Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-7
355 Az országgyűlés 7. ülése 1959. évi július 30-án, csütörtökön 356 jelentős eredményeket értünk el gazdasági, polikai téren és a szocialista törvényesség megszilárdításában. Állami szerveink egyre következetesebben, szigorúan a törvények alapján járnak el. A szocialista törvényességnek azonban ez csak egyik oldala. A szocialista törvényesség teljes szilárdsága csak akkor biztosítható, ha nemcsak az állami szervek, hanem az állampolgárok is messzemenően betartják a jogszabályokat. E téren sajnos még nem állunk ilyen jól. Most nemcsak a bűncselekményekre gondolok, hanem azokra a kisebb jelentőségű törvény- és jogszabálysértésekre, amelyek még gyakran tapasztalhatók. A polgári bíróságok egyre emelkedőbb ügyérkezése is arra mutat, hogy az állampolgárok még sokszor nem tartják meg a szocialista együttélés szabályait, kötelességeiket sem egymással, sem az állami szervekkel szemben nem teljesítik. Egy polgári jogi kódex megalkotása, amely világosan és félreérthetetlenül leszögezi az állampolgárok és az állami szervek jogait és kötelezettségeit a vagyoni viszonyok terén, minden bizonnyal segíti a jogok bírói kényszer nélküli érvényesülését és a kötelezettségek önkéntes teljesítését. Minden reményünk megvan tehát arra, hogy a Polgári Törvénykönyv komoly nevelő hatást fog kifejteni az állampolgárokra és az állami szervekre, a jogkeresőkre és a jogalkalmazókra, erősíti benífük a szocialista együttélés tudatát, a törvényesség tiszteletbentartását, növeli felelősségérzetüket és e körben is mozgósítja őket a szocialista fejlődés segítésére. Szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni a javaslat előkészítésének eddig példa nélkül álló módszerére. Mint ismeretes, a polgári törvénykönyv javaslatának első tervezetét a kormány határozata alapján az Igazságügyminisztérium nyomtatott formában széleskörű nyilvános vitára bocsátotta. Az a körülmény, hogy a vita során —. amelynek megszervezésében a Hazafias Népfront tekintélyes részt vállalt — többezer észrevétel érkezett, nemcsak jogászok, hanem a lakosság széles köréből is, jól mutatja, hogy népünk a polgári törvénykönyv javaslatát magáénak tekintette, Polgári Törvénykönyvünk, a szocialista magyar jogalkotásnak ez a kiemelkedő műve a szó legjobb értelmében közüggyé vált. Ügy gondolom, ezt több joggal nevezhetném a magyar nép „jogalkotó géniusza" megnyilvánulásának, mint azt a szokásjogot, amely a magyar nép felett bíráskodók ítéletei nyomán alakult ki. Azt hiszem nem kell különösebben bizonyítani, hogy a dolgozóknak a jogszabály-előkészítés munkájába való bevonása burzsoá társadalmi viszonyok között elképzelhetetlen, hiszen ott a törvények nem a dolgozó nép, hanem a kiváltságosak, az uralkodó osztály tagjai érdeke'inek szolgálatában jönnek létre. A törvény előkészítésének széleskörű, demokratikus módszerét nemcsak a hozzászólók magas száma és a tervezettel foglalkozó nagyszámú és színvonalas előadás, jogi tanulmány, cikk és vitairat igazolja, hanem legfőképpen az a gondos figyelem, amivel a vita eredményét felhasználtuk. Ha összehasonlítjuk a polgári törvénykönyv tervezetének első nyomtatott szövegét a t. Országgyűlés előtt most tárgyalás alatt álló szöveggel, megállapítható, hogy a vitában elhangzott javaslatokkal a törvénykönyv szerkesztői igen komolyan foglalkoztak, és azokat messzemenően hasznosították. Ennek meggyőző bizonyítéka az, hogy az 1957-es tervezethez képest a javaslat mintegy negyven szakasszal bővült és a korábbi rendelkezések közül is számos módosult, illetve kiegészült. , A vitában elhangzott és általunk elfogadott javaslatok közül megemlítem a következőket: az elévülés időtartamát a jelenlegi 32 évről az eredetileg javasolt három év helyett öt évre, az elbirtoklás idejét a javasolt öt év helyett tíz évre csökkentettük; a javaslat végső szövege visszaállította az ingó és ingatlan között a magyar jogtudatban széles körben ismert megkülönböztetést; a dolgozó parasztság körében megnyilvánult kívánságra részletesebb szabályokat vettünk fel a szomszédok jogviszonyaira; pótlólag a javaslatba iktattuk az állatszavatosság főbb rendelkezéseit, valamint az állami felvásárlás szempontjából nagyfontosságú terményértékesítési szerződést stb. Az a módszer, amelyet a Polgári Törvénykönyv előkészítése során követtünk és azok a tapasztalatok, amelyeket ezzel kapcsolatban szereztünk, jól hasznosíthatók lesznek többi törvénykönyvünk előkészítésénél is. A jogszabály jelentőségétől és jellegétől függően a jövőben még fokozottabb mértékben fogjuk bevonni a tervezett jogszabállyal érintett dolgozókat az előkészítés munkájába. Az ilyen előkészítés jelentős mértékben megkönnyíti az új jogszabály végrehajtását is, mert a dolgozókat már az előkészítés stádiumában megnyerjük az új törvény végrehajtásában való aktív közreműködésre. A Polgári Törvénykönyv előkészítési módszerei meggyőzően igazolják annak a törekvésnek a helyességét, hogy gyökeresen szakítani kell azzal a régi módszerrel, amely szerint a jogszabályokat egy-egy minisztérium szűk szakértői kollektívája készítette elő. A szabályozás módszereit illetően a javaslat nem lép fel azzal az igénnyel, hogy minden részletkérdésre kiterjedő szabályozást adjon. Következetesen igyekeztünk a burzsoá jogalkotásra jellemző aprólékos, gyakran a szőrszálhasogatásig menő részletes szabályozást elkerülni. A szabályozás túlságos részletessége ugyanis több nehézséget okoz, mint amennyi előnnyel jár. A törvényt bonyolulttá, nehezen áttekinthetővé teszi, s azzal, hogy a rendelkezések számát nagymértékben szaporítja, elkerülhetetlenül háttérbe szorítja a törvény alapelveit. Nyilvánvaló, hogy olyan törvénykönyvet, amely minden lehetséges esetet szabályoz, még akkor sem lehetne alkotni, ha a törvény csak egészen rövid időre szólna. Még kevésbé lehetséges ez olyan javaslatnál, amely hosszú időre készült, s amelynek számot kell vetnie társadalmunk gyorsütemű politikai és gazdasági fejlődésével. Ezért következetesen arra törekedtünk, hogy a javaslat csak a leggyakoribb, legfontosabb tényállásokat adja meg, hogy kifejezésre juttassa államunk jogpolitikai, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai törekvéseit, a szocialista erkölcs, a szocialista együttélés követelményeit, és
