Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-2
4i Az Országgyűlés 2. ülése 1959. február 18-án, szerdán 42 val, majd a két ország egyesítéséből keletkezett Egyesült Arab Köztársasággal, amely a napokban ünnepli fennállásának egyéves évfordulóját, kipróbált, sokoldalú kapcsolatok alakultak ki az évek során, őszintén kívánjuk az Egyesült Arab Köztársaság népének és kormányának, érjen el további sikereket az ország függetlenségének biztosításában az imperialisták ellen vívott harcában, valamint a nép felemelkedéséért folytatott nagy munkában. örvendetes jó együttműködés van kibontakozóban a népelnyomó uralom felett nemrég diadalt aratott Iraki Köztársaság és Magyarország között. Szívből kívánjuk, hogy az iraki nép országa függetlensége védelmében, a demokratikus haladásban, az ország felvirágoztatásában további sikereket érjen el. Diplomáciai kapcsolataink nem régikeletűek. de máris kereskedelmi szerződés kötéséről számolhatunk be. Normálisak kapcsolataink számos más semleges országgal is. Indiával már tízéves diplomáciai kapcsolatunk és viszonyunk teljesen korrekt. Hasonló a helyzet Indonéziával, Szudánnal. A minap jelent meg közös közlemény arról, hogy Ceylonnal nagyköveti szinten felvesszük a diplomáciai kapcsolatot. Békés egymás mellett élésre törekszik kormányunk a világ valamennyi országával. Normális államközi kapcsolat kiépítésén fáradozunk az Észak-Atlanti Szövetséghez tartozó államokkal is. Nem rajtunk múlik, hogy kapcsolataink — mindenekelőtt az Egyesült Államokról beszélek —i sok tekintetben nem normálisak s esetenként diplomáciai konfliktusokra kerül sor. Az Egyesült Államok európai politikájának sarkalatos pontja Nyugat-Németország felfegyverzése, a német revansizmus feltámasztása. A mi népünk keserű történelmi tapasztalatokból tanulta meg, mit jelent, ha a német militaristák masíroznak. És Nyugat-Németországban — az amerikai politika jóvoltából — masíroznak. Egy Pillanatig sem kétséges: Magyarország (helye azok mellett van, akik hathatós biztosítékok teremtéséért harcolnak, hogy az iparbárók és junkerek hadserege még egyszer ne zúdíthasson gyászt és szenvedést Európa népeire. Az Egyesült Államok kormányának le keltene már végre szoknia, hogy szabad országok kormányától megalázkodást vár. Ha ebből a pontikai elképzelésből indulnak ki — nem mondhatunk egyebet — kudarc kudarc után fogja őket WÜ. Az utóbbi időben jelei vannak a normalizálásra való törekvésnek s ezeket a jeleket örömm el fogadjuk. , A n yugati hatalmakkal való kapcsolatunknak csak az árnyoldaláról beszéltem. A kép így Jemegészeu teljes. Az új angol követ megérkezett Budapestre, ugyancsak elfoglalta állomásheyet a mi új londoni követünk. Sikeres tárgyalálu 'ii f ° lytattunk Franciaországgal és a Bene7*~ all ämokkal kereskedelmi és pénzügyi szerves kötése végett. Olaszországgal előkészítő rgyalások folynak légiegyezmény megkötésére. ká u P m °^ természetesen, hogy külpolitifőhK valamenn yi vonatkozását érintsem. Néhány °° . vonatk ozásra akartam kitérni, csupán két országgal való kapcsolatainkkal azonban feltétlenül foglalkoznom kell még. Ezek; két szomszédos ország: Ausztria és Jugoszlávia. Ausztriával kapcsolatban politikánkban nincs változás. Mi eddigi irányvonalunknak megfelelően normális kapcsolatok kiépítésére törekszünk nyugati szomszédunkkal, mert tudjuk, hogy országaink közti jó együttműködés gyümölcsöző mindkét nép számára. Természetesen ehhez az is kell, hogy az osztrák kormányt hasonló elhatározás vezesse. Az elmúlt ősszel lezajlott Sik —Fiegl-találkozón erre vonatkozó elvi megállapodás létre is jött. Vannak már ennek kézzel fogható eredményei is. Sikeresen záródtak le a két ország között folytatott kereskedelmi és pénzügyi tárgyalások. Van remény arra, hogy nagyobb horderejű kérdésekben is lehetséges az előrehaladás. Kormányunkban megvan a készség, az osztrák kormányon múlik a további siker. Jugoszláviával is jószomszédi viszony tartása a célunk, noha — mint ismeretes — pártjaink között mély elvi ellentétek vannak. Ezek az elvi ellentétek sem gátoltak meg bennünket abban, hogy árucsereforgalmi megállapodást kössünk, befejezzük a régóta húzódó restitúciós tárgyalásokat, ratifikáljunk egy korábban megkötött állategészségügyi szerződést. Mi nem alkudhatunk meg és nem is alkuszunk meg a jugoszláv vezetők revizionizmusával, ugyanakkor korrekt jószomszédi viszonyra törekszünk állami kapcsolataink vonalán. Ezek volnának külpolitikánk leglényegesebb aktuális kérdései. Természetesen nem térhettem ki minden vonatkozásra. Annyit azonban úgy hiszem sikerült elérnünk, hogy céltudatos, elvileg megalapozott külpolitikánk eredményesen képviseli népünk érdekeit s kivesszük részünket erőnkhöz mérten a békéért folyó harcból. Tisztelt Országgyűlés! Beszámolóm végéhez értem. Azt hiszem, az elmondottak jogos bizakodással tölthetik el a szocializmus építésének minden hívét, hazánk minden jószándékú állampolgárát. Szeretném hangsúlyozni, hogy az anyagi erővé váló szubjektív tényezők közül a legfontosabb: a tömegek kezdeményező aktivitása, bekapcsolódása és rendszeres részvétele az államhatalom helyi gyakorlásában a tanácsok útján, állandó részvétele a népgazdaság helyi irányításában az üzemi tanácsok, a termelési értekezletek útján. Szocialista rendünk alaptétele, hogy a nép választott képviselőin és vezetőin keresztül kormányoz. De nemcsak akkor szól bele élete, további sorsa irányításába, amikor megválasztja az országgyűlési képviselőket — és azok a kormány tagjait — megválasztja a tanácstagokat — és azok a végrehajtó bizottság tagjait —, hanem erre megvan az elvi és gyakorlati lehetősége a választások közötti időszakban is, rendszeresen és állandóan. Ezt szélesebben ki kell bontakoztatnunk, ezért kell a képviselőknek, beleértve a kormány tagjait is, a tanácstagoknak, de az ipari, mezőgazdasági, kulturális élet vezetőinek is állandóan tartaniuk és ápolniuk kapcsolataikat a dolgozókkal. Ezért kell különösen nagy gonddal ügyelni, hogy megtöltsük értékes tartalommal azokat a szervezeti formákat, amelyek biz-
