Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-7

401 Az országgyűlés 7. ülése 1959. évi július 30-án, csütörtökön 402 80 kilométer, 1927-ben volt tisztítva és azóta már eliszaposodott, úgy, hogy állandóan árvízveszély alatt tart mintegy 75 000 katasztrális hold területet, amelynek mintegy 40 százaléka teljesen elsásosodott, illetőleg ellaposodott, hasznavehetetlenné, mezőgazdasági munkákra alkalmatlanná vált. Évről évre körülbelül tízmillió forintra becsülendő az az érték, amely ott elvész. Ezenkívül a Koppány és a Kapós rendszerébe tartozó másodosztályú mellékcsatornák és ugyanennek a főcsatornának a rendszerébe tartozó harmadosztályú izfolyások és mellékágak mintegy 440 kilométei hosszúságban húszezer katasztrális hold területet veszélyeztetnek. A veszteség itt évente mintegy hétmillió forint. Ugyanez a helyzet a Völgységi patak 25 kilométeres, a Donát patak 29 kilométeres szakaszán, a Mucsi és a Hidas patak 29 kilométeres szakaszán, a paksi és a dunaföldvári főcsatorna és a Lajvé patak völgyében és mellékágainak árveszélyes területén. öszevetve, megyénk területén mintegy 700 kilométeres vízhálózat szorul jókarba helyezésre. Ennek a munkának elvégzésével körülbelül 60 000 katasztrális hold veszélyeztetett területet, amiből 28 000 katasztrális hold állandó láposodás alatt van, tehetnénk termővé, és ez főként a legelők fűtermésében és a rétek szénatermésében mutatkoznék meg. Ismerve megyénk állattenyésztő jellegét, lényeges kiesést jelent takarmánybázisunk biztosításában az említett területek termésének elmaradása. Ha a főcsatornákat szabályoznák, a völgyekben elterülő szántó-, rét- és legelőterületek termése lényegesen megjavítaná takarmányhelyzetünket és ily módon több tej, hús kerülne dolgozóink asztalára. Ezenkívül a főcsatornák és mellékágaik vízkészlete fel lenne használható halastavak létesítésére és táplálására és az öntözött területek vízszükségletének fedezésére. A jelenlegi gyenge minőségű, savanyú fűtermés helyett jobb ízű takarmányokat tudnánk termelni az egyébként magas termést biztosító folyók és csatornák völgyében. Csak magának a Koppány csatornának rendezésével lehetőség nyílnék mintegy 400 katasztrális hold öntözött zöldségtermelő terület hasznosítására, 70—80 katasztrális holdon pedig halastavat lehetne létrehozni. Ezenkívül a most ellaposodott rét- és legelőterületek lecsapolásával és az arra alkalmas területek öntözésével évente mintegy 1200 tehén számára lehetne a szükséges szálastakarmányt megtermelni. Kérem a miniszter elvtársat, tegyen intézkedést a felvetett problémák megoldására, hogy több mezőgazdasági terméket tudjunk termelni népgazdaságunknak. ELNÖK: Az interpellációra Dögei Imre földművelésügyi miniszter válaszol. DÖGEI IMRE földművelésügyi miniszter: Péti János képviselőtársam interpellációjára a következőkben kívánok válaszolni. Péti elvtárs, mint hallottuk, interpellációt nyújtott be a Tolna megyei vízrendezések tárgyában és azt kérdi, hogy mit kívánunk tenni a vízlevezető főcsatornák és mellékágaik szabályozása, valamint tisztítása érdekében. Péti elvtárs által felvetett kérdések nagy jelentőségűek a mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából és túlnőnek a megye határán. A kormány ismeri ennek a kérdésnek a jelentőségét, ezért évről évre jelentős anyagi eszközöket fordít vízrendezésre. A kormány erre a célra a hároméves tervidőszak alatt 210 milliót költ, s a képviselőtársam által említett vízfolyások jó karba helyezési munkálataira a három év folyamán 12,2 millió forintot fordít. Ebből az összegből a közelmúltban a Vízügyi Főigazgatóság a Koppány felső részén mintegy 3,5 kilométeres szakaszon, a Donát patak felső, már igen elhanyagolt állapotban levő szakaszán és a Lajvé Bátaszék alatti alsó szakaszán elvégezte a szükséges munkálatokat. A Mucsi, Hidasi vízfolyás jó karba helyezésére a torkolattól kezdve ez évben megindul a munka. A Völgységi patak rendezése folyamatban van. A munka jelenleg a torkolattól számított 7. kilométernél tart és a jövő évben 1,5 millió forint ráfordítással folytatódik. Az elmondottakból is látható, hogy a kormány már eddig is komoly erőfeszítéseket tett a szóban levő vízfolyások szabályozására. Nem kétséges, hogy a belvízrendezés terén lényegesen nagyobb eredményeket érhettünk volna el, ha a kormány erőfeszítéseit nagyobb mértékben egészítette volna ki a társadalmi munka, a társadalmi hozzájárulás. A megye lakossága azonban a rétek és legelők lecsapolási munkáinak elvégzésére az elmúlt két év alatt társadalmi munkában csak hárommillió forintot fordított, tehát lényegesen kevesebbet, mint a kormány, holott a belvízrendezés a megye lakosságának legalább olyan érdeke, mint a kormánynak, hiszen az a vízkár, amelyről Péti János képviselőtársam beszélt, elsősorban a megye lakosságát érinti. Sajnos, meg kell mondanom, hogy ez nem kizárólagosan Tolna megyei, hanem általános, országos jelenség. Ezen a téren még sok a tennivaló, a falusi párt- és állami, valamint a különböző társadalmi szerveknek komoly felvilágosító munkát kell végezniük. Nálunk nincsenek megműveletlen szűzföldek. Nálunk, ahol egy lélekre csak egy katasztrális hold szántó jut, a mezőgazdasági termelést csak úgy lehet fokozni, ha növeljük a terület-egységre eső terméshozamot. A terméshozamok növelésének legfőbb feltétele a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ennek megtörténte szükségszerűen megköveteli és egyben lehetővé teszi, hogy a társadalmi munka széleskörű megszervezésével minél rövidebb idő alatt elvégezzük .hazánkban a belvízrendezéssel, a talajjavítással és az öntözési lehetőségek maximális kihasználásával kapcsolatban felmerülő munkálatokat. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a kormány mit kíván tenni azért, hogy a Tolna megyében levő vízlevezető főcsatornák és mellékágaik szabályozása és tisztítása megtörténjék, a következőket közölhetem. A vízügyi szolgálat már elkészítette a Kapós rendezésének tanulmánytervét. Ennek a munkának megkezdését a második ötéves tervben irányoztuk elő 5,7 millió forinttal. Ugyancsak a második ötéves tervben fejeződik be a Völgységi patak rendezése 3,1 millió forint ráfordítással és sor kerül a Tolna 18*