Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-7
399 Az országgyűlés 7. ülése 1959. évi július 30-án, csütörtökön 400 tényadataival mögöttünk és egy részletesen kidolgozott programmal előttünk. (Taps.) ELNÖK : Az interpellációra Trautmann Rezső építésügyi miniszter elvtárs Dögei Imre földmüvelésügyi miniszter elvtárssal egyetértően adta meg a választ. Kérdem Szobek képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Kérdem az országgyűlést, hogy az országgyűlés is tudomásul veszi-e a választ? (Igen.) Ellenvélemény nincs. Megállapítom, hogy az interpelláló képviselőtársunk, valamint az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik dr. Sáró András képviselőtársunk interpellációja a földművelésügyi miniszterhez Békéscsaba csatornázása és szennyvízderítése tárgyában. • Dr. Sáró András képviselőtársunkat illeti a szó. DR. SÁ RÓ ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! A földművelésügyi miniszter elvtárshoz szól a kérdésem a Békés megyei képviselőcsoport nevében, hogy mit kíván tenni a miniszter elvtárs Békéscsaba város csatornázása, illetve annak szenny vízderítése érdekében. Békéscsaba megyei város, a szocializmus építésének megfelelően fejlődik ipara, növekszik lakossága. Jól tudjuk, hogy nagy településeknél a szennyvízelvezetés kérdése milyen égető problémaként jelentkezik. Békéscsaba ipari üzemei sok szennyvízzel dolgoznak és ez a szennyvíz jóformán derítés nélkül, nyitott csatornában folyik a városon keresztül rendeltetési helyére. Azonkívül, a fejlődésnek megfelelően a városban nagy háztömbök épülnek, amelyek már vízvezetékkel vannak ellátva, ez is fokozottan növeli a szennyvizet. A probléma megoldására miniszterközi értekezlet is összeült már és 15 millió forintot szavazott meg erre a célra. Ez akkor megnyugtatónak látszott, ellenben azóta az árrendezés és egyéb okok következtében ez az összeg már kevésnek bizonyul. Ennek most már körülbelül három—négyszeresére volna szükség. Indokolásul megemlíthetem még, hogy Békéscsabán a bélfertőzéssel járó járványos megbetegedések száma a megyei átlagnak háromszorosa, annak ellenére, hogy a lakosság rendszeresen részesül a kötelező védőoltásokban. ELNÖK: Az interpellációra Dögei Imre földművelésügyi miniszter elvtárs válaszol. DÖGEI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Sáró András képviselőtársam — mint hallottuk — interpellációt intézett hozzám Békéscsaba város csatornázásával kapcsolatos problémák megoldása érdekében. Interpellációjában felvetette, hogy Békéscsaba fejlődő ipari üzemei igen sok szennyvízzel dolgoznak, a szennyvíz jelenleg nyitott csatornákon folyik le, ami természetesen egészségügyi szempontból rendkívül káros. A szennyvízlevezetéshez szükséges csatornázásra a beruházásban előirányzott 15 millió forintot főleg az árrendezés miatt kevésnek tartja, mert — mint mondotta — a probléma megnyugtató megoldásához az említett összeg háromszorosára lenne szükség. A felvetett kérdéssel kapcsolatban a következőket közölhetem a tisztelt Országgyűléssel, illetve Sáró András képviselőtársammal. Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a lakosságot jó ivóvízzel ellássa és biztosítsa a keletkező szennyvizek elvezetését. Meg kell azonban jegyeznem, hogy e téren nagy mulasztást kell pótolnunk, mivel a felszabadulás előtti kormányzati szervek vezetői ennek a rendkívül fontos kérdésnek a megoldására jóformán semmit sem tettek. Pártunk és kormányunk — átérezve a kérdés fontosságát — az elmúlt tíz évben csaknem egymilliárd forintot fordított városaink és településeink csatornázására és vízellátására. Csupán 1958-ban 200 millió forint értékű víz- és csatornaművet építettek. A csatornázás tervezése Békéscsabán is megindult. A második ötéves terv előirányzata szerint az 1952. évi árszinten 15 millió forintot fordítanak a csatornamű megépítésére. Közölhetem, hogy az árrendezés után a 15 millió forintból ugyanannyi csatorna építhető meg, mint az árrendezés előtt. Ebből az összegből megépíthető lesz a városi főgyűjtő- és szennyvíztisztító telepnek a megépült csatornamű-szakaszt kiszolgáló első része. Kétr ségtelen, hogy a második ötéves terv során megépülő csatornarész nem terjed ki Békéscsaba egészére. Figyelembe kell azonban venni, hogy az országban sok olyan városunk van, ahol a csatornázás kérdése szintén nincs még megoldva és legalább olyan probléma, mint Békéscsabán. A közeli időszakban tehát Békéscsabának e régi problémája legalább részben megoldódik. A tervezett építkezés nagymértékben elősegíti a város fejlődését. Annál is inkább, mert a csatornázási munkákkal párhuzamosan folyik az új békéscsabai vízvezeték építése is. Pártunk és kormányunk a következő ötéves tervben további erőfeszítéseket tesz a csatornázás és vízellátás terén fennálló hiányosságok megszüntetésére. A második ötéves terv során több mint egymilliárd forintot irányzunk elő erre a célra, vagyis kétszeresét, mint a korábbi években. Ennek az összegnek a felét városaink csatornázására és szennyvíztisztítására fogjuk fordítani. Az elmondottak alapján kérem a tisztelt országgyűlést és interpelláló képviselőtársamat, hogy válaszomat vegye tudomásul. ELNÖK: Kérdem dr. Sáró András képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Kérdem továbbá az országgyűlést, hogy az interpellációra adott választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Megállapítom, hogy az interpelláló képviselőtársunk, valamint az országgyűlés a választ tudomásul veszi. ELNÖK: Következik Péti János képviselőtársunk interpellációja a Kapós- és Koppánycsatorna tisztítása tárgyában. Péti János képviselőtársunkat illeti a szó. PETI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megkérdezni a miniszter elvtárstól, mit tesz azért, hogy a Tolna megye területén levő vízlevezető főcsatorna és mellékágainak szabályozása és tisztítása megtörténjék, tekintettel arra, hogy a megyénk területén levő Koppány| és Kapos-csatorna, amelynek hossza körülbelül l
