Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-7
361 Az országgyűlés 7. ülése 1959. évi július 30-án, csütörtökön 362 lehetővé teszi, hogy érvénytelen szerződés esetében a bíróság az állam javára ítélhesse meg azt az értéket, ami a csalárd módon eljáró félnek visszajárna. A szocialista együttélés szabályainak megfelelő megoldást keresett a javaslat a tartási szerződések folyamán felmerülő vitás kérdések rendezésére is. A természetbeni tartásra irányuló szerződés igen elterjedt, és e szerződések teljesítése során utóbb gyakran merül fel vita. A feleknek vagy a felek egyikének magatartása olyan mértékben változik meg, hogy ez együttlakásukat elviselhetetlenné, az eltartó háztartásában a természetbeni tartást lehetetlenné teszi. Erre az esetre a javaslat lehetőséget ad a tartásra jogosultnak, hogy a szerződésnek életjáradéki szerződésre való átváltoztatását kérje, természetbeni tartás helyett tehát arányos összegű pénzbeli járadékot. Az esetleges méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében azonban a javaslat megadja a bíróságnak a jogot, hogy ha az életjáradéki szerződéssé való átváltoztatást nem tartja célszerűnek, a szerződést a felek megfelelő kielégítésével megszüntesse. A társadalmi szervezetek ismételt javaslatának tesz eleget a törvénykönyv, amikor lehetővé teszi a tartási szerződések tanácsi ellenőrzését és vitás esetekben módot ad a tanács békéltető közbenjárására. Itt említem meg, hogy a tanácsi szervek más vonatkozásban is jelentős szerepet kapnak a javaslat szerint, mert a 'birtokviták eldöntése is elsősorban a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szervének a feladata. A szocialista építő munka most soron levő legfontosabb feladata, hogy a mezőgazdaság területén is megvalósítsuk a szocialista termelési viszonyokat. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezeti rendszer megszilárdítása érdekében a polgári jog eszközeit is fel kell használnunk. Ezért szükségesnek tartom a javaslat olyan irányú vizsgálatát is, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és megszilárdítása érdekében kielégítő rendelkezéseket tartalmaz-e. A szocialista tulajdon kérdésével kapcsolatban már érintettem azokat a rendelkezéseket, amelyek a társadalmi tulajdon fokozott védelmét és ennek keretében a termelőszövetkezeti tulajdon védelmét is szolgálják. Ezen túlmenően is azonban rá kívánok mutatni a javaslatnak néhány olyan jellegzetes rendelkezésére, amely közvetlenül a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését tartja szem előtt. Ezek sorában első helyen kell megemlíteni azt, hogy a törvény a szövetkezetek szocialista felfogásának megfelelően megadja a szövetkezetek működésének alapvető szabályait. Hangsúlyozza a javaslat a szövetkezeti politika legfontosabb alapelveit, az önkéntességet és a tagok jogainak egyenlőségét, a szövetkezeti demokrácia megvalósulása érdekében pontosan rögzíti a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezetek szervezetét és vagyoni felelősségét. Rendez olyan kérdéseket, mint például a megalakulás módját és feltételeit, valamint a jövedelemelosztás alapvető módját és célját. A javaslat természetesen itt sem lép fel azzal az igénnyel, hogy minden részletre kiterjedő szabályozást nyújtson; ez külön jogszabályok fetadata. A javaslat elkészítésénél mindenesetre gondosan ügyeltünk arra, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló, nemrégen megjelent jogszabállyal a vázlatosan ismertetett alapelvek teljes összhangban legyenek. A javaslat azonban nemesak a szövetkezetekről szóló részében tartalmaz a szövetkezeti életre kiható rendelkezéseket. Egyéb részekben is találhatunk olyan szabályokat, amelyek elősegítik a szövetkezeli mozgalom fejlődését. Ilyen például a haszonbérleti szerződés körében az a szabály, amely a haszonbérbe adott földeknek a termelőszövetkezetbe való bevitelét rendezi. Elsősorban a szövetkezeti mozgalom érdekében veszi át a javaslat a burzsoá magánjognak azt az általánosan elfogadott tételét, hogy az ingatlanon más által emelt épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezet ugyanis csak kivételes esetben építkezik saját földön, rendszerint vagy az állami ingyenes és határidő nélküli használatra kapott földön, vagy pedig a tagok által a termelőszövetkezet használatába adott földön építkezik. Ezért a javaslat elválasztja egymástól, elkülönítve ismeri el a földtulajdont és az épülettulajdont. A javaslat a tulajdonjogi részben külön szabályozza a földhasználati jogot. E földhasználatnak jellemző formája a termelőszövetkezetek használati joga az állam által rendelkezésre bocsátott földeken, de hasonló használati jog áll fenn a termelőszövetkezetek tagjai javára is a szövetkezettől háztáji gazdaság céljára kijelölt földeken. Az országos vita során a tervezet leginkább vitatott része az öröklési jogot szabályozó anyag volt, amely a vita nyomán lényeges változásokon ment keresztül. Ezért szükségesnek tartom, hogy az Országgyűlést az öröklési jog leglényegesebb vonásairól röviden tájékoztassam. A szabályozásnál abból kellett kiindulni, hogy ahol a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet viszonyai között egyes életviszonyokban faiég nem történtek olyan mélyreható változások, amelyek szükségessé tennék a korábbi jogi megoldások teljes elvetését, ott a kodifikációnak nem kell öncélúan valami újat hoznia, hanem inkább az eddigi ismert jogi megoldásokat kell az új viszonyokhoz alkalmassá tennie. Különösen indokolt ez azoknál a jogintézményeknél, amelyek mélyen gyökereznek a magyar nép jogtudatában. öröklési jogunk jelenlegi szabályai biztosítják, hogy a munkával szerzett tulajdonával halála esetén mindenki szabadon rendelkezzék; elősegítik a személyi tulajdon gyarapítását és a termelés zavartalan folytatását. Minthogy továbbá öröklési jogunk intézményei erősen élnek népünk tudatában, a javaslat öröklés jogi vonatkozásban lényegében a jelenlegi jogot tartja fenn, kiküszöböli azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a gyakorlat során jelentkeztek és egyszerűbb megoldást ad. Ezek közül csak néhányat említek meg. A végrendelet alakiságait még mindig egy múltszázadbeli törvény tartalmazza. Bár a bírói
