iparunk tervek szerinti fejlődését is vizsgáljuk és természetesen technikai ellátottságának terveit is — akkor különösen minderi" okunk megvan, hogy nyugtalanok legyünk műszaki szakembereink számának várható elégtelensége miatt. Az illetékes állami szerveink dolgoznak a kérdés megoldásán, de itt is határozottabb fellépésre van szükség. Tervszerű és meggondolt, de gyorsabb intézkedések egész sorára, a műszaki szakember ellátottságunk pontos számbavételétől a műszaki szakember képzésünk technikumi, egyetemi reformjáig és szélesítéséig. Az Országos Tervhivatal évek óta elodázza az ipar fejlesztésének tervezésével egyidejű szakember szükséglet tervezését, és emiatt felsőoktatási szerveink, a beiskolázások, egyetemi felvételek során biztos támaszpont nélkül vannak. Igaz, hogy ezt a tervezést a múltban nehezítette gazdasági politikánk hullámzása, a nagyobb szakaszra szóló tervek hiánya. De ezek a körülmények, feltételek most adottak, és a hiányt ideje itt is megszüntetni. A párt helyes és körültekintő politikája megteremti az alapját a még gyorsabb ütemű alkotómunkának, annak, hogy gazdasági, műszaki életünkben is az új legyőzze a régit. Az a véleményem, hogy nemcsak a mezőgazdasági termelés területén történnek most mélyreható forradalmi változások, hanem a háttérben, iparunk fejlődése is új, forradalmi jellegű változások kíséretében megy végbe. A mi sikereink biztosítéka, hogy tömegeink támogatják politikánkat, gazdasági programunkat azért, mert igazi érdekeiket szolgálja, mert helyes és lelkesítő célokat tűz ki, amelyek reálisak és megvalósíthatók. E célok dolgozó népünk, az elvontabb kérdésekben a legjobb szakemberek széles körének véleményét, elképzeléseit, akaratát tükrözik. Ezt az utat fogjuk tovább járni és szélesíteni népünk felemelkedésének érdekében és azért is, mert ez az út azonos, párhuzamos a boldogulásukért, máshol még szabadságukért, jogaikért küzdő népek útjával. évi január 28-án, csütörtökön 438 Az 1960-as költségvetést pártom és magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik: Gódor Ferenc képviselő társunk. GÖDÖR FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Napjainkban a magyar falu, országunk mezőgazdasága erőteljesen megindult az egyéni és társadalmi érdekek összhangját megteremtő szövetkezeti úton. Népünk történelmének egyik legjelentősebb gazdasági és társadalmi átalakulásának vagyunk a cselekvő részesei. Közismert, hogy az elmúlt évben és ezekben a hónapokban a szövetkezeti úton nagyobbat léptünk előre, mint az előző tíz évben összesen. A parasztság döntését érlelő tényezők Hajdú-Bihar megyében is megtalálhatók és hatásukra az elmúlt hónapokban 26 000 család, 128 000 katasztrális hold szántóterülettel választotta a termelőszövetkezeti utat. Az eddig elért fejlődés következtében megyénk össz-szantóterületének 76 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz és ebből 408 725 katasztrális holdon termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Január 26-án a megye 79 községéből 60 már szövetkezeti község volt. Ebből harminc az utolsó hónapokban vált szövetkezeti községgé. Ha a szövetkezeti mozgalom sikerei által teremtett új hejyzet mellett még azt is figyelembe vesszük, hogy 1960-ban a mezőgazdasági termelést 4.9 százalékkal kell növelni, iákkor érthető, hogy ebben az időszakban mi, a megyében élő képviselők, elsősorban a mezőgazdasági, vagy a mezőgazdasággal kapcsolatos tételeit vizsgáljuk a költségvetésnek. Jogos megelégedésre adhat okot az a tény, hogy a költségvetési törvényjavaslat közel 7 milliárd forintban irányozza elő a mezőgazdasági beruházások összegét. Ez az összeg több mint egymilliárddal nagyobb az elmúlt évinél. Az ez évi előirányzat 10 000 traktor-, több** mint ezer gabonakombájn, több mint négyezer gabonavetőgép és, számos más gép által nyújt jelentős segítséget a mezőgazdaságnak a terméseredmények emeléséhez, a parasztság munkájának megkönnyítéséhez. Â mezőgazdaság sokrétű, szerteágazó problémái közül én elsősorban az öntözéssel, a helyi lehetőségekkel és a szakoktatással szeretnék foglalkozni. Ezt az indokolja, hogy egyrészt mindkettő az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben jelentkezik megyei problémaként. Tisztelt Országgyűlés! Az első ötéves terv beruházásai között közismerten kiemelkedő helyet foglal el az ország egyik legaszályosabb területének gondjait megoldani hivatott Keleti Főcsatorna. Anélkül, hogy ezt a nagyon sokrétű, bonyolult problémát leegyszerűsítenénk, engedjenek meg egy hasonlatot. Ezzel a több mint egymilliárd forint beruházással valahogy úgy jártunk, mint az a szülő, aki szeretett gyermekének fázós lábára nagyon szép új cipőt vásárolt, de arra már nem futotta, hogy harisnyát is vegyen és hogy cipőfűzőről is gondoskodjék. A hasonlat jogosságát néhány adat bizonyítja. A tiszalöki öntözési rendszer főbb mutatói azt tanúsítják, hogy a főművek kiépítettsége 63 százalékos, a fürtcsatornák kiépítettsége 18 százalékos, az ön-