Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

413 Az Országgyűlés 8. ülése 1960. évi január 28-án, csütörtökön 414 A költségvetés kiadásaiból 39,3 milliárd forint — a kiadások 58,3 százaléka — a népgazdaság fejlesztését és pénzellátását szolgálja. A népgazdaság fejlesztésére rendelkezésre álló öszszegeken belül a legtekintélyesebb a beruházások 20,5 milliárd forintot kitevő előirányzata, amely az egyéb pénzügyi forrásokkal együtt biztosítja a tervben kitűzött feladatok maradéktalan megoldását. Az állami beruházások volumene az előző évinél kereken 10 százalékkal magasabb. Népgazdaságunk fejlődését hatékonyan segíti elő a beruházások anyagi-műszaki összetételének kedvező irányú változása. A gépi beruházások hányada a korábbi évek 25—28 százalékával szemben 41,5 százalékra emelkedik, az építési beruházások hányada pedig az előző évek mintegy 50 százalékához képest 40—41 százalékra csökken. Előnyösen alakul a termelőberuházások aránya is, az állami beruházások mintegy négyötöde a termelőállóalapok fejlesztését célozza. Az 1960. év folyamán további erőfeszítéseket teszünk az eszközök koncentrálására. A beruházási terv a rendelkezésre álló összegeket csaknem teljes egészében a folyamatban levő beruházások befejezésére, illetve folytatására összpontosítja, s csak minimális mértékben kerülhet sor új objektumok megkezdésére. Az induló beruházások korlátozása elősegíti az eszközök szétforgácsolásának megakadályozását. Ennek következtében a folyamatban levő nagyobb beruházások száma az 1960. év végére mintegy 30 százalékkal csökken. Az év folyamán a nehéziparban fontos létesítmények üzembehelyezésére kerül sor, elsősorban a villamosenergiaipar és a kohászat területén. Ezek révén számottevően nő a villamosenergia termelési kapacitásunk, hengereltáru-termelésünk pedig több százezer tonnával bővül. Tovább fejlődik gépgyártásunk és vegyiparunk. Jelentős üzembehelyezések történnek az építőanyagiparban, a könnyű- és élelmiszeriparban is. A mezőgazdasági beruházások 1960. évi öszszege — a termelőszövetkezetek részére előirányzott hosszúlejáratú hitelekkel és vissza nem térítendő állami támogatással együtt — közel 7 milliárd forint, amely elsősorban a mezőgazdaság növekvő gépszükségletének kielégítését szolgálja. Fejlődik á közlekedés és hírközlés, javul az úthálózat. Nő a kereskedelem eladóhelyeinek száma, új üzletházak és boltegységek létesülnek. Az állami lakásépítés keretében több mint 14 000 lakás befejezésére és közel 15 000 lakás építésének megkezdésére kerül sor. Ezenkívül 25 000 lakás magánerőből történő megvalósításával számolunk, amelynek támogatására a költségvetés 650 millió forint hosszúlejáratú hitelt biztosít. Több mint 260 millió forint szolgál az öröklakásvásárlási hitelek nyújtására. Az ,egészségügyi, szociális és kulturális célokat szolgáló előirányzatok messzemenően figyelembe veszik azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt- és a kormány a munkásosztály helyzetének javítására hozott. Részben már gondoskodás történt azoknak az új igényeknek a kielégítéséről is, amelyek a falú szocialista átszervezése során keletkeznek. Az év folyamán tovább javul az intézmények által nyújtott ellátás színvonala. Mindezek következtében a költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális kiadásai kereken 19,4 milliárd forintot tesznek ki, és az összkiadások 28,8 százalékának felelnek meg. A kiadások emelkedése nagyobb, mint az elmúlt években és ha az áthúzódásokat figyelmen kívül hagyjuk, arányos a költségvetési volumen emelkedésével. Az intézmények hálózatának bővítése, a munkaerőellátottság javítása az előző éveknél lényegesen nagyobb mérvű létszámemelést tesz szükségessé. A szociális és egészségügyi szerveknél a munkaerőellátottság javítását és a hálózat bővítését 6320 új állás szolgálja. A kulturális intézményeknél a létszámtöbblet 6267 fő, ami elsősorban a tanulólétszám emelkedésének és a tudományos, illetve művelődési intézmények megnövekedett feladatainak következménye. A honvédelmi feladatok 1960. évi előirányzata 3,1 milliárd forint. A védelmi kiadások 1959ben a tervezettnél alacsonyabbak voltak. Az előirányzat növelésének oka részben a múlt évi elmaradások pótlása, részben pedig néphadseregünk korszerűsítése. A költségvetés technikai változások leszámításával a védelmi kiadások tényleges emelkedése körülbelül 10 százalékot tesz ki. Az igazgatási kiadások összege 2,3 milliárd forint, ami az összkiadások 3,4 százaléka. Az 1960. évi költségvetés magábafoglalja a tanácsok költségvetését is. Az előirányzatok a kormánynak azt a törekvését mutatják, hogy a tanácsok önállóságát ésszerűen növelje, hatáskörüket bővítse. A tanácsok megnövekedett feladatait mutatja ezévi költségvetésünk is. Az 1960. évi bevételi és kiadási előirányzatuk egyaránt 13,4 milliárd forint, amely kereken 1,9 milliárd forinttal több, mint az 1959. évi teljesítés. A költségvetés több mint 10 000 kulturális és 1400 egészségügyi intézmény működtetését, ezek fejlesztését irányozza elő, emellett a helyi közlekedés és a kommunális ellátás javítását biztosítja. Új vonása a pénzgazdálkodásnak, hogy a költségvetési szabályozási rendszerbe bevont adóbevételekből általában 100 százalékra emelkedik a tanácsok részesedése. A feladatok növekedése emellett szükségessé tette az állami hozzájárulás emelését is. A tanácsok költségvetésében gondoskodás történt az irányításuk alatt álló vállalatok fejlesztéséről. Tanácsaink e célra — a költségvetésükben biztosított összegeken kívül — igénybe vehetik saját erőforrásaikat is. Kívánatos, hogy a tanácsok a jövőben az erre irányuló elképzeléseiket céltudatosabban hajtsák végre. A költségvetésben rendelkezésre álló összegeken felül a tanácsok mintegy 1,8 milliárd forint saját eszközzel rendelkeznek. Ebből a legjelentősebb a községfejlesztési alap, amely — a tervek szerint — mintegy 1,6 milliárd forintot tesz ki. Ez az alap az utóbbi években a községek és a városok fejlesztésének jelentős forrásává vált. Számos olyan feladat megoldására adott / módot, amelyekre a költségvetés még nem tudott elegendő eszközt biztosítani. A községfej-