Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

439 Az Országgyűlés 8. ülése 1960. tözőtelepek kiépítettsége 15 százalékos, a halastavaké 38 százalékos. A meglevő lehetőségek hasznosításának helyzete sem megnyugtató. Be van rendezve az öntözéshez szükséges" terület 60 százaléka. 1958-ban öntözték az öntözhető terület 27 százalékát, ugyancsak 1958-ban öntözték a berendezett terület 46 százalékát. Az 1959-ik évi adatok még nincsenek feldolgozva, de úgy vagyunk tájékozódva, hogy ezek nem javítják a helyzetet. Ezek a számok' tehát azt mutatják, hogy ebben a vonatkozásban a kép nem rózsás, s a kedvezőtlen helyzet okai közé tartozik az is, hogy ezeken a területeken az egyéni parasztgazdaságok nagy számmal voltak, s az öntözéshez emberek és középkáderek hiányoztak. Az elmaradás egyik legdöntőbb tényezőjében az elmúlt hónapok alapvető változást eredményeztek. Ez évben megyénkben a csatornát környező területen az egyéni parasztgazdák termelő szövetkezeti útra lép'ek, a többi tényezőn pedig előrelátó tudományos és kulturális intézkedésekkel viszonylag rövid időn belül javítani lehet. A jelenlegi helyzet megszüntetése elsősorban országos, másodsorban megyei érdek. Véleményem szerint már 1960-batn is nagyobb lehetőséget kellene teremteni az előző években kialakult aránytalanság felszámolására. A pótlólagos beruházások lehetővé tennék, hogy az előző évek alapberuházásai megfelelően hasznosuljanak. Ügy gondolom, ha megvettük a cipőt, jó lenne a cipőfűzőt is megvenni hozzá. A Tiszántúl és ezen belül a mi megyénk részére különösen fontos az öntözési lehetőségek ki- élesítése és a jelenlegi lehetőségek felhasználása. A megye munkaerő-mérlege úgy alakul, hogy az öntözési lehetőségek kiszélesítése és felhasználása nélkül csak nehezen tudjuk megoldani az átszervezés után jelentkező munkaerő-foglalkoztatottságot. Ez pedig nemcsak gazdasági, hanem nagyon is élő politikai kérdés. Az MSZMP Központi Bizottságának mezőgazdasági osztálya által legutóbb nyilvánosságra hozott, kótlakiakról szóló tanulmány-adatai szerint országosan Hajdú-Bihar megyében a legkisebb a kétlafciság. Ugyanis a gazdaságok 81 százalékának c?nk mezőgazdaságból származó bevételei vannak. Ugyanakkor az országos átlag 68.1 százalék, Komárom megyében 49.4 százalék, Békés» megyében 74.4 százalék. Ez azt jelzi, hogy a parasztcsaládok abszolút többségénél nem számíthatunk mezőgazdaságon kívül eredő kiegészítő jövedelemre. Annak ellenére, hogy a második ötéves tervben a múlthoz képest javul a megye és az országrész iparosításának helyzete, ez mégsem oldja meg a foglalkoztatás biztosítását. Állításom bizonyítására ismét néhány adatot szeretnék ismertetni. A Társadalmi Szemlében novemberben megjelent tanulmány adatai szerint az ezer lakosra jutó munkás és alkalmazott arány az ÉszakkeletTiszántúlon a legalacsonyabb: az országos 96-tal szemben csak 24. Az állami iparban dolgozóknak csak 2.6 százaléka jut erre a vidékre. Ez a gazdasági körzetek közül a legalacsonyabb. Mindez azt bizonyítja, hogy a lakosság foglalkoztatását továbbra is a mezőgazdaságban kell biztosítani. Az előbb elmondottak is bizonyítják, hogy évi január 28-án, csütörtökön 440 mind a mezőgazdasági termelés emelése, mind a munkaerő-probléma megoldása, az öntözéses gazdálkodásra fordított összegek megemelését indokolja. t A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint a tárca költségvetésében négy és félmillió forint van előirányozva öntözési, kutatási célra. Ez az összeg teljesen azonos a tavalyival és kizárólag a Szarvasi Kutató Intézet évi költségvetését jelenti. Tudomásom van arról, hogy az öntözéses kutató munka szubvencionálására 268 000 forintot irányoz elő a Földművelésügyi Minisztérium. Ebből értelemszerűen következik, hogy ez a 268 000 forint lesz az, amely a Szarvasi Kutató Intézet keretein kívüli kutatást támogatja. Az elvtársak egy része jól ismeri, hogy ez az összeg alig több egy átlagosnál nagyobb költségkihatással járó téma szubvenciójánál. Ezért az a javaslatom, hogy az ellenforradalom előtt működött Keleti Főcsatorna-kormánybizottság újbóli felállítását érdemes megfontolás tárgyává tenni, hogy az ötéves tervben ez a nagyon fontos kérdés ilyen formában is erőteljesebben jusson kifejezésre. Tisztelt Országgyűlés! Az öntözésről beszélve, szeretném megemlíteni a természeti adottságok jobb felhasználásának szorgalmazását. Megyénk természeti adottságai közé tartoznak a hőforrások. Az olajkutatások során 46 olyan bővizű melegforrás keletkezett — nem számítva a debreceni és a hajdúszoboszlói fürdőket tápláló hőforrásokat —, amelyek hőmérséklete 70—^60— f)0 fok. Ez lehetővé tenné a hajtatóházak fűtését. A 46 kút közül hajtatóházak fűtésére egyet sem használnak. A kutak egy része le van zárva, vagy a víz szabadon folyik. Ha bolgár barátainknak kifizető építeni kokszfűtésű hajtatóházakat, akkor mi miért nem élünk az ingyenes fűtésadta lehetőségekkel? Hallottam arról, hogy a kertészeti kutatók foglalkozni kezdenek a melegvizes -felületi öntözés problémáival. Bármilyen eredménnyel is jár.janak ezek a kutatások, azt hiszem, hogy nem teszik feleslegessé az üvegházakat. A hajdúszoboszlói Kossuth Termelőszövetkezet példája bizonyítja, hogy hozzáértő felhasználás esetén ezek a beruházások gyorsan visszatérülnek. Tekintettel arra, hogy a hőforrások felhasználását nem lehet csupán megyei keretek között megoldani, javaslom, hogy a Földművelésügyi Minisztérium az Országos Tervhivatallal együttműködve hozzon* létre kormánybizottságot a hőforrások felhasználásának tanulmányozására. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági szakoktatás néhány problémájáról is szeretnék szólni. Senkinek sem jut eszébe kétségbevonni azt a tényt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén elért eredményeink ugrásszerűen növelik az igényt a mezőgazdasági szakkáderek iránt. Nincs olyan határozat, nincs olyan országos jelentőségű cikk, amelyik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősítésénél az egyik legjobban hasznosuló tényezőként ne a mezőgazdasági szakemberek beállítását említené. A most elfogadásra bocsátott költségvetési törvényjavaslat 93 millió többletet irányoz elő a termelőszövetkezeti vezetés megerősítésére, 50 milliót a traktorosképzés növelésére, 12 milliót